JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Olajcégekbe önti a pénzt az unió

Az EBRD-vel ellentétben az EKB oda fektet, ahova akar. Szennyező iparágakba is. De ez sem derült volna ki, ha egy aktivista szervezet nem követel adatokat az uniós mennyiségi lazításról. Ugyanis a quantative easing program részeként vásárol az EKB céges kötvényeket az olajiparban.

Olajcégekbe önti a pénzt az unió - ClimeNewsA mennyiségi lazítást (quantitative easing, vagyis QE) az amerikai pénzügyminisztérium és jegybank szerepét betöltő FED találta ki a 2008-as válság idején. Pénzt nyomtatott, abból pedig államkötvényeket vásárolt, így öntve likviditást a bankszektorba és élénkítve a gazdaságot. Az EKB 2014-ben döntötte el, hogy átveszi ezt a metódust. Az EKB céges kötvényeket és államkötvényeket is vásárol. Havi 60 milliárd eurós ráfordítással kezdték a programot, aztán felturbózták havi 80 milliárdra. Most ismét visszaveszik 60-ra. A program várhatóan 2017 végéig is eltart, holott korábban arról szóltak a tervek, hogy márciusban véget ér. Az EKB eddig 46 milliárd eurót fektetett céges kötvényekbe a programrészeként. Elemzők szerint ez az összeg 2017 szeptemberére 125 milliárdra nőhet.

A Corporate Europe Observatory (CEO) nevű aktivistacsoport kampányba kezdett, hogy kikényszerítse az adatközlést az EKB-től: vajon mire is fordítja a QE-pénzeket? A bank belső biztonsági azonosítási számait (ISIN) sikerült megszerezniük, melyből ki lehet következtetni, milyen eszközöket vásárol a bank. A CEO állítása szerint a bank 11 alkalommal vásárolt Shell-kötvényeket, 16 alkalommal Eni-kötvényeket (ez olasz olajcég), 7 ízben Totalt, hatszor Repsol és szintén hatszor OMV-t. Ugyanakkor Brüsszel közismerten azt vállalta, hogy az EU az évszázad közepére 80 százalékkal csökkenti üvegházgáz-emisszióját.

A zöldben van az igazi pénz
A világ legnagyobb befektetési alapja, az 5000 milliárd dollárnyi eszközt kezelő BlackRock szerint többé senki sem hunyhat szemet az éghajlatváltozás pénzpiacokra és céges vagyonokra gyakorolt hatása felett.

Az Olaszországban az ebből a forrásból szerzett eszközök 68 szalékát teszik ki az Eni kötvényei, Spanyolországban 53 százalékot a Repsol kötvényei. Ezek nem elhanyagolható összegek. Az EKB azért teheti ezt meg, mert nem kötelezik az EU tágabb politikai céljainak követésére. Az EBRD-t viszont igen. az nem fektethet a szennyező iparágakba. Az EKB azt közölte, hogy nem árulhatja a kötvényvásárlások összegét, mert azzal torzítaná a piaci viszonyokat. Banki bennfentesek megerősítették a The Guardian brit napilapnak, hogy a vásárlásokat rögzítő ISIN-kódok valósak. Az egyik neve elhallgatását kérő forrás azt mondta, az EKB-nál a monetáris politika a fontos. Vagyis az ökológiai hatással nem számolnak.

Az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banktól (EBRD) és az Európai Fejlesztési Banktól (EIB) eltérően az EKB-nek nem kell harmonizálnia tevékenységét az EU tágabb politikai célkitűzéseivel – beleértve az energiapolitikai, környezetvédelmi és klímapolitikai célokat. Ha az EU zéró kibocsátású gazdaságot akar létrehozni, és csatlakozott a párizsi klímaegyezményhez, akkor miért lóg ki ebből a szisztémából az EKB? „2016-ban már nem elfogadható, hogy olyan monetáris politika van érvényben, ami nem illeszkedik hosszú távú politikai célkitűzésekhez” – fogalmazott Simon Zadek, az ENSZ Környezetvédelmi Szervezete (UNEP) fenntartható pénzügyi rendszert vizsgáló csoportjának társigazgatója.

Az EKB a céges kötvényvásárlásokat az eurózónában működő nemzeti jegybankokon keresztül végzi, pontosabban ezek kötvényvásárlásait koordinálja. A vásárlásokat gyakran a nemzeti prioritások határozzák meg. A német Bundesbank például előszeretettel vesz értékpapírokat az autóipar szereplőitől (Daimler és BMW: 15-15 alkalommal, Volkswagen: 7 ízben). Az EKB az észt Eesti Energiába is fektetett, amelynek érdekeltségei vannak észak-amerikai olajhomok-kitermelésben utazó cégekben, sőt szerencsejátékban is érdekelt, mert az osztrák kaszinóóriásban, a Novomaticban is vannak részvényei.

A zöldülés a nyereséget növeli
Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Forrás: Piac&Profit