JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

A zöld kötvény a legújabb átverés? – Greenwashing

Az az ország, amely keresztbe tesz az uniós vagy globális ökológiai egyezményeknek, és aztán zöld kötvényt bocsát ki, nem tekinthető nettó környezetvédőnek. Ha zöld kötvényt bocsát ki a kormánya, azzal greenwashingot követ el, vagyis zöldebbnek mutatja magát, mint amilyen.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - Hírportál

A befektetők viszik a zöld kötvényeket, mint a cukrot. A vállalatoknál is pörög a trend, az Apple milliárdos tételben bocsát ki ilyen papírokat, de a kormányok és állami cégek is használják éghajlatvédelmi és emissziómérséklési beruházásaik finanszírozására. Elsősorban a feljövő piacok, vagyis a fejlődő országok szeretnek élni ezzel a tőkebevonási lehetőséggel. (Az más kérdés, hogy a kibocsátott kötvény adósságnak számít az adott vállalat vagy ország mérlegében.)

Nagy az igény a befektetők részéről is

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA Reuters elemzése szerint számos zöld kötvényt túljegyeztek, vagyis többet vettek volna belőlük a befektetők, mint amennyit kínál az adott ország. Kína például 2016-ban 500 millió dollárnyi zöld kötvényt bocsátott ki az állami Bank of Chinán keresztül Londonban. A kötvényekre 1,8-szoros túljelentkezés volt. Európai befektetők vitték el őket. De a Dél-Afrikai Köztársaság, Brazília, Argentína is bocsátott ki ilyen kötvényt, sőt Malajzia is előállít az első iszlám zöld kötvénnyel, ami a szukuk névre hallgat.

A Fitch szerint 17 olyan kötvényalap létezik Európában, amely csakis zöld kötvényekkel foglalkozik, s eszközeik nagyságrendje 400 százalékkal nőtt 2015 óta. Divatosak és keresettek lettek a zöld kötvények. De beugratósak ezek az eszközök, mert gyakran nincs független auditáló fél, aki ellenőrizné, hogy valóban pozitív ökológiai hatást generál-e a projekt, amire fordítják a pénzt.

Kötvényboom

Nézzük előbb a nagyságrendeket.

2017. második negyedévében rekordösszegű, 32,3 milliárd dollárnyi zöld kötvényt bocsátottak ki világszerte, derült ki a Moody’s összesítéséből.
A fejlődő országok kibocsátási volumene egy év alatt 2,3 milliárdról 9,2 milliárd dollárra nőtt.
Az összes zöld kötvény 50 %-a ma már ezekből az államokból kerül ki, míg egy évvel korábban még csak 16 % volt ez az arány.
Kína 2016-ban 23 milliárd dollárnyi zöld kötvényt dobott piacra, amivel a fejlődő országok volumenének kétharmadát fedte le, a teljes globális piacnak pedig a 20 %-át. A kínai gazdaság nagyon rácuppant erre a lehetőségre, hiszen egy évvel korában, 2015-ben még csak egymilliárd dollárt értékben adott ki ilyen kötvényeket.

Kételyek

Egyes nyugati befektetők azonban szkeptikusak a zöld kötvények zöldségét illetően. Ott van például Kína. Hiába adott ki rengeteg zöld kötvényt, még mindig a világ legnagyobb légszennyezője. (Igaz, pont ezért van szüksége zöld kötvényekre: a pénzt a környezetkímélő beruházásokra fordítja.)

A másik húzós eleme a kínai zöld kötvényeknek, hogy “tiszta szén”-projektek finanszírozására is fordítható a befolyó pénz, holott a nemzetközi sztenderd szerint az nem számít zöld beruházásnak.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA széntüzeléses erőművek rajongói már az előző évtized végén és a 2010-es évek elején is a “tiszta szén” koncepcióját nyomták, vagyis hogy karbonmegfogással (carbon capture) kell az emissziót csökkenteni. Ez annyit tesz, hogy a gyárkéményből a föld alá juttatják a füstöt, olyan üregekbe, ahol korábban földgáz volt. De a füst talaj alá préselése rendkívül energiagiényes folyamat, tehát az erre megtermelt energia is növeli az eljárás karbonlábnyomát. Mi hát a zöld jelleg ebben?! Szinte semmi.

A másik anomáliát Lengyelország jelenti. Szénbányaipara jelentős, nagy számban vannak széntüzeléses erőművei is. Nem csoda, hogy a lengyel kormány turbóban tolja a fosszilis energiahordozók ártámogatásait (egyes elemzők szerint megsértve ezzel az uniós jogszabályokat) és ott tesz keresztbe az EU klímapolitikai törekvéseinek, ahol tud.

A zöld kötvény a legújabb átverés? - Greenwashing - ClimeNews - HírportálA nagy múltú, 1796-ban alapított Lombard Odier svájci bank Global Climate Bond alapja például ezért mondott nemet a 2016-ban kiadott lengyel zöld kötvények megvételére. Mert greenwashingnak látta, egy fosszilisbarát kormány zöld színekben való tündöklésének – amikor egy ország zöld szólamokat hangoztat, de konkrét energiapolitikája nagyon is környezetszennyező. De sebaj. Még ezt a kötvényt is túljegyezték. Ami gyakran megtörténik. Ennyire népszerűek ezek az eszközök. A lengyel kormány azzal védte meg magát a Reuters cikkében, hogy a kötvényből eredő pénz elköltésénél igenis érvényesítik azt az alapelvet, hogy a projekteknek kedvező környezeti hatással kell bírniuk. (Na igen, de a kötvénypénzek hatását szélesebb kontextusban kell nézni, a kormány teljes programjába illesztve.)

Az általános anomália pedig az, hogy az esetek egy részében nem szerződtetnek a kötvénykibocsátók olyan auditáló céget, mely garantálná, hogy a pénz valóban zöld projektekbe folyik. A kínai zöld kötvények 10 %-ánál tudtak csak felmutatni ilyen külső partnert, amely ökológiai szempontból ellenőrizte és értékelte, mire költik a befolyó összegeket.

Forrás: Piac és Profit