JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Nőtt az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól

Az 1990-es szint alá csökkent az Európai Unió energiafogyasztása 2015-ben, de eközben emelkedett függősége a fosszilis energiahordozók importjától – ez derült ki az unió statisztikai hivatala (Eurostat) által hétfőn nyilvánosságra hozott adatokból.

Nőtt az EU függősége a fosszilis energiahordozóktól - ClimeNewsAz unió fogyasztásához szükséges energiamennyiség 1626,4 millió tonna olajegyenértéket tett ki 2015-ben, ami 2,5 százalékkal kevesebb az 1990-ben mért értékhez képest, illetve 11,6 százalékkal alacsonyabb a 2006-ban elért csúcsértékhez, az 1840 millió tonna olajegyenértékhez képest.
Tavalyelőtt a fogyasztás közel háromnegyedét biztosították fosszilis energiahordozók – szén, kőolaj és földgáz – révén, de az utóbbi évtizedekben folyamatosan csökkent részarányuk, míg 1990-ben 83 százalékot, 2015-ban már “csak” 73 százalékot tettek ki. Ugyanakkor az EU 1990-ban a felhasznált fosszilis energiahordozók 53 százalékét szerezte be importból, 2015-ben viszont már 73 százalékát.
A 28 tagú unióban Németország a legnagyobb energiafogyasztó: tavalyelőtt 314 millió tonna olajegyenérték (mtoe) energiát fogyasztott el, ami a teljes uniós fogyasztás 19 százalékának felelt meg. Németország után Franciaország (253 mtoe, 16 százalék), Nagy-Britannia (191 mtoe, 12 százalék), Olaszország (156 mtoe, 10 százalék), Spanyolország (121 mtoe, 7 százalék) és Lengyelország (95 mtoe, 6 százalék) következett.
Az 1990-es fogyasztáshoz képest a legnagyobb mértékben a három balti köztársaság energiafogyasztása esett vissza: Litvániáé 57, Lettországé 45, Észtországé pedig 37 százalékkal, míg Románia 44, Bulgária pedig 33 százalékos csökkenést mutattak ki. A legnagyobb növekedést Ciprus (+41 százalék), Írország (+38 százalék), Spanyolország (+35 százalék) és Ausztria (+33 százalék) könyvelhette el.
Minden uniós állam energiamixében csökkent a fosszilis energiahordozók aránya az 1990 és 2015 közötti időszakban, a legnagyobb mértékben Dániában (91-ről 69 százalékra), Lettországban (83-ról 61 százalékra) és Romániában (96-ról 74 százalékra). A csökkenés dacára még mindig csak három olyan ország van, amelynek az energiamixében nem éri el az 50 százalékot a fosszilis energiahordozók aránya, mégpedig Svédország (30 százalék), Finnország (46 százalék) és Franciaország (49 százalék).
Magyarország energiafogyasztása 1990-ben 28,8 millió, 2005-ben 27,6 millió, 2015-ben pedig 24,2 millió tonna olajegyenértéket tett ki. Az energiamixen belül a fosszilis energiahordozók aránya 1990-ben 82, 2005-ben 81, 2015-ben pedig 70 százalékot tett ki, utóbbi az unión belül a kilencedik legjobb érték. A fosszilis energiahordozóktól való importfüggőség 1990-ben 56 százalék, 2005-ben 76 százalék, tavalyelőtt pedig 74 százalék volt.

Forrás: ENERGIAINFO


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.