JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Sokkal olcsóbb lehet az áram

Áttörést hozott 2016 az energiaiparban: a napenergia-fejlesztések immáron olcsóbbak, mint a szélenergia-beruházások, nem is beszélve a szén- és gázerőművek létesítéséről. A tendencia elsősorban a feltörekvő országokban jelentkezik, de gyorsan átterjedhet a fejlett világra is.

A világ energiapiaca óriási átalakuláson megy keresztül: 2016-ban olcsóbbá vált a napenergia, mint a szél segítségével előállított elektromos áram – számolt be a Bloomberg. Elszigetelt esetekben, különösen a Közel-Keleten erős versenyben meghirdetett projekteknél, ez már korábban is előfordult. Most azonban más a helyzet.

Az állami támogatást nem élvező napenergia-beruházások olcsóbbá váltak a szénre és földgázra alapuló áramtermelésnél, és a feltörekvő országok új energia-előállítási projektjei esetén még a szélenergiánál is gazdaságosabbak – derült ki a Bloomberg New Energy Finance (BNEF) adataiból.

Sokkal olcsóbb lehet az áram - ClimeNews

E grafikon az új szél- és napenergia-fejlesztések átlagos költségét mutatja 58 feltörekvő ország számai alapján. Az országok között szerepel Kína, India és Chile. Bár a szakértők számítottak arra, hogy a napenergia előbb-utóbb olcsóbb lesz a szélenergiánál, ám azt szinte senki sem gondolta, hogy ez ilyen hamar megtörténik.

A semmiből indulva

A napenergia a semmiből vagy gyakorlatilag a semmiből indult öt évvel ezelőtt, amihez képest igen nagyot ugrott – fejtegeti Ethan Zindler, a BNEF elemzője. A hőstörténet legnagyobb fejezetét Kínában írják, amely szédületes tempóban vezeti be a napenergiát és eközben segít más országoknak is a saját projektjeik finanszírozásában.

Az idei évben hónapról hónapra változott a helyzet az energiafejlesztések piacán. Indiában januárban egy cég 64 dollár/megawattórás áron vállalta az áramtermelést napenergia felhasználásával. Chilében augusztusban már 29,10 dollár/megawattóra volt az ár. Az utóbbi rekord az áramtermelésben: ez az ár nagyjából fele annak, amit a versenytárs szénerőművek tudnak.

Folyamatos úthenger

Ezek új beruházások, ám eközben számos további projektet fejeznek be 2016-ban. Figyelembe véve a világon idén átadott és még átadandó kapacitásokat, akkor azt találhatjuk, hogy a napenergia-alapú áramtermelés bővülése le fogja hagyni a szélre alapozott kapacitás bővülését. A BNEF várakozása szerint 70 gigawattnyi új napenergia-rendszer lép működésbe, míg a szélenergia csak 59 gigawattal bővül. (A paksi atomerű kapacitása 1,8 gigawatt – a szerk.)

Kissé más

Az átállás a zöldenergiára a fejlett országokban némileg drágább lehet, mert az új áramtermelési formának versenyeznie kell a már működő szén- és gázerőművekkel. Azokban az országokban azonban, ahol plusz kapacitást hoznak az áramtermelésbe, a megújuló energia le fogja győzni bármilyen más ellenfelet.

A világ az elmúlt időszakban átlépett a határt: évente több zöldenergia-kapacitás épül, mint szén- és gázerőmű együttvéve. A fosszilis tüzelőanyagok felhasználása a következő évtizedben elérheti csúcsát, ahonnan lejtőre kerül. Az új energiára alapozott fejlesztések Brazíliában, Chilében, Indiában, Kínában, Dél-Afrikában és Uruguayban vonzzák a legtöbb tőkét.

Hatalomátvétel

Természetesen időbe telik, mire a nap- és szélenergia kiszorítja a hagyományos energiahordozókat. Egyelőre a fosszilis tüzelőanyagok a legolcsóbb energiaforrások, ám azokban az országokban, melyekben sok helyen gázolajjal hajtott generátorokkal termelik az áramot vagy egyáltalán nincs elektromos energia, a megújuló források, különösen a napenergia hamarosan átveszik az uralmat.

Forrás: Napi.hu

Közben Magyarországon:
Idióták a Magyar Parlamentben?

Szinte lehetetlen lesz hasznosítani a szélenergiát

Szinte változtatás nélkül fogadta el az Országgyűlés az Áder János államfő által megfontolásra visszaküldött villamosenergia-törvény módosítását, amely a jövőben csaknem lehetetlenné teszi az új szélfarmok telepítését. A képviselők 127 igen és 56 nem vokssal szavazták meg a kormányzati előterjesztést, amellyel az Országgyűlés szigorította és kormányrendeleti körbe sorolta az ipari méretű szélerőművek és szélerőműparkok építésének, használatba vételének szabályozását. Az új jogszabály a tervek szerint januárban lép érvénybe.

Szinte lehetetlen lesz hasznosítani a szélenergiátA változtatást a Ház első ízben október közepén fogadta el, ám Áder János államfő nem írta alá, kifogásolva, hogy a szabályozás ellehetetleníti a szélerőművek építését. Szerinte a módosítás nem segíti elő a párizsi klímaegyezmény végrehajtását, ellentétben áll az ország megújulóenergia-hasznosítási cselekvési tervével, és indokolatlan adminisztratív terheket vezet be.

A jogszabály-módosítást korábban a szélerőművek azon hátrányával indokolta Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter, hogy teljesítményük nagymértékben függ a pillanatnyi időjárástól, és ez a teljesítményingadozás csak a hálózaton működő egyéb szabályozható erőművek teljesítményének változtatásával egyenlíthető ki. Emiatt az országos hálózatra rákapcsolható szélerőművek kapacitását szabályozni kell – magyarázta.

Emlékezetes: szakmai körökben is erős ellenérzést váltott ki, hogy tovább szigorítja a kormányzat a szélerőművek telepítésének a szabályait. Utoljára tíz éve, 2006-ban adtak ki engedélyt szélkerekek felállítására. Szakértők szerint a jelenlegi mintegy 330 megawattról akár 2000 megawattra is meg lehetne növelni a hazai szélkerekek áramtermelő kapacitását anélkül, hogy veszélybe kerülne a villamosenergia-hálózat működése, illetve külön szabályozó erőművet kellene üzembe állítani. Magyarországon jelenleg mindössze 37 szélfarm működik, összesen 172 toronnyal.

A visszaküldött törvényjavaslatról megtartott parlamenti vita során a jobbikos Kepli Lajos azt mondta, saját köztársasági elnöküket alázzák meg a kormánypárti képviselők, és nem először fordul elő, hogy visszaküldött törvényt gyakorlatilag változtatás nélkül fogadnak el.

Az LMP-s Sallai R. Benedek egyetért a köztársasági elnök fenntartásaival. Kijelentette: a törvényjavaslat szembemegy Magyarország klímaegyezményben vállalt kötelezettségeivel. A szélerőműveknek van létjogosultságuk, és kell is lennie – hangsúlyozta, és uniós kutatást idézett, miszerint az összes áramtermelő technológia között a szélerőművek karbonkibocsátása a legalacsonyabb.

Forrás: MagyarNemzet