JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Nem lenne szabad kitermelni a szén …

Mennyi olajról, gázról és szénről kellene lemondjunk?
Nem lenne szabad kitermelnie az emberiségnek a kőolajtartalék egyharmadát, a földgáz felét és a szén több mint 80 százalékát, amennyiben a globális felmelegedést a bűvös 2 Celsius-fok alatt akarjuk tartani.

A melegedés viszont jó darabig akkor sem áll le, ha egycsapásra leállunk a fosszilis tüzelőanyagok felhasználásával.
Mi a feltétele annak, hogy elkerüljük a klímaváltozás súlyosabb és nehezebben kezelhető következményeit? A klímakutatók többségének az a véleménye, hogy ez akkor valósítható meg, ha 2100-ra a Föld átlaghőmérséklete csak 2 Celsius-fokkal lesz több, mint az ipari forradalom előtti átlag.

És mi az ára?

kőolajtartalék szén földgáz - szenbanyasz-ukrajna-donyeck - CimeNewsA londoni University College Fenntartható Energiaforrásokért Intézet (ISR) friss kutatása szerint az, hogy 2050-ig nem lenne szabad felhasználnunk a fosszilis tüzelőanyagok jelentős részét. Gyakorlatilag ez annyit tesz, hogy le kell mondanunk a szénkészletek 82-95 százalékáról, a földgáztartalékok 49-51 és a kőolajtartalék 33-35 százalékáról. Ezeket egyszerűen nem kellene kitermelnünk.

Miért van szükség minderre?

Amennyiben a 2 Celsius-fokos „biztonsági határértéket” tartani akarjuk, akkor 2050-ig 870-1240 milliárd tonnával kell csökkenteni az üvegházhatású gázok, legfőképpen a szén-dioxid és a metán kibocsátását világszerte. A fosszilis tüzelőanyagokban, vagyis a szén-, a kőolaj- és a földgázkészletekben azonban 11000 milliárd tonna üvegházgáz rejtőzik. Ebből pedig egyenesen következik, hogy a készletek jelentős részéről le kell mondanunk – legalábbis 2050-ig. A kutatást bemutató tanulmányt a Nature tudományos folyóirat közli.

Az USA-nak, Szaúd-Arábiának és Oroszországnak is spórolnia kell

Érdekes összefüggés, hogy a fel nem használható, „felejtős” készletek földrajzilag egyenlőtlenül oszlanak meg. A hagyományos módszerekkel kitermelhető kőolaj túlnyomó része a Közel-Keleten található. Ennek 40 százalékáról, összesen mintegy 260 milliárd hordó olajról kellene lemondania Szaúd-Arábiának, Iraknak, Kuvaitnak és Iránnak. Ez a mennyiség Szaúd-Arábia teljes olajkészletének felel meg. A Közel-Keleten a gázkészletek 60 százalékának kitermeléséről is le kellene mondani.

Szintén nagy kihívásokkal kell szembenézniük a jelentős szénkészletekkel rendelkező országoknak. Kínában is Indiában a készletek 66 százaléka kellene a föld alatt maradjon. Ez sok, de még többről, a készletek több mint 90 százalékáról kellene lemondania az Egyesült Államoknak, Ausztráliának és a volt Szovjetunió államainak (legfőképpen Oroszországnak) – éles ellentétben a fellendülőben levő szénkitermeléssel.

kőolajtartalék szén földgáz - kutya-szenbuckakon - ClimeNewsEurópában az olajkészletek 20-21, a földgáz 6-11, a szénkészleteknek pedig a 78-99 százalékáról kellene lemondjunk a klímavédelem érdekében. A regionális eltéréseket az okozza, hogy a kutatók figyelembe vették, hogy melyik lelőhelyen milyen típusú szénhidrogének állnak rendelkezésre, milyen technológiával és mennyi időn át termelhetők ki, és mennyi CO2 szabadulna fel a felhasználásukkal.

Mi a helyzet a nem hagyományos készletekkel?

A földgáz esetében valamivel kedvezőbb az összkép, mert a gáztüzelésű erőművek hatékonyabbak, és a földgáz égéséből kevesebb üvegházgáz szabadul fel, mint a szénéből. Ezért számos energiaszakértő mindegy átmeneti megoldásként támogatja a nem hagyományos, ún. repesztéses földgázkitermelést, vagyis a palagázt, mondván: még mindig jobb, ha az USA-ban gázerőműveket építenek, mintha szenet használnának.

Az USA palagázforradalma mintájára Kínában, Indiában, számos afrikai országban és a Közel-Keleten is elkezdték kutatni a nem hagyományos gáz kitermelési lehetőségeit. kőolajtartalék szén földgáz - klimavaltozas-kornyezetszennyezes-gyar-kemeny-szennyezes2Az ISR számításai szerint viszont Afrikában és Közel-Keleten teljes mértékben le kellene mondani a palagázról. Kínában és Indiában a készletek 90 százalékának a föld alatt kellene maradnia.
A kutatásból az is kiderül, hogy a felmelegedő Északi-sarkvidék szénhidrogénjéről is le kellene mondani, továbbá a nem hagyományos kőolajkészletek további kitermeléséről (például az olajpaláról) is le kellene állni.

Mennyire jó megoldás, ha eltemetjük a szén-dioxidot?

A szén-dioxid leválasztása és tárolása (CCS) ipari méretekben még nem alkalmazott technológia. Lényege annyi, hogy a hőerőmű égéstermékéből leválasztják a szén-dioxidot, cseppfolyósítják, majd kimerült gázlelőhelyek üregeiben tárolják.

Még ha a következő évtizedekben széles körben rendelkezésre is állna ez a megoldás, az ISR elemzése szerint jelentősen nem befolyásolná az összképet. A szén-dioxid-leválasztás segítségével valamennyivel több fosszilis tüzelőanyagot lehetne használni akár 2050 után, de ez esetben is inkább földgázt ajánlott alkalmazni, mert egységnyi megtermelt energiára vetítve kevesebb a szén-dioxid-kibocsátása. Amennyiben a CCS továbbra sem áll rendelkezésre, akkor természetesen nő a fel nem használható szénhidrogénkészletek aránya.

Leértékelődő szénhidrogénkincs

A korlátozásnak persze komoly gazdasági következményei lennének. „A szénhidrogén-kitermelő cégek tavaly több mint 670 milliárd dollárt költöttek új készletek feltárására. Ezeknek a cégeknek át kell gondolniuk, mire fordítják a pénzüket, ha életbe lépnek a 2 Celsius-fokos határérték betartását célzó szabályozások” – mondja Paul Etkins, az UCL professzora, a kutatás egyik vezetője.

„A befektetőknek is érdemes átgondolniuk az elképzeléseiket, mert a klímaügyekre irányuló nemzetközi figyelem miatt AZ OLAJ-, GÁZ- ÉS SZÉNCÉGEK EGYRE KOCKÁZATOSABBAK LESZNEK A HOSSZÚ TÁVÚ HASZON SZEMPONTJÁBÓL.

Amennyiben a következő évtizedekben egyre komolyabb klímavédelmi intézkedések, irányelvek lépnek életbe, akkor az az úgynevezett „karbonlufi” kipukkadásához vezet. Egyszerűen arról van szó, hogy jelenleg az olaj-, gáz- és szénkészletek értékét 27 ezermilliárd dollárra becsülik, ám ez jelentősen csökkenhet.

kőolajtartalék szén földgáz - klimavaltozas-kornyezetszennyezes-gyar-kemeny-szennyezesÍgy egyrészt maguknak a cégeknek érdemes megfontolniuk, megéri-e hosszabb távon elértéktelenedő befektetéseket eszközölniük, másfelől az egyes kormányzatoknak kell úgy kitalálniuk a klímavédelmi intézkedéseket, hogy az energiacégek nyomása ellenére maguk mellé állítsák a szén-, gáz- és olajkitermelésben érdekelteket (például a részvényeseket) – áll a Nature-nek az elemzést bemutató cikkében.

Elhúzódó folyamat

További szempont, ha valamilyen csoda folytán máról holnapra szerte a Földön megszűnne az üvegházhatású gázok kibocsátása, a globális felmelegedés akkor sem állna le a korábban kibocsátott hatalmas mennyiségek miatt. Ennek az az oka, hogy a gázok még évtizedekig a légkörben maradnak.

Százéves távlatban számolva a metán üvegházhatása húsz-huszonnégyszerese a szén-dioxidénak. A metán átlagosan 8,4 év alatt eltűnik a levegőből, mert a légkör magasabb rétegeit, a sztratoszférát és a mezoszférát elérve reakcióba lép a hidroxilgyökökkel és az oxigénnel. Ezzel szemben a szén-dioxid körülbelül 50 százaléka nagyjából harminc évig, de 30 százaléka több évszázadon, 20 százaléka pedig évezredeken át a légkörben marad, megtartva a földfelszínről visszasugárzó hőt.

Forrás: ORIGO


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.