Senkinek nem hiányzik? Meddig kell még várni?

A legnagyobb nemzeti kincs

A szolnoki székhelyű Kőolajkutató Vállalat hazánk legnagyobb mobilizálható, több ezer köbkilométeres, ún. nagyentalpiájú geotermikus tározó rendszerére talált rá 1981-ben az Orosháza melletti Gádoroson. Az állami vállalat szakemberei ekkor még nem tudhatták – hiszen csak földgázmezőket kerestek -, hogy az NSZ.3-as keresztnevet kapott kút, az ország egyetlen olyan ismert helye, ahová a feltörő több mint 180 fokos termálvize miatt, előbb-utóbb megérné egy 5000 KW-os erőmű telepítése is. A Kórógy és a Mágocs-erek határolta terület középpontjában meglelt „forrást” még ugyanebben az évben az állami vállalat mérnökei ledugattyúztatták, elzárták. 1985 decemberében a 13 kilométerre arrébb fekvő Fábiánsebestyén külterületén a cég fúrómesterei ismét rábukkantak erre a tározóra, ám a tengervíz itt már – a gádorosival ellentétben – 300-400 atmoszférás túlnyomással tört fel 180-200 Celsius fokon. A ritka geotermikus adottságokkal rendelkező kutat ekkor már nemzetközi figyelem kísérte.

melegv__zt__rk__p
Becslések szerint a tározó hasznosítható energiakészlete meghaladja Kuvait Állam teljes olajkészletét. Egy valóságos „geológiai atomkazánnal” állunk szemben, amelyben az évmilliókkal ezelőtt bezáródott tengeriszapot a Föld belsejében mindenütt jelenlévő radioaktív anyagok bomlásánál felszabaduló energia hevítette fel. A 25 év alatt kitermelhető 20 milliárd tonna kőolaj-egyenértékű energiakincs nemcsak a Kárpát-medence, hanem egész Közép-Európa energiaellátásában jelentős szerepet foglalna el. (Forrás: http://hir6.hu)

Ezzel ellentétben Magyarországon a kikényszerített energiaimport kb. 10 millió tonna kőolaj-egyenérték/év= 700 milliárd forint/év, ez több mint megengedhetetlen ismerve az energiaárak folyamatos emelkedését.
1981-86 óta ismert, hogy Békés, Csongrád megyék térsége alatt egy világgazdasági jelentőségű geotermikus tározórendszer van, amelyhez a műszaki kapcsolat az NSZ.3 mélyfúrás. A mező kitermelésével több ezer MW villamos- és hőenergia-termelő kapacitást építhetnénk ki, az áram nagy mennyiségű exportjának lehetőségével. Az utánpótlás miatt gyakorlatilag kimeríthetetlen energiaforrásra alapított termelés kiválthatná az olaj és földgáz importot.

Egy ilyen kincs birtokában mindent le kell söpörni az asztalról a megvalósítás érdekében. Teljesen mindegy már, hogy mi volt a múltban, mert a jövő érdekében kell meghozni a mostani döntéseket. A globális klímaválság itt van a nyakunkon, érezzük már a bőrünkön és még egyenlőre láthatatlan módon a pénztárcánkat sem kíméli. Nehogy már tulajdonjogi vita lehessen az, ami 3000 méter mélyen a Föld alatt van Magyarországon!

96. § A föld tulajdonjoga a föld méhének kincseire és a természeti erőforrásokra nem terjed ki.

Ennek az energiaforrásnak  a hasznosításáról – biztosra venném -, hogy szívesebben olvasnának az emberek, mint a “paksi időzített bomba” projekt alakulásáról!

RL