Posts Tagged ‘BOCS Alapítvány’

A fenntartható fejlődés

péntek, november 3rd, 2017

Az alapvető probléma, hogy akár az angol kifejezést, akár annak magyar fordítását nézzük, a fejlődés (development) szó helyébe hajlamosak vagyunk növekedést érteni, vagyis minőség javulás helyett mennyiségben való gyarapodásra gondolni.

A minőségi javulás pedig átmenet egy mennyiségi civilizációból egy minőségi civilizációba. Ez két dolgot jelet a számomra, legyen minden karbonsemleges és mindenkinek támogatni kell a népességrobbanás megakadályozását, ugyanis az embertömegek a legnagyobb környezetszennyezők és a bioszféra legnagyobb kizsákmányolói. Ennek a két ügynek a megvalósítása hozza az összes járulékos összetevő javulását, amiről külön külön álmodnak az emberek. Fordítva ez nem igaz!

 A fenntartható fejlődés két megközelítése. | A fenntartható fejlődés - ClimeNews - HírportálA fenntartható fejlődés fogalma a nyolcvanas évek elején született meg. 1981-ben adták ki Lester R. Brown[vid.] művét „Fenntartható társadalom építése” címmel, melyben letűnt civilizációk bukásának feltételezhető okait mutatta be, majd az ezek analógiájára vizsgálta jelen társadalmunk (Brown 1981). Véleménye szerint a gazdaság fejlődésével párhuzamosan fokozódik a természeti rendszerekre és erőforrásokra nehezedő nyomás. Miközben a gazdasági világ alapja a folytonos növekedés, az alapjául szolgáló ökológiai rendszer nem növekszik, ez egyre feszültebb viszonyt eredményez, amely oda vezet, hogy a társadalmunk, a majákhoz hasonlóan, eltűnik. Ennek elkerülésére javasolja, hogy a társadalom, illetve a gazdaság olyan fejlődési pályára álljon, mely fenntartható. Annak bizonyítására, hogy a negatív tendencia megfordítható, több társadalmi megmozdulást is bemutat. A mű jelentősége, hogy a társadalom, gazdaság és környezet hármasát egymástól elválaszthatatlannak tekinti. A borítóján szerepel egy (bizonytalan eredetű) idézet: „A Földet nem apáinktól örököltük, hanem gyermekeinktől kaptuk kölcsön” (We have not inherited the Earth from our fathers, we are borrowing it from our children.). Ez a szólás az, amivel leggyakrabban találkozunk, amikor a fenntartható fejlődést közérthető (kissé hatásvadász) módon magyarázzák.
A fenntartható fejlődés kifejezés politikai karrierje 1984-ben kezdődött, ekkor kezdte meg munkáját az ENSZ Környezet és Fejlődés Világbizottsága, amelyet Gro Harlem Brundtland norvég miniszterelnöknő vezetett (Faragó 2002). (A bizottság huszonkét tagja között volt Láng István akadémikus is.) A Bizottság 1987-ben, „Közös jövőnk” címmel kiadott jelentésében a gazdasági növekedés olyan új korszakának lehetőségét vázolta fel, amely a fenntartható fejlődés globális megvalósítására épít, megőrzi a természeti erőforrásokat, s amely megoldás lehetne a fejlődő országok nagy részében elhatalmasodó szegénység leküzdésére is.

A jelentés nagyon röviden és tömören határozta meg a fenntartható fejlődés fogalmát: „a fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely kielégíti a jelen szükségleteit, anélkül, hogy veszélyeztetné a jövő nemzedékek esélyét arra, hogy ők is kielégíthessék szükségleteiket” (Brundtland Report 1987). A fenntartható fejlődés a jelentés tanúságtétele szerint három alappilléren nyugszik: a szociális, a gazdasági és a környezeti pilléreken és mindhármat együttesen, kölcsönhatásaik figyelembevételével kell mérlegelni. A bizottság által meghatározott definíciót is sokszor hangoztatják, viszont arról a két pontosításról, ami a meghatározás után közvetlenül szerepel, keveset hallani. Ezekben egyrészt kifejtik, hogy a szükséglet alatt elsősorban a világ szegényeinek alapvető szükségleteit értik (ez elsősorban a Maslow-féle piramis alsó két fokát – létfenntartás és biztonság szükségletei – jelenti), másrészt kitérnek arra, hogy az adott technológiai és társadalmi berendezkedésnek megfelelően kell meghatározni a korlátozásokat, hogy a környezet a jövő generációinak is azonos módon elégíthessék ki szükségleteiket. Azt azonban nem egyértelműsíti a definíció, a jelen és a jövő szükségletek alatt mit kell érteni. A Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata sem pontosít: “A fenntarthatóság az emberiség jelen szükségleteinek kielégítése, a környezet és a természeti erőforrások jövő generációk számára történő megőrzésével egyidejűleg.” (Világ Tudományos Akadémiáinak Nyilatkozata 2000). Többen (pl. Bartus 2006, Daly 1990a, Vass 2003) ugyanakkor a fenntartható fejlődés fogalmának gyakorlatba ültetésének lehetetlenségét hangsúlyozza.

A Brundtland Bizottság definíciója attól kezdve, hogy napvilágot látott, vitát kavart. Többen igyekeztek a meghatározást pontosítani, mérőszámokat hozzárendelni. A fenntartható fejlődést gyakran tekintik egyfajta „szent grálnak”, amely lehetővé teszi a további gazdasági növekedést, a társadalmi problémák megoldásában történő előrelépést és a környezetvédelem együttes megvalósulását kompromisszumok nélkül (Dryzek, 1997).

Felhasználva: Fenntartható gazdaság
Somogyi, Viola
Dániel, Zoltán András
Rédey, Ákos

Rampasek László

Még mindig negyed milliárd nő nem tervezhet családot

szerda, május 15th, 2013

A Földön még mindig negyed milliárd termékeny korú, kapcsolatban élő nőnek nincsen joga a családtervezéshez. Egyszerűen gyereket kell szülnie… Ilyen témákat feszeget az ENSZ népesedés programjával kapcsolatos konferenciája, melyen meghívottként fog részt venni Simonyi Gyula a BOCS Alapítvány elnöke. A ClimeNews riportsorozatot készített vele és ezeket tekintheti meg az érdeklődő, az alábbi kérdésekre keresve a válaszokat.

– Miért fontos a Magyarok számára ez a világkonferencia?
– Hogyan jutott el az emberiség a klímamegbolondulás állapotába?
– Mit tehet az ember annak érdekében, hogy eljussunk a fenntartható minőségi civilizációba?

Említést tesz arról, hogy a repülőútjával járó CO2 kibocsátása ellentételezve lett az iCC -vel és azáltal, hogy az emberek Carbon Crediteket használnak fel, hozzájárulnak a klímakatasztrófa elkerüléséhez. Többek között ezzel az üzenettel is utazik erre a konferenciára.

I. rész

II. rész

III. rész

Hány ember élhet a Földön?

hétfő, április 1st, 2013

Vendég Őri Péter történész-demográfus és Simonyi Gyula a BOCS Alapítványtól.

A túlnépesedésről beszélgetni legalábbis pikáns, egy olyan országban aminek egyik jelentős problémája a népességfogyás. Mégis, a globalizáció korában már Magyarországot is ugyanúgy érinti a túlnépesedés kérdése, mint mondjuk Kínát, legfeljebb más hatásaival szembesülünk. A probléma az utóbbi néhány évtizedben vált kritikussá, mivel úgy tűnik lehetetlen jó, vagy humánus válaszokat adni rá. Konrad Lorenz osztrák etológus és társadalomkritikus 1973-mas könyve, A civilizált emberiség nyolc halálos bűne első helyen említi a túlnépesedést, melynek ő főként a társadalmi- pszichológiai hatásait elemezte. Napjainkra azonban – ahogyan azt Attenboroguh filmje is mutatja – a környezetpusztító hatásunk vált elsődlegesen riasztóvá.

A neves természetfilmes, Sir David Attenborough legutóbbi nyilatkozata szerint korlátozni kell az emberi populáció növekedését, amíg teljesen tönkre nem tesszük a bolygót. “Mi vagyunk a Föld pestise. A következő ötven évben megkapjuk érte a büntetésünket. Nemcsak a klímaváltozásról van szó, ez pusztán terület kérdése. Elég hely kell ahhoz, hogy élelmet termeljünk ennek az iszonyú nagy hordának. Vagy mi korlátozzuk a populációnövekedésünket, vagy a természet teszi meg ezt helyettünk, és a természet már most is teszi a dolgát” – mondta a Radio Times-nak David Attenborough. Sir David, aki az Optimum Population Trust (Optimális Populáció Alapítvány) védnöke, már korábban is beszélt “az emberi egyedszám ijesztő robbanásáról”. Véleménye szerint szükséges lenne anyagilag támogatni a szexuális nevelést és más önkéntes népességkorlátozó módszereket a fejlődő országokban. “Állandóan programokat indítunk az etiópiai éhezéssel kapcsolatban, más nem történik. Egyszerűen túl sok ember él ott. Nem tudják fenntartani magukat – és ennek kimondása nem embertelenség. Ez a helyzet. Amíg az emberiségnek nem sikerül kikeverednie ebből, és nem kap összehangolt képet a bolygóról, addig egyre rosszabbá és rosszabbá válik a helyzet.” A 86 éves Sir David Attenborough a világ egyik leghíresebb természetfilmes-televíziós személyisége. A BBC-nek készített filmsorozatai – köztük az Élet a Földön, Az élő bolygó, Bolygónk a Föld – hazánkban is nagy népszerűségnek örvendenek.

Forrás: greenfo.hu

A rendezvény időpontja: 2013. április 19. – 18.00 óra
Helyszín: A38 Hajó