JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás

A klímaváltozás magyarországi mellékhatásai között a következő évtizedekben még nem szerepelnek a narancsligetek, de nagyobb pollenkoncentráció és több „trópusi” éjszaka annál inkább. Védekezni egyszerűen is lehet.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

Magassarkúban, kis kerekű babakocsival, de még kerékpárral is körülményesebb lesz a közlekedés a városi flaszteren. Nem azért, mintha még az eddiginél is reménytelenebb lenne a hazai burkolatok javítása, hanem azért, mert a klímaváltozás nyomán egyre gyakoribbá váló villámárvizek miatt új, de egyúttal zötyögősebb burkolatokra lesz szükség. Az agyonaszfaltozott városokban – ahogyan a múlt keddi budapesti özönvíz is szemléletesen bizonyította – a hirtelen lezúduló égi áldás elenyésző részben tud beszivárogni a földbe, ezért megállíthatatlanul hömpölyög az alacsonyabban fekvő területek felé. Míg a természetes – fűvel, földdel, növényekkel borított – közegben a csapadékmennyiség felét elnyeli a föld, negyven százaléka pedig elpárolog, addig a vízzáró rétegként működő aszfalton át csupán öt százalék szivárog a talajba, több mint a felével a csatornarendszernek és a tűzoltószivattyúknak kell megküzdeniük – láttuk, hogyan.

Ezen muszáj lesz változtatni. A legfrissebb klímamodellek szerint Magyarországon egyrészt a havazást fokozatosan felváltják a téli nagy esőzések, másrészt a nyári és őszi hónapokban megszaporodnak az olyan napok, amikor a csapadék mennyisége meghaladja a kritikus értéket, a napi 30 millimétert – derül ki Lendér Henrik hidrogeológus tavalyi, A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra[1] című, összefoglaló tanulmányából. 2050-ig a villámárvizek különösen az északi és a nyugati országrész lejtősebb területeit veszélyeztethetik, a század vége felé pedig már az alföldi régióban is egyre többször okoznak fejfájást. A Kárpát-medencében várható változásoknak tavaly óta már jóval pontosabban is utána lehet nézni a Natérben, a Nemzeti Alkalmazkodási Térinformatikai Rendszerben. A nyilvános adatbázist a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozza. Tíz kilométeres pontosságú négyzethálóban több száz térképréteget tartalmaz, így láthatóvá válik, az ország mely térségeit hogyan érintheti a felmelegedés.

A villámárvizek megfékezésére kézenfekvő és elegáns megoldás lenne a mai burkolatokat az egyre többféle formában gyártott vízáteresztő aszfalttal helyettesíteni, ám ennek most még számos hátránya van. A két-háromszoros áron túl az, hogy az újdonságnak kisebb a teherbírása, ráadásul könnyen eltömítheti a homok vagy akár a téli sózás, emiatt a karbantartása bonyolultabb, ráadásul a lefektetése is jóval hosszadalmasabb. Így aztán éppen a legnagyobb felületeket kitevő közlekedési útvonalakon kevésbé használható. Ehelyett (vagy emellett) a szakértők olyan burkolatokat javasolnak az önkormányzatoknak, amelyek a lehető legnagyobb mértékben áteresztik a csapadékot, következésképpen egyenetlenebbek is: például térköveket, fűvel kombinált betonelemeket, műanyag rácsokat.

Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNews

„Oslóban már kötelezik a tulajdonosokat az ingatlanukra zúduló esővíz megtartására, hogy minél kevésbé terheljék a csatornahálózatot” – hoz külföldi példát Pej Zsófia, az Energiaklub önkormányzati szakértője. Az efféle szemlélet (és az időjárási kényszer) a mai városképek látványos változását hozhatja Magyarországon is. A főváros XII. kerületének legújabb építési szabályzata például már előírja, hogy az „újonnan létesülő lapos tetők és a meglévők rekonstrukciója során (…) a tetőfelület 40 négyzetmétert meghaladó részét legalább extenzív zöldtetőként kell kialakítani”. Vagy sem: ha ezt statikai, védettségi vagy más szempont akadályozza.

A növényzet visszatérése a városokba nem csupán a villámárvizek elleni küzdelemben fontos, hanem azért is, mert kellemesebbé teszi a forrósodó klímát, és segít helyben tartani az átlagban talán csak kissé csökkenő mennyiségű, ám minden valószínűség szerint a mainál jóval egyenetlenebbül eloszló csapadék lehető legnagyobb részét. Az Energiaklub már most ingyenes alkalmazkodási tanfolyamokat tart az önkormányzatoknak, és össze is állított nekik egy útmutatót, stratégiákat – és esetenként meghökkentően egyszerű ötleteket – ajánlva az alkalmazkodáshoz. Ebből sokkal zöldebb jövőbeli városok képe bontakozik ki, amelyekben a vízgazdálkodás a mainál jóval tudatosabban zajlik. Az esővizet például a csatornahálózat – meg a garázsok és a pincék – helyett nem csupán a talaj és a remélhetőleg jóval dúsabb növényzet „gyűjti” majd. Lesznek nyitott csatornák, tavak, mesterséges föld alatti tárolók is, amelyekből automatizált rendszerek segítségével gazdaságosan és optimálisan lehet csepegtetve öntözni.

A rendszertelenül érkező víz mellett a hőség lesz a következő évtizedek generációinak másik ellensége. A hazai klímamodellek szerint az éves középhőmérséklet várhatóan 1–2,5 Celsius-fokkal emelkedik 2021–2050 között, 2100-ra pedig már 2–5 fokkal. Ráadásul a nyarak akár 6 fokkal is forróbbak lehetnek, elsősorban Délkelet-Magyarországon. Ez azért különösen aggasztó, mert 2050-re a 65 év felettiek aránya az ország nagy részében meghaladja a 30 százalékot, márpedig az idősek nehezebben viselik a hő okozta stresszt. Számítások szerint a következő három évtizedben 150 százalékkal nőhet a meleg okozta halálozások száma – legalábbis ha nem tesznek valamit ez ellen.

A trópusinak nevezett éjszakák száma (amikor a hőmérséklet nem csökken 20 fok alá) az évszázad végére különösen a városokban nő öt-hatszorosára, akár évi 45-re, mert a „hősziget” jelensége miatt a felforrósodott épületek éjszaka sem engedik lehűlni a lakásokat. Ennek ellensúlyozására kevésbé költséges, voltaképpen kézenfekvő ajánlásai vannak az Energiaklubnak: minél több zöld felület, de segít az árnyékolók felszerelése és a világos burkolatok, falfelületek kialakítása is (a tetők és a falak mediterrán módra lehetnek fehérek). Mindezek tehermentesíthetik a mai légkondicionálókat, ami azért is hasznos lenne, mert a kültéri egységek a hőleadással maguk is jócskán hozzájárulnak a hősziget kialakulásához.
Villámárvizeket hoz Magyarországra a klímaváltozás - ClimeNewsA hőség elleni küzdelemben sokszor apró ötletek is számítanak. Minimális beruházással a többszörösére növelhető például az utcai közkutak száma a nagyvárosokban. Ezen dolgozik az Ivócsap projekt. Négy építészhallgató elgondolása nyomán 2013 óta egy egyszerű szerkezettel alkalmassá teszik a budapesti tűzcsapokat, hogy inni lehessen belőlük, ugyanakkor eredeti funkciójuk se sérüljön. Sőt még az is számít, hogy mennyi növényt nevelnek az emberek a balkonon, vagy hogy az időseket figyelmeztetik-e, tegyék hűtőbe a gyógyszereiket, mert 25 fok fölött sok készítmény megromolhat – magyarázza Pej Zsófia. Ahogy arra sem árt majd figyelni, hogy heves zivatarok idején ne nyissunk ablakot, mivel az efféle csapadék nem kimossa a légkörből a polleneket, hanem inkább benyomja a fedett terekbe az allergénekkel teli levegőt, ami akár allergiás rohamot is okozhat. Már csak azért is, mert a pollenkoncentráció bizonyosan növekedni fog az enyhe telek, a magasabb hőmérséklet és a szén-dioxidban dúsabb levegő hatására. A parlagfű-koncentrációt például 2050-re a mainak a négyszeresére prognosztizálják.

A mezőgazdaságban súlyos, de kevésbé látványos változásokra számítanak a szakértők. Bár a klíma a mediterrán irányába tolódik, hazai narancs-, datolya- és olajfaültetvények helyett inkább az aszálytűrőbb hagyományos növénykultúrák elterjesztésére és az öntözött területek növelésére van szükség. Valamint a harcra a délről északabbra húzódó, errefelé mindeddig ismeretlen kártevőkkel. Igaz, a szárazabb éghajlat okán egyre kevesebbet kell majd költeni szúnyogirtásra. Kivéve, ha mondjuk éppen akkor van árvíz, amikor kikelnének a szúnyoglárvák.

Forrás: HVG

Lendér Henrik - A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra
[1] Lendér Henrik – A klímaváltozás hatása a felszíni vízgazdálkodásra