A zöldülés a nyereséget növeli

Nyereségesebbek a zöld cégek. A vállalkozás gazdasági lábnyoma és ökológiai lábnyoma között szoros az összefüggés. Azok a cégek, amelyek visszafogják, sőt beszüntetik az erőforrások környezetszennyező pazarlását, nagy pénzeket spórolnak meg.

Közel ötven olyan elemzés látott már napvilágot neves intézményektől, mint az Economist Intelligence Unit, a Deloitte, a Harvard, az MIT Sloan School of Management, az A.T. Kearney vagy a Goldman Sachs, amelyek azt állítják, hogy a cégek zöldülése növeli a nyereséget. Az erőforrások pazarlása együtt jár a pénzpazarlással, s a racionalizálás nemcsak környezetkímélő, hanem a büdzsét is tehermentesíti. A zéró hulladék – zéró emisszió – zéró nem megújuló erőforrás hármasságát célzó cégek rendre jobban teljesítenek, mint pazarló társaik.

Kimutatható nyereség

Kép:Fotolia (Reflection of businessman in office windows) | A zöldülés a nyereséget növeli - ClimeNewsA New York-i Empire State Building 2011-ben felújíttatta hűtési-fűtési rendszerét 13 millió dollárért. Azóta, három év alatt már 7,5 millió dolláros megtakarítást ért el az energiaköltségekben – közölte a Clinton Foundation. Nagyjából hat év alatt visszahozza a beruházás az árát, s ezután még erősebben segíti az épületet üzemeltető cég nyereségességét. 2014-ben 738 volt a LEED-minősítéssel rendelkező termelőüzemek száma a világban, és további 1335 gyár pályázata volt folyamatban a minősítés elnyeréséért. Az új építésű zöld üzemek évente átlagosan 8 százalékos megtakarítást hoztak a működési költségekben. Az új céges épületek 47 százaléka már környezetbarát beruházás, míg 2005-ben ez csak 2 százalék volt. A mai technológiák 30 százalékkal képesek emelni a régi épületek energiahatékonyságát. Az így realizálható költségmegtakarítás révén a beruházások éves belső megtérülési rátája (IRR) 10 éves távon 28,6 százalék – állítja az Industry Week, az A.T. Kearney kalkulációja szerint viszont 20 év alatt csak 8-10 százalék.

A zöld beruházásokon 233 százalék a megtérülés (ROI), de ennél valójában magasabb is lehet, ha a vállalat képes a viselkedésén is változtatni, nem csak a fizikai erőforrások használatán.

A World Wildlife Fund és az angliai Carbon Disclosure Project 2013-ban kiadott elemzése szerint a zöld beruházásokon 233 százalék a megtérülés (ROI), de az nem világos, hogy ezt hány éves távra kalkulálták. Sőt vannak olyan üzleti tanácsadók, akik állítják, hogy ennél valójában magasabb is lehet, ha a vállalat képes a viselkedésén is változtatni, nem csak a fizikai erőforrások használatán.

Megéri racionalizálni

Egyre több üzleti jelentés támasztja alá, megéri zöldülni. Az atlantai Interface szőnyeggyár az első között volt a világon 1994-ben, amikor vezetője, Ray Anderson elhatározta, hogy fenntarthatóbbá teszi a termelést. Programjával 2011-re 433 millió dollárt takarított meg. Mint kiderült, a gyártás során pocsékba ment alapanyag értéke elérte az éves árbevétel 10 százalékát, 70 millió dollárt. 82 százalékkal csökkentették a gyártásból eredő emissziót, 77 százalékkal a hulladékképződést, 75 százalékkal a vízhasználatot, 60 százalékkal az üzemanyag-fogyasztást, miközben az éves profit tíz év leforgása alatt a duplájára nőtt.

Amikor a Marks & Spencer 2007-ben bejelentette fenntarthatósági tervét, a kalkulációk arról szóltak, hogy üzleti tevékenységének zöldítése csak viszi majd a pénzt az első öt évben, évente 200 millió fontot, de a 2011–2012-es jelentésből kiderült, hogy évi 105 milliós megtakarítással járt.

A Dupont vegyipari óriás 2000-ben határozta el, hogy 65 százalékkal csökkenti üvegházgáz-kibocsátását. 2007-re évi 2,2 milliárdos megtakarítást ért el így. Az AT&T telkocég évi 86 millió dolláros megtakarítást realizált hatékonyabb energiafogyasztással, az IBM 2009 óta évi 370 milliót, a GlaxoSmithKline gyógyszergyár 3 év alatt 6,3 milliót. De spórol a Tesco is évente 239 millió dollárt energiatakarékossággal, a Walmart áruházlánc évente 200 millió dollárt takarít meg csak a gépjármű-üzemanyagfogyasztáson. A Nike konténeres nemzetközi szállítmányozása optimalizálásával 8,2 millió dollárt takarított meg 2009-ben.

1300 megkérdezett kisvállalkozásnak 79 százaléka vallotta, hogy versenyelőnyt jelent nekik, ha zöld termékeket és szolgáltatásokat kínálnak.

A fogyasztók is tudatosabbak

A zöldülés a nyereséget növeli - ClimeNewsA Green America 2013-as felmérésében részt vevő vezérigazgatók 71 százaléka állította, hogy figyelembe veszi döntéseiben az ökológiai szempontokat. Az 1300 megkérdezett kisvállalkozásnak 79 százaléka vallotta, hogy versenyelőnyt jelent nekik, ha zöld termékeket és szolgáltatásokat kínálnak. Hiszen a fenntarthatóság fontosságát a vásárlók is látják. Amerikában egy 2010-es felmérés szerint a fogyasztók 20 százaléka hajlandó többet fizetni olyan termékért, amelynek kedvezményezettje nemcsak ő maga, hanem a környezet és a társadalom is. A Green America vizsgálatában a fogyasztók 67 százaléka gondolkodott így. Az új szempontrendszer tehát elérte a kritikus tömeget, legalábbis az USA-ban. A lakossági szemléletváltásra reagált a vállalati szektor is. (A fenntartható csomagolás például mérhető előnyt jelent.)

A Daily Finance 2012-es jelentése úgy találta, hogy a legfenntarthatóbb vállalatok – az IBM, a HP, a Johnson & Johnson – azért léptek termelésük zöldítésének útjára, mert nagyobb fogyasztói elvárásokkal és a közvélemény nyomásával kellett szembenézniük. Az a márka, amely vonzó akar lenni a ma fogyasztóinak, és releváns akar maradni a jövőben is, zöld márkaként pozicionálja magát.

A társadalom egészének jóléte is üzleti szemponttá vált. Egyes bizniszguruk szerint a céges társadalmi felelősségvállalás is kifizetődő, nemcsak a termelés zöldítése. A CSR kedvezményezettjei alapvetően három rétegre bonthatók: a bioszférára, az alkalmazottakra, akiknek jó létét szem előtt tartja a cég, s ezzel lojalitást vált ki belőlük, valamint a hátrányos helyzetű társadalmi rétegekre, amelyeket beemelnek a beszállítók, az alvállalkozók közé.

Kolonc helyett iránytű a fenntarthatóság
A felelős üzleti működés lassacskán a helyére kerül: a céges stratégiák középpontjába. A vállalatok kezdik belátni: a túlélés feltétele, hogy reagáljanak a világ problémáira, és a maguk módján részt vegyenek azok megoldásában. Korántsem öncélú jótékonyságról van tehát szó.

Morális kapitalizmus

Howard Schultz, a Starbucks vezérigazgatója vallja, hogy a cég alaptevékenységéhez nem kapcsolódó CSR-kezdeményezések közvetlenül járultak hozzá ahhoz, hogy a Starbucks nyereséges maradjon. A nemcsak a fogyasztókkal és beszállítókkal, hanem a céghez anyagilag nem kötődő emberekkel történő fair bánásmód szerinte kulcs a sikerhez. Azt vallja: a cég értékét a cég értékrendszere szabja meg.

De valóban pénzre fordítható-e a good will, a jó reputáció? Az Economist Intelligence Unit 2008-ben végzett felmérésében a válaszadó menedzserek 74 százaléka vélekedett úgy, hogy a CSR vagy corporate citizenship segít növelni a cég profitrátáját. Mégis a CSR és a profit összefüggését már nehezebben tudják bizonyítani számadatokkal az elemzők, mint a zöld biznisz nyereségességét. Kevés az értelmezhető adat, és ritkaságszámba megy az egyértelmű konklúzióval rendelkező kutatás. 2004-ben egy metaelemzés, ami 52 tanulmányt összegzett (ezek összesen 33 878 konkrét esetet tartalmaztak), arra a következtetésre jutott, hogy a CSR „potenciális előnyt” jelent a profitnövelésre nézve. Nem túl határozott szóhasználat.

Inkább olyan eseteknél mutatható ki a társadalmi értékteremtés profitnövelő ereje, amikor egy etikus vagy ökobarát áru (például fair trade tea vagy víztakarékos mosószer) előállításába bevontak egy szegényközösséget, amivel javult az életminőségük és lakóhelyük állapota is, s eközben a termék sikeres lett a piacon, növelve a vállalat forgalmát. De hogy a Starbucks társadalomtudatos programjai – például az, hogy támogatják az alkalmazottaik továbbtanulását – állnának a kávéházlánc növekvő bevétele és profitja mögött, kérdéses. A korreláció kimutatásával adósak maradtak a közgazdászok. A Göteborgi Egyetem kutatója, Cristiana Manescu 2010-ben írt elemzésében úgy látta, a CSR általában nem csökkenti a nyereségességet, de abban a kevés esetben, amikor bizonyíthatónak látta a közvetlen pozitív korrelációt, meglehetősen csekély volt a profitnövelő hatása. Schultz erre nyilván a Starbucks részvényárfolyamát és 85,3 milliárd dolláros piaci kapitalizációját hozná ellenpéldaként. De hogy a részvény árából mennyiért felelős a CSR és az abból eredő jó reputáció, és mennyiért a jó termék/szolgáltatás, azt már alighanem ő maga sem tudná megmondani.

Forrás: Piac&Profit