Figyelmen kívül hagyják a kormányzatok a pszichológiai tényezőket, azért reagál a társadalom olyan lassan a globális felmelegedésre – állapította meg az Amerikai Pszichológiai Szövetség munkacsoportja.

A Pszichológiai Szövetség munkacsoportjának tudósai a pszichológia legnaprakészebb kutatási módszereit vetették be arra, hogy a klímaváltozás területére alkalmazzák: a környezetpszichológiát, a természetmegőrzés-pszichológiát, a természeti, illetve az ipari katasztrófákra vonatkozó kutatási eredményeket. A munkacsoport a Szövetség éves közgyűlésén adta közre jelentését.

Nem kétséges – állapították meg -, hogy az emberek többsége fontos problémának tartja a klímaváltozást. (A Pew Kutató Központ közvélemény-kutatása szerint a megkérdezettek 75 – 80 %-a voksol erre.) Csakhogy a válaszadók az utolsó helyre teszik a legfontosabbakként felsorolt 20 probléma között, előbbre sorolva például a gazdaságot vagy a terrorizmust.

Nem érzik a beavatkozás sürgető voltát sem, hiába érvelnek a tudósok, hogy nem tudjuk kordában tartani a klímaváltozás hatásait, ha nem viszünk véghez jónéhány komoly változtatást.

Számos lélektani oka van ennek, mondja jelentésében a munkacsoport. A klímaváltozás körüli bizonytalanság, a kockázat lebecsülése. Az emberek bizalmatlanok, nem hisznek a tudósok és a politikusok szavahihetőségében. Ahogy abban sem hisznek, hogy amit ők tehetnek, az bármit is javít a helyzeten. És ott vannak a megcsontosodott szokások – a szokások a legerősebb akadályok a környezetért felelős magatartás előtt.

A munkacsoport rámutatott néhány olyan lélektani fogásra, amely sikeresen megküzdhet ezekkel az akadályokkal:

Például, könnyebben elérhető, hogy csökkenjen az energiafogyasztás, ha azonnali visszajelzést kapnak a fogyasztók. A magatartás azonnali visszajelzést kap, az energiamegtakarítás és költségmegtakarítás azonnal összekapcsolódik, nem egy hónap múlva, az energiaszámlán.

“A klímapolitika gyakran azon siklik ki, hogy csak egyetlen intervenciós eszközt használ: vagy az energiahatékony technológia fejlesztését, vagy a gazdasági ösztönzőket vagy a szabályozást vagy a kommunikációs módszereket. Használni kell a pszichológiai ismereteket” – írja jelentésében a munkacsoport.

Tanulmányozni kell, megérteni és befolyásolni, hogyan reagálnak a különböző életkorú emberek a klímaváltozásra. A társadalompszichológia és az üzleti pszichológia megcélozhatja a szükséges magatartás-változtatásokat az üzleti vállalatoknál és a nonprofit vállalkozásoknál, rávéve őket, hogy alkalmazkodjanak a változó környezethez.

Forrás: http://greenszaki.com