A finnek 2050-re nulla károsanyagot akarnak kibocsátani, és magukkal vinnék az egész EU-t ezen az úton

A finnek úgy gondolják, hogy ha már úgyis ők lesznek az EU soros elnökei, tető alá is hozzák a megállapodást. A nemrégiben megválasztott finn kormány bejelentette, hogy az ország képes lesz 2035-re karbonsemlegessé válni – írja az Euractiv. A finnek júliusban fogják átvenni Romániától az Európai Unió Tanácsának soros elnökségét, és ennek nagy tervekkel vágnak neki.

A finnek bejelentése messze az egyik legkomolyabb vállalás, amit egy EU-s ország tesz. A kormány azt mondja, új technológiákat fognak bevetni, növelni fogják az erdők és vizes élőhelyek mértékét is. Az új, 2035-ös cél azt jelenti, hogy meg kell változtatniuk a törvényeiket: előzőleg a finnek 2045-re vállalták a klímasemlegességet, most a törvényt úgy akarják megváltoztatni, hogy

2050-re konkrétan nullára csökkenjen a károsanyag-kibocsátásuk.

A finnek áprilisban a választáson megmutatták, hogy fontos nekik a klímaváltozás témája, a zöldek ugyanis a második legtöbb szavazatot kapták. Az új kormánynak így elég erős legitimitása van a problémának magasabb prioritást adni.

Pótolják Románia mulasztását

Jó hír lehet ez az európai zöld pártoknak és szervezeteknek, tekintve, hogy Finnország az EU-elnökséget attól a Romániától veszi át, aki nem nagyon sürgette az előrelépést abban, hogy a felek tárgyalóasztalhoz üljenek, és megállapodjanak a 2050-as teljes EU-s klímasemlegességben.

Holott valamit tenni kellett volna: az Európai Bizottság tavaly novemberben javasolta ezt a párizsi klímaegyezményben foglaltak alapján.

Az uniós kormány- és államfőket tömörítő Európai Tanácsnak egyelőre kisebb gondja is nagyobb annál, hogy most ezzel foglalkozzon, tekintve, hogy az EP-választás után a következő ötéves uniós ciklusra a Bizottság, az Európai Központi Bank és a Tanács elnökéről is meg kell egyezniük. Egyes tagállamok azonban nagyon is fontosnak tartják, hogy mielőbb megegyezzenek a klíma terén is.

A finnek két EU-csúcsot fognak tartani, egyet októberben, és egyet decemberben, vagyis erőltetni fogják, hogy a kérdés felkerüljön az EU- vezetők asztalára. Finnország nagyon szeretné, ha összehozhatna egy megállapodást az EU-s elnöksége alatt, és a kormány képesnek is érzi magát erre: ez a harmadik EU-elnökségük, és országuk 25 éves csatlakozási évfordulója is idén lesz.

Mi volt eddig?

2014 októberében volt először jelentős eredmény az ügyben, akkor egy csúcson a vezetők zöld utat adtak az EU új klímaváltozási és energetikai szabályozásához. Akkor mindenki egyetértett a cselekvés szükségességében, de később jöttek a bajok. Amikor Herman Van Rompuy, a Tanács akkori elnöke találkozókat szervezett az EU-s vezetőkkel, azok elkezdték aggodalmukat kifejezni.

Jelenleg úgy áll a helyzet, hogy egyre több ország meri bevállalni a 2050-es klímasemlegesség elérését, hiszen egyre több helyen törnek előre a zöldek, és a szavazók felhatalmazzák őket egy bátrabb fellépésre. Azért még sokan aggódnak, vajon megvalósítható-e konkrétan a cél elérése.

A németek álláspontja kardinális a kérdésben, Angela Merkel kancellár azonban nemrég bejelentette, csatlakoznak ahhoz a legalább kilenc országhoz, akik egy egyezmény aláírását sürgetik. Azt azonban fontos kiemelni, hogy az EU nem azt tervezi, hogy minden országa klímasemleges lesz, hanem, hogy összességében karbonsemleges lesz. Vagyis

ha egyes országok nagyobb mértékben csökkentik a károsanyag-kibocsátást, az egyben azt is jelenti, hogy más országoknak már kevésbé kell ezt tennie ahhoz, hogy az EU klímasemleges legyen.

A finnek úgy gondolhatják, ha meggyőzik a németeket, a többiek követni fogják őket. A franciák, a spanyolok és az Egyesült Királyság már jelezte, hogy ők benne lennének a megállapodásban, és egyesek úgy kalkulálnak, hogy az olaszok is szívesebben aláírnának egy egyezményt, ha azt nem Emmanuel Macron francia elnök, hanem a finnek hoznák össze.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben az aláírók azt vállalták, hogy 2020-ig bemutatják a terveiket a 2050-es klímaesemlegesség elérésére nézve.

Forrás: azonnali – Kulcsár Árpád