JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik

A vadvilág világnapja alkalmából a Greenpeace bemutatja azt a vezető tudósok eredményeit összegző tanulmányát, [1] mely bizonyítja: a neonikotinoid rovarirtó szerek jelentős veszélyt jelentenek a vadon élő fajokra. Ezek a vegyszerek megjelennek a haszonnövények mellett a vadvirágokban is, és a méhek mellett így jelentősen veszélyeztetik többek között a pillangókat, bogarakat, vízi élőlényeket és a madarakat. A Greenpeace Magyarország azt várja a hazai döntéshozóktól, hogy ne kérjenek derogációt a neonikotinoidok uniós szinten már betiltott használatára, és támogassák ezen vegyi anyagok további uniós tilalmát.

A világpiacon értékesített haszonnövények háromnegyede függ a beporzástól, [2] miközben  nagyon sok beporzást végző faj, például egyes vadon élő poszméhfajok egyedszáma olyan drasztikusan megfogyatkozott, hogy mára már a kipusztulás szélére kerültek. Ezért elsősorban az iparszerű mezőgazdaság felelős.

A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNews

A beporzók napi szinten ki vannak téve a rovarirtó, a gyomirtó vagy a gombaölő szereknek, pedig egyes rovarirtók – mint például a neonikotinoidok – közvetlenül károsítják a beporzók egészségét. [3]

A terhelő tudományos bizonyítékok alapján az Európai Élelmiszerbiztonsági Hatóság (EFSA) javaslatára 2013-ban az Európai Unió három neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) részleges tilalmát vezette be. Azóta már az ipar saját kutatásai is [4] kimutatták, hogy ezek a szerek valóban veszélyesek a méhekre. Ugyanakkor az EFSA kijelentette, hogy a házi méheken kívül más beporzókra gyakorolt hatásukról nincs elég tudományos adat. [5]

A Greenpeace ezért felkérte a terület egyik vezető tudományos intézményének számító brit Sussexi Egyetemet, hogy tekintse át a témában 2013 óta megjelent tudományos vizsgálatokat. Az eredmény megerősíti az EFSA által 2013-ban azonosított kockázatokat, valamint rávilágít arra, hogy további veszélyek is fenyegetik az élővilágot.

A tanulmány [1] kimutatja, hogy a neonikotinoidok szennyezik a vizeket, a talajt és a természetes növénytakarót, és évekig megmaradhatnak a mezőgazdasági területek talajában – sőt fel is halmozódhatnak, tartós és egyre növekvő mennyiségű szennyezést idézve elő. Az új kutatások kiemelik, hogy a beporzókat nem csupán az ezekkel a vegyszerekkel kezelt haszonnövények károsítják, hanem a szennyeződött vadon élő növények is. A neonikotinoidok jelenlétét kimutatták a szántóföldek környékén is, többek közt a beporzók védelmének érdekében vetett növények virágporában és nektárjában is. A bizonyítékok azt mutatják, hogy a szerek jelentős mértékben veszélyeztetnek a méheken kívül sok vadon élő fajt is, többek között a pillangókat, bogarakat és a vízi rovarokat, aminek tovagyűrűző hatása lehet a táplálékláncban.

Az MTA korábban közzétett szakmai nyilatkozata a neonikotinoidok használatának gazdasági káraira is felhívja a figyelmet: „a neonikotinoidok negatívabban érinthetik a hasznos szervezeteket, mint a kártevőket, ami miatt a vegyszeres kezelések akár nettó terméscsökkenést is okozhatnak.[6]

A Greenpeace Magyarország felszólítja a hazai döntéshozókat, hogy az ország élővilágának és a magyar mezőgazdaság fenntarthatóságának védelmében a magyar kormány ne kérjen idén szükséghelyzeti eseti engedélyt a méhgyilkos anyagok használatára, mint tette ezt a múltban többször is. A zöld szervezet petícióban kéri a Földművelésügyi Minisztérium vezetőit, dr. Fazekas Sándor földművelésügyi minisztert, valamint Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért és Czerván György agrárgazdaságért felelős államtitkárt: ne támogassák a neonikotinoidok további uniós használatát, és ne adjanak ki eseti engedélyeket az uniós szinten már tiltott vegyszerhasználatra a méhek számára vonzó termények esetében.

„A tudományos vizsgálatok eredményeinek alapján egyértelmű, hogy a három, részben már betiltott neonikotinoid (az imidakloprid, a klotianidin és a tiametoxám) használatát teljesen be kell tiltani uniós szinten. Magyarországnak is felül kell bírálnia a neonikotinoidokat támogató korábbi álláspontját, és a vegyszermentes, ökológiai gazdálkodást kell támogatnia. Ezzel nemcsak a beporzók védhetők meg, de az emberek egészsége is” – nyilatkozta Simon Gergely, a Greenpeace vegyianyag-szakértője.

Forrás: Greenpeace – Budapest, 2017. március 3.

A teljes tanulmány:
http://www.greenpeace.org/france/Global/international/publications/agriculture/2017/neonicotinoid-pesticides.pdf
A neonikotinoid növényvédő szerek nemcsak a házi méheket, hanem a vadvilágot is veszélyeztetik - ClimeNewsA tanulmány rövidített változata magyarul:

Jegyzetek:
[1] A neonikotinoid növényvédő szerek veszélyei a környezetünkre
https://secured-static.greenpeace.org/hungary/Global/hungary/reports/Neonikotinoid_szerek_veszelyei.pdf
[2] EASAC, 2015, Ecosystem services, agriculture and neonicotinoids.
[3] Greenpeace, 2013, Méhpusztulás (Bees in decline), Magyar összefoglaló: http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Mehpusztulas/
[4] https://www.theguardian.com/environment/2016/sep/22/pesticide-manufacturers-own-tests-reveal-serious-harm-to-honeybees
[5] EFSA, 2013, Conclusions on the pesticide risk assessment for bees for the active substances imidacloprid, clothianidin and thiamethoxam.
https://www.efsa.europa.eu/en/press/news/130116
[6] http://old.mta.hu/tudomany_hirei/feleslegesen-pusztitjak-a-beporzokat-az-europai-akademikusok-szerint-neonikotinoid-elemzes-136208/