Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína

Trump épp elmeszelni készül az Obamáék által életbe léptetett klímavédelmi törvényeket. Ami keresztbe tehet neki, az az amerikai Legfelsőbb Bíróság újonnan beiktatott bírája, Neal Gorsuch és az úgynevezett Chevron-doktrína. A tét nem kevesebb, mint hogy Amerika megmarad-e a klímapolitika globális éllovasának vagy korlátlanul szennyező nagyhatalommá válik.

2015-ben alkotta meg az Obama-adminisztráció a Tiszta Energia Tervezetet (Clean Power Plan), mely arra kötelezi az energiacégeket, hogy csökkentsék erőműveik üvegházgáz-kibocsátását. A törvényt azóta is támadják bíróságokon, ezért nem lépett hatályba. A Washington D.C. körzeti Fellebbviteli Bíróság hallgatta meg a törvény elleni keresetet 2016 szeptemberben (tehát Trump megválasztása előtt). Döntést még nem hozott, és valószínűleg nem is fog most, hogy a Trump-adminisztráció felülvizsgálja a törvényt.

Ez okból kifolyólag a Legfelsőbb Bíróság is csak egy úgynevezett megtartó, megőrző határozatot (stay order) hozott, ami azt jelenti, hogy az alsóbb bíróságnál lévő állapotot fenntartja. (A Reuters ezt úgy kommentálta, hogy meglehetősen szokatlan húzás volt a Legfelsőbb Bíróság részéről.)

Trump elnöki utasítást adott ki arról, hogy a klímapolitikai törvényeket le kell butítani, s ennek kivitelezésére utasította az illetékes szakhatóságot, a Környezetvédelmi Hivatalt (EPA). Ezek után két opció lehetséges: vagy az EPA vagy teljes egészében visszavonja a Tiszta Energia Tervezetet, vagy egy lebutított, kevésbé erős törvényt ad ki.

Ekkor benyújtják keresetüket a zöld szervezetek (például National Resource Defense Council, Sierra Club stb.), és megtámadják vagy a visszavonást vagy a módosított törvény hatályba léptetését. Az USA-ban megszokott gyakorlat, hogy az ellenérdekeltek a bíróságon támadnak meg egy új törvényt. Ekkor felkerül a Legfelsőbb Bíróságra az ügy, ahol alighanem egy Neil Gorsuch nevű bírón fog múlni a szóban forgó jogszabályok sorsa.

Gorsuch a megmentő?

Az Egyesült Államok kilenctagú Legfelsőbb Bíróságának bírája, Antonin Scalia 2016 februárjában váratlanul elhunyt. Épp időben (vagy sajnos elég későn) ahhoz, hogy utódjának kinevezése már – a novemberben megválasztott – Trumpra háruljon, ne Obamára. Neil Gorsuch személyében Trump olyan bírót jelölt ki a posztra, akinek ökológiai ügyekre vonatkozó jogi alapelvei és az ezekből eredő döntései nem jósolhatók meg könnyen. (Vagy nem olyan könnyen, mint ahogy Trump szeretné.)

Deregulációs politikája jegyében Trump elkezdte megnyirbálni az Obama-adminisztráció környezet- és klímavédelmi törvénycsomagjait, de nem biztos, hogy választott bírája, Gorsuch ebben partnere lesz.

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína - ClimeNews - Hírportál

A dolog pikantériája, hogy Gorsuch anyja volt a Környezetvédelmi Hivatal vezetője Reagan elnöksége alatt az 1980-as években. Tehát vélhetően nagyon képben van a környezetvédelmi jog szakterületén. A beiktatását megelőző – kötelező – szenátusi meghallgatáson (amit az illetékes szakbizottság tartott) nem kérdezték ez irányú nézeteiről.

Tizenegy éve dolgozik bíróként, és ez idő alatt csak egy nagy horderejű ökológiai ügyben kellett döntenie. 2015-ben egy háromtagú bírói grémium tagjaként Coloradóban amellett szavazott, hogy az energiaszolgáltató cégek igenis kötelesek áramtermelésük 20 százalékát megújuló forrásokból megoldani. Ebben a jogi esetben Gorsuch megkérdőjelezte a Legfelsőbb Bíróság 1984-es precedensét (Chevron kontra Natural Resource Defence Council), mely nagy mozgásteret adott a szövetségi hatóságoknak a jog értelmezésében. Véleménye szerint „nehéz ezt összhangba hozni az alkotmánnyal”. Vagyis nem tartja jogosnak, ha a hivatal túl nagy szabadságot kap a jog értelmezésében. A szóban forgó perből adódóan Gorsuch ezt a Chevron-doktrínának nevezte.

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína - ClimeNews - Hírportál

Mi a Chevron-doktrína?

A Chevron-doktrína azt mondja, hogy ésszerű(!) mértékben lehetséges és jogszerű, hogy a szövetségi szakhatóság saját hatáskörében értelmezze a jogot. (Ergó ne csak végrehajtsa szó szerint.) Vagyis amikor nem egyértelmű a törvény, akkor az EPA szakemberei dönthetik el, hogy meddig terjed ki a szabályozás, és hol van a vége. És ebben a bíróságnak is bele kell egyeznie.

Mindezek alapján ha az EPA – a környezetvédelmi szervezetek peres keresetére reagálandó – meg akarja védeni álláspontját, miszerint joga van lebutítani Obama klímatörvényeit, azt kell bebizonyítania, hogy a CO2 nem tartozik a Tiszta Levegő Törvény (Clean Air Act) hatálya alá. Ezt pedig elég nehezen fogja elhinni a Legfelsőbb Bíróság. Évekkel ezelőtt éppen a Chevron-doktrína alapján mondták ki, hogy az EPA jogszerűen cselekedett, amikor önmaga – mint hatóság – ítélte meg úgy, hogy a szén-dioxid bizony a Tiszta Levegő Törvény hatálya alá tartozik. Tehát törvényileg szabályozandó. Most viszont a Trump-adminisztráció éppen azt akarja elérni, hogy lehetőleg minél kevesebb káros anyagra terjedjen ki a törvényi szabályozás. (Ez ugye a dereguláció lényege.)

Bizonyítani kell, hogy a változtatás önkényes

Ezt fogják felhozni érvként a zöld szervezetek. Ebben segít a Chevron-doktrína. Ha annak idején az EPA-nak a Chervon-doktrína adott kompetenciát arra, hogy megítélje, köteles-e bevonni a szén-dioxidot a jogi szabályozás alá a Tiszta Levegő Törvény értelmében, akkor most mi jogon véli úgy, hogy nem kell a szabályozás alatt tartania? Ez önkényes és önfejű (arbitrary & capicious) változtatás. És mint ilyen, jogszerűtlen.

A zöld szervezetek ügyvédei most abban reménykednek, hogy Gorsuch eme álláspontot tükröző 2015-ös coloradói szavazata arra predesztinálja őt, hogy újfent hasonlóképp járjon majd el.

A kormányváltás, a politikai szélfordulat nem elég

Ha az EPA nagy változást eszközöl az Obama-féle környezetbarát törvényekben, Gorsuch valószínűleg szkeptikus lesz ennek jogosságát és törvényességét illetően. Mert a szén-dioxid szabályozását indokló tudományos alap most is éppoly érvényes, mint évekkel korábban. A szabályok fellazítása tehát indokolatlan, pontosabban tisztán politikai manőver lenne: a Fehér Ház kedvezni akar a fosszilis szektornak. Ami viszont az USA-ban alkotmányellenes.

Van egy másik precedens is. Ez már nem a szakhatósági kompetenciáról szól, hanem a törvény-visszavonások pártpolitikai jellegéről. Jimmy Carter elnöksége alatt vezették be a biztonsági öv kötelező bekötését a gépjárművekben. Reagan kormányzása alatt az illetékes szakhatóság (National Highway Traffic Safety Administration) ezt a szabályozást egy tollvonással visszavonta. Jött a per, s a Legfelsőbb Bíróság 1983-ban kimondta, hogy az elnök személyének és kabinetjének változása (Carter- után Reagan-adminisztráció)  önmagában nem elég ahhoz, hogy törvényeket iktassanak ki. Ugyanakkor a bíróság kimondta, hogy „a hatóság nézete arról, hogy mi szolgálja a közérdeket, megváltozhat, akár úgy, hogy megváltoznak a körülmények, akár úgy, hogy nem”. Ehhez azonban az kell, hogy a szakhatóság „átgondolt elemzést” nyújtson be a törvénymódosítás/visszavonás alátámasztására.

És itt érkezünk el ahhoz a ponthoz, hogy miért lesz az EPA-nak nehéz dolga.

Segíthet a klímapolitikának a Chevron-doktrína - ClimeNews - Hírportál

Bizonyítani kell, hogy a CO2 nem légszennyező

A törvény visszavonásához azt kéne bizonyítani, hogy a szén-dioxid ma már nem jelent veszélyt a társadalom egészségére nézve. Ezt pedig aligha lesz képes szakmai érvekkel alátámasztani az EPA. Az a szervezet, amely Obama elnöksége alatt rengeteg adatot gyűjtött össze, hogy tudományosan alátámassza az ÜHG-emisszió csökkentésének szükségességét. Nem véletlen, hogy az első dolog, amit elkezdtek rebesgetni Trump megválasztása után az EPA-val kapcsolatban, az az volt, hogy azonnal le fogja állítani a klímatológiai kutatást a hatóság keretén belül. (Így is lett.) Erre számítva indult meg a tudósok adatmentése.

A Sierra Club környezetvédő szervezet ügyvédje úgy fogalmazott a Reutersnek, hogy azt várják, Trumpék tudománytalan indokokkal hozakodnak elő, amelyeket könnyű lesz megtámadniuk tudományos érvekkel.

Engedi vagy kötelezi?

A zöldek azt fogják bizonygatni, hogy a Tiszta Levegő Törvény éppen, hogy arra kötelezi az EPA-t, hogy olyasfajta törvényeket léptessen életbe, mint amilyen a Tiszta Energia Tervezet, ami csökkenti az erőművek emisszióját. Ez pedig arra készteti a Legfelsőbb Bíróságot, hogy maga vegye kézbe a Tiszta Energia Törvény értelmezését.

Na már most: Obama mandátuma alatt az EPA kijelentette, hogy a Chevron-doktrínára alapozva bátorkodott úgy dönteni, a Tiszta Energia Tervezet megalkotására szükség van. Ezzel az EPA azt is beismerte, hogy a Tiszta Levegő Törvény nem egyértelmű, ezért kell saját hatáskörében értelmeznie azt és eldöntenie, a Tiszta Energia Tervezetre szükség van. Az EPA azt hozta fel tehát a védelmére, hogy jogában áll szabályoznia a CO2-t.

A zöldek viszont azt akarják kihúzni a Legfelsőbb Bíróságból, hogy az EPA-nak kötelessége a szén-dioxid szabályozása. Mivel az EPA egyszer már beismerte, hogy a Tiszta Levegő Törvény nem egyértelmű, a kötelesség bizonyítása nem lesz valami könnyű. De erre is vannak precedensek. A Tiszta Levegő Törvény hatályát egyébként már jó párszor tesztelték bíróságokon. A 2007-es (más forrás szerint 2005-ös) Massaschusetts kontra EPA perben a Legfelsőbb Bíróság úgy döntött, hogy a karbon légszennyező anyag, ami bizony a törvény hatálya alá esik. 2014-ben egy másik perben a bíróság ugyancsak megerősítette az Obama-adminisztráció emissziós törvényeinek első adagját.

Az EPA pálfordulását – és a szén-dioxid ártalmas voltának állítólagos csökkenését – tehát csak tudományos adatokkal lehet megállítani.

Végezetül két slusszpoén:

1. Ahhoz, hogy az EPA módosíthassa a Tiszta Energia Tervezetet, a Washington D. C. körzeti Fellebbviteli Bíróságtól kel engedélyt kérnie. (Mert a tervezet e bíróságnál parkol.) Ott persze valószínűleg megadják az engedélyt. Vagyis ez a bíróság sosem fogja kiadni azt a szakvéleményt, amit a mostani felülvizsgálatból kiokumlál. (A Fehér Ház által visszavonásra vagy módosításra szánt törvényekről ésszerűtlen nyilvánosan értekezniük.)

2. A Massachusetts kontra EPA ügyben bő egy évtizede Scalia a Chevron-doktrína ellen szavazott. Bírótársai leszavazták, és megengedték az EPA-nak, hogy interpretálja a törvényt. Ha Scalia ma élne, valószínűleg máshogy szavazna, mint ahogy Gorsuch fog. Legalábbis ez most a zöldek reménysugara.

Tudjuk, nem egyszerű ez az ügy. Ha az eredeti angol nyelvű magyarázatra kíváncsi, itt olvashatja a Reuters rövidebb summázatát, itt a Bloomberg részletesebb értekezését.

Forrás: P&P – Reuters, Bloomberg


Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.