A klímacsúcson nem született határozott ígéret a bolygó megmentésére.

Alig két hónappal azután, hogy a klímatudósok által készített ENSZ-jelentés arra figyelmeztetett, hogy mindössze 12 évünk van a világ megmentésére, a klímacsúcs (COP24) úgy ért véget, hogy csak eljárási kérdésekben történt részleges előrehaladás, de a globális éghajlatvédelmi cselekvés felgyorsításáról nem született döntés. A felelős kormányoknak azonban közös döntés nélkül is azonnali intézkedések mellett kell elkötelezniük magukat. A Greenpeace a magyar kormánytól is azt várja, hogy sürgősen tegyen érdemi lépéseket a szén-dioxid-kibocsátás csökkentése érdekében: Magyarországnak is fel hagynia a szennyező szén használatával, és meg kell kezdenie az átállást a megújuló alapú energiagazdaságra.

A COP24 ugyan megalkotta a párizsi éghajlatvédelmi egyezmény végrehajtásához szükséges szabálykönyvet, a klímavédelmi vállalások növelése elmaradt – pedig az ENSZ Éghajlatváltozási Kormányközi Testületének (IPCC) drámai októberi jelentése ezt ugyancsak indokolta volna. [1]

„A klímakatasztrófák évében, a tudósok fenyegető figyelmeztetése után sokkal többre számítottunk. A mostani klímacsúcson a kormányok cserben hagyták az embereket, nem törődtek sem a tudományos eredményekkel, sem a kiszolgáltatott helyzetben lévőkkel. Az, hogy elismerték, gyorsan növelni kell az ambíciókat, és elfogadtak néhány szabályt a klímavédelmi intézkedések meghozatalára, borzasztóan kevés akkor, amikor egész nemzetek sorsa forog kockán.” – mondta a Greenpeace International igazgatója, Jennifer Morgan.

A Greenpeace azonnali lépéseket vár a kormányoktól. A jelenlegi klímacsúcson számos ország blokkolta vagy lassította az éghajlatvédelmi intézkedések meghozatalát, miközben a kiszolgáltatott szigetállamok és az elszegényedett országok számára létfontosságú a sürgős cselekvés.

Az Európai Bizottság céljaival megegyezően 2050-re Magyarországnak is 100%-os kibocsátás-csökkentést (teljes dekarbonizációt), de legalábbis karbonsemlegességet kell elérnie. Ennek keretében Magyarországon is fokozatosan meg kell kezdeni a felkészülést a szén utáni korszakra, és fel kell hagyni a szennyező szén használatával. Csak a Mátrai Szénerőmű bezárásával nagyságrendileg 10%-kal lehetne csökkenteni Magyarország szén-dioxid-kibocsátását.

Annak érdekében, hogy segítse hazánk hatékony szerepvállalását a globális éghajlatvédelmi összefogásban, a Greenpeace Magyarország egy részletes Éghajlatvédelmi javaslatcsomagot állított össze a magyar kormány részére. [2] Ebben azt javasolja, hogy

1. haladéktalanul töröljék el a szélenergia hasznosítását korlátozó intézkedéseket;
2. 2030-ig legalább 55%-kal csökkentsük károsanyag-kibocsátásunkat;
3. 2030 után ne működhessenek Magyarországon lignit- és szénerőművek;
4. a végső energiafogyasztás legalább 35%-a származzon megújuló energiákból 2030-ra;
5. a kormány támogassa, hogy a lakosság és közösségek pusztán fogyasztókból aktív energiatermelőkké („prosumerekké”) válhassanak;
6. csökkentsék a napelemek és napelemes rendszerek áfáját a jelenlegi 27%-ról a kedvezményes 5%-ra;
7. a következő évtized végéig minimum 30%-kal csökkentsük energiafelhasználásunkat;
8. a hazai épületállomány komplex energetikai korszerűsítésével – állami részvétellel – növelni kell az energiahatékonyságot.

„A magyar lakosság azt várja a kormánytól, hogy tegyen felelősségteljes lépéseket az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak megelőzése érdekében. A klímaválság Magyarországon is érezhető hatásai arra figyelmeztetnek: hazánk biztonsága és gyermekeink, unokáink jövője a tét. Számukra akkor tudunk biztonságos életet teremteni, ha most cselekszünk: megkezdjük az átállást a megújuló alapú energiagazdaságra, elérhetővé tesszük a megújuló energiákat lakossági felhasználásra, és támogatjuk a lakossági energiahatékonysági beruházásokat” – nyilatkozta Perger András, a Greenpeace Magyarország klíma- és energiakampány-felelőse.

[1]. https://www.ipcc.ch/sr15
[2.] https://www.greenpeace.org/hungary/cikkek/3070/a-greenpeace-magyarorszag-eghajlatvedelmi-javaslatcsomagja/

Forrás: Greenpeace