JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket

A felelősségteljes befektetési alapok sorra válnak meg olajipari részvényeiktől. A részvényesek és fogyasztók egyaránt nyomást gyakorolnak az olajmultikra, hogy hagyják a földben a fosszilis készleteket. Sok helyen már nem gazdaságos az erőforrások kitermelése.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews
Ahhoz, hogy a globális felmelegedést az ipari forradalom előtti klímához képest 2 Celsius fokban maximalizáljuk, az emissziócsökkentés csak úgy lehetséges, ha a földben rejlő karbonkészletek nagy részét már nem termelik ki. A lelőhelyeket és olajmezőket birtokló olajmultiknak az ebből eredő kockázatot és bevételkiesést ki kell kalkulálniuk és a részvényesek tudtára kell hozniuk. A vállalat piaci kapitalizációjának és részvényárfolyamának ezt a csökkenő nyereségtermelő képességet tükröznie kell. Ezek az úgynevezett “megrekedt eszközök” (stranded assets). Al Gore 2009-ben nyilatkozatban hívta fel a figyelmet arra, hogy a cégeknek be kell árazniuk ezeket.

Ehhez jött a fosszilis szektorban az az üzleti kockázat, hogy a klímapolitika újabb pénzügyi terheket jelent az olaj- és gázkitermelő cégeknek (emissziós kvótavásárlási kötelezettség, karbonadó, szigorodó törvények miatt gyakoribb környezetszennyezési bírságok stb.). Ezzel is tisztában kell lenni a befektetőnek, aki az adott cég részvényét megveszi.

Nyomás az olajmultikon: hagyják a földben a készleteket - ClimeNews2015-ben az Exxon Mobil olajipari óriás körül dagadt nagyra a botrány, amikor a The Los Angeles Times és az Inside Climate News kiderítette, hogy bő tíz éve a felsővezetés semmibe vette a klímatanácsadói megállapításait, s nem tárta részvényesei elé az üzletvitellel kapcsolatos klímakockázatokat. Ezzel megszegte a tőzsdei cégekre vonatkozó jogszabályokat. Az újságcikkek nyomán New York és Kalifornia főügyésze indított vizsgálatot, s márciusra már 17 tagállambéli kollégáik csatlakoztak a vizsgálathoz.

Az Exxon igyekezett enyhíteni a renoméján esett csorbát: az éves közgyűlésen 2006 óta először fogadtak el részvényesi javaslatot, miszerint klímaszakértő ezentúl beválasztható lesz az igazgatótanácsba. A Riói Olimpia tévéközvetítéseiben pedig megújuló energiás projektjeit reklámozta a vállalat.

Ennek ellenére nem jó az olajmultik renoméja… Két Kaliforniát képviselő kongresszusi tag idén arra szólította fel, a CalPERSt, a kaliforniai közalkalmazottak nyugdíjalapját, hogy vonuljon ki a fosszilis szektorból és adja el az Exxon Mobilban lévő részvényeit. A CalPERS Amerika egyik legnagyobb alapja a maga 300 milliárd dollárjával.

A Nobel Béke-díjas Al Gore azt is hangsúlyozta, hogy a nyugdíjalapok alapszabályuknál fogva hosszú távú befektetési stratégiát követnek, így pont ezt szegik meg, ha nem számolnak a befektetéseik karbonvetületével, környezetszennyező hatásával. Odáig azonban nem ment el, hogy az alapok vezetőit emiatt büntetőjogi felelősségre vonással kellene jobb belátásra téríteni.

Azzal, hogy Gore bedobta az alapkezelői felelősség eme aspektusát köztudatba, már változást indított el: 2015-ben a CalPERS először rendelt tanulmányt portfóliója karbonlábnyomáról, hogy az egyes cégek, melyekben részvényes, mennyi tonna üvegházgázt bocsátanak ki.

Vannak a kivonulásnak ironikus példái is. A Rockefeller Family Fund idén jelentette be, hogy túlad fosszilis részvényein. Az a dinasztia, mely a Standard Oil vállalatbirodalom felépítésével tett szert mesés vagyonára. 2015 júniusában a norvég Parlament megszavazta, hogy Norvégia 890 milliárd dollárnyi eszközt kezelő szuverén nemzeti tőkealapja -mely a legnagyobb e típusban- ugyancsak elhatározta, hogy nem fektet fosszilis cégekbe. Pont az az ország, mely tulajdonképpen olajpénzen ül, hiszen az állam a tenger alatti lelőhelyekből felhozott olajjal hizlalta fel tartalékait.
A divestment mozgalomról itt olvashat részletesebben.

Tőkekivonás
Az a taktika, hogy befektetők politikai és erkölcsi megfontolásból kiindulva kivonják tőkéjüket bizonyos vállalatokból, mert nem értenek egyet az üzletvitelükkel, az a Dél-Afrikai Köztársaság feketéket elnyomó politikája elleni tiltakozásként lett ismert. A fogyasztók bojkottálták az Apartheid-rezsimmel bizniszelő multikat, a befektetők pedig túladtak e cégekben szerzett részvényeiken.
A divestment, vagyis a tőkekivonás mozgalma 2013-ban az amerikai egyetemeken lángolt fel újra. Mivel minden amerikai egyetem tetemes megtakarításokat és nyugdíjalapot kezel, diákok tiltakoztak a dékánoknál, hogy miért vannak az egyetemeknek részvényeik olajipari óriásokban, ezektől meg kellene válni.
A Harvard University első embere ellenállt a kérésnek. Az Anglikán Egyház 14 milliárd dollárt kezelő befektetési alapja viszont kivonul a fosszilis ágazatból. Az AXA francia biztosító pedig 560 millió dollárnyi széniparhoz fűződő befektetésétől válik meg.
Forrás: Piac&Profit