Azt gondolnánk, hogy a kellemes meleggel, táncoló lángokkal otthonos környezetet teremtő fatüzelős kályhák éghajlatsemlegesek.

1. ábra, lakossági fűtés jelentős koromkibocsátással, fotó: Lenkei Péter

Hiszen a fa élete során pont annyi szén-dioxidot nyel el, mint amennyit az égéskor kibocsát. Sőt, Magyarországon folyamatosan nő az erdőborítottság és az élőfa-készlet is, ez az elmúlt évszázadban csaknem megduplázódott. Tehát helyesen cselekszünk, ha fával tüzelünk, a kályhából áradó meleg nem klímaromboló.

Ez azonban csak a fa szén-dioxid mérlegére igaz, sőt még arra sem teljesen. Hiszen az erdőt gondozni kell, ki kell termelni a fát, felaprítani, elszállítani a lakásokig, a képződő hamut hulladékként kezeljük. Ez pedig szinte kizárólag fosszilis üzemanyagok felhasználásával történik, benzines láncfűrész, dízel teherautó üzemeltetése szükséges hozzá.

De hogy ez pontosan mekkora kibocsátás, arra több számítást is találtunk. Az ICAX érdekes kezdeményezés, a nyári meleget bespájzolják télire és ezzel fűtenek, a hőt hőszivattyúval juttatják az épület alatti talajba, ahonnan télen kinyerik. Az eljárással megduplázható a hőszivattyú hatásfoka (COP értéke). A honlapjukon pontos érték található a biomassza tüzelés CO₂ kibocsátásáról is, 305 gramm egy kWh termelt hőre vetítve. Ennek döntő részét a fák azonban ismét megkötik. A kibocsátás nagyban függ a tüzelőberendezés hatásfokától, a tüzelés
módjától és a fa nedvességtartalmától is.

2. ábra, az egyes fűtési módok fajlagos CO₂ kibocsátása, g/kWh

Az angol parlament tudományos és technológiai hivatala is megjelentetett egy tanulmányt a fűtési módok CO₂ kibocsátásáról. Ebben a fatüzelés egy kWh-ra vetített kibocsátását (a fa szénelnyelő képességén túl) 5 és 200 gramm közé teszi, de általában 35 gramm alattinak találták. Ez a fatüzelés logisztikai láncához tapadó fosszilis eredetű szén-dioxid.

Fatüzeléskor nem csak szén-dioxid jut a levegőben, hanem szilárd részecskék és más légszennyezők is. A részecskék egyik fő összetevője a korom, mely a légkörzéssel a sarkvidékre is eljut. A jégsapkára lerakódva jelentősen gyorsítja a sarki jégtakaró olvadását, és hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. Ennek közvetett hatása Budapesten nyáron megnövekedett számú hőségnapok és egyéb szélsőséges időjárási jelenségek formájában jelentkezik. A hőség Budapesten évi 118-120 személy idő előtti halálozását és komoly gazdasági károkat okoz. A fűtési és közlekedési eredetű korom jelentős üvegházgáz, úgy nevezett rövid élettartamú üvegházgáz (SLCP), hozzájárul az éghajlatváltozáshoz. A korom majdnem kizárólag szénből álló szilárd részecske, amely rendkívül nagy hatékonysággal képes a napsugárzás elnyelésére a teljes hullámhossztartományban (280 nm és 2,5 µm között). Egy gramm levegőben lebegő korom melegítő hatása megfelel egy tonna szén-dioxidénak.

A tüzeléskor, vagy éppen dízel motorokban képződő részecskék jelentős része úgynevezett ultrafinom részecske. Az ultrafinom részecskék elsősorban a fűtésből, égetésből (különösen a szén, fa, kerti hulladék, avar és egyéb szilárd anyagok eltüzeléséből), valamint a közlekedésből (elsősorban a dízeljárművekből és a kétüteműekből) származnak, de nem elhanyagolható a keletkezésükben az egyéb emberi tevékenységek során használt egyéb nem közlekedési gépek (például a fűnyírók, áramfejlesztők) szerepe sem, valamint beltéri források, mint dohányzás, füstölők, gyertyák.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) állásfoglalása szerint az ultrafinom részecskék koncentrációjára nem határozható meg olyan határérték, amely alatt biztosan nem károsítják az emberi egészséget. Álláspontja szerint ezek a részecskék bizonyítottan rákkeltők. Belélegezve lerakódnak a tüdő legmélyén, ott gyulladást váltanak ki. A részecskék felszínén megtapadó, súlyosan egészségkárosító, gyakran rákkeltő anyagok a véráramba is bekerülnek. Szív- és érrendszeri megbetegedéseket (vérrög-képződés révén), asztmát és allergiát is előidézhetnek, agyi trombózist is okozhatnak. Patkánykísérletek szerint az ultrafinom részecskék belső vérzéseket is kiválthatnak a tüdőben. Kutatások rámutattak, hogy a részecskék a levegőből a tüdőn keresztül közvetlenül a véráramba juthatnak és ott fejtik ki károsító hatásukat, az érfalakon a gyulladásban lévő területeken rakódnak le.

A légszennyező részecskék a növényi pollenek felületére tapadva a polleneket is sokkal agresszívabbá teszik, illetve a velük együtt ezek a káros anyagok is bejutnak a szervezetünkbe.

A finom részecskék (PM2,5) hazánkban évente mintegy 11 970 ember idő előtti elhalálozását okozzák az Európai Környezetvédelmi Ügynökség 2019. évi jelentése szerint. Ez 130 000 életév elvesztését jelenti évente, tehát aki emiatt a szennyező miatt halálozik el idő előtt, átlagosan 11 évet veszít életéből az Európai Bizottság által készíttetett tanulmány szerint. A PM2,5 okozta megbetegedések miatt 2010-ben Magyarországon 2,6 millió munkanap esett ki egy, a Bizottság által megrendelt tanulmány szerint. A szennyezés okozta kár hazánkban évente a GDP 19%-át éri el a WHO számítása alapján. Egy átfogó friss nemzetközi tanulmány szerint az idő előtti elhalálozások száma mintegy 30%-kal magasabb, 8,9 millió világszerte, mint a korábbi modellekkel számították, ez különösen a magas szennyezettségi koncentrációkra igaz. Egy másik friss tanulmány is hasonló eredményre jutott, a WHO módszertan által számításba vett 5 fő betegségtípuson felül további megbetegedéseknél és abból következő elhalálozásoknál vizsgálták a légszennyezés szerepét. A kutatás Magyarországon 2015-ben 18 567 személy idő előtti elhalálozását mutatta ki a légszennyezettség miatt, melynek döntő többsége a finom részecske szennyezés.

Számos nemzetközi tanulmány bizonyítja, hogy a részecskeszám mérése jobban jellemzi a légszennyezés egészségkárosító hatását, mert a fajlagos felülettől függ a részecskéken hordozott egészségkárosító anyagok (PAH-ok, nehézfémek) mennyisége. Azonos részecske tömeg esetén a fajlagos felület a részecskék méretével fordítottan arányos. A tudományos kutatások során arra jutottak, hogy a részecskék felülete és mérete összefügg az oxidatív stresszel és a mitokondriális DNS károsodásával, az ultrafinom részecskék okozta károsító hatás nagyobb, mint a nagyobb részecskéké, különösen magas részecskeszámok esetén.

Amennyiben ennyire aggasztó a részecskék hatása mind az emberi egészségre, mint az éghajlatra, érdemes mérni őket. Az ultrafinom részecskék mérésére számos eljárás létezik, mi egy bevált módszert, a kondenzációs részecskeszámlálót használjuk. Jelenleg Budakalász Önkormányzata számára végzünk méréseket, egy előre meghatározott útvonal mentén értékeljük a település levegőjét. Kellő számú mérés után már le lehet vonni következtetéseket, meg lehet határozni a szennyezési gócpontokat és esetleg a beavatkozás eszközeit. A mérési eljárás alkalmas akár méteres pontossággal meghatározni a szennyezettséget.

3. ábra, a budakalászi ultrafinom részecskeszám mérés adatainak közérthető megjelenítése

Aggasztó, hogy saját méréseink alapján az ultrafinom részecskék fele-kétharmada az emberi tüdőben marad kilégzés után, pedig nem a tüdőnkkel kellene szűrni a levegőt, hanem a kibocsátásokat kellene visszafogni.

Erre több lehetséges megoldás létezik, a legegyszerűbb az épület hőszigetelése. Megfelelő vastagságú, hőhídmentes (lábazat is!) szigetelés esetén felére-harmadára csökkenthető az épület téli fűtési energia igénye, a nyári légkondicionálás pedig feleslegessé válik. Fa (és más szilárd tüzelésnél) a koromkibocsátás fő oka a tűz elégtelen légellátása, bizonyos esetekben a túl alacsony tűzhőmérséklet. Különösen a tűz intenzív égési szakaszában, amikor lángol, ha visszavesszük a légellátást, hirtelen megnő a részecskekibocsátás. Az elégtelen légellátást okozhatja a túl gyenge huzat (eltömődött, túl kis keresztmetszetű vagy túl alacsony kémény). A huzatot a kémény magasításával vagy huzatfokozó felszerelésével és rendszeres tisztításával javíthatjuk. Jelentős részecskekibocsátást okoz a túl nedves fa és a hulladékok égetése is.

A témáról a Hír TV Panaszkönyv című műsorában nyilatkoztunk.

Lenkei Péter