A klímaváltozás létezik, és az emberi tevékenység okozza. Nem szabad hitelességet biztosítanunk azoknak, akik ezt tagadják.

Ha a „balansz” azt jelenti, hogy hangot adjunk azoknak, akik tagadják az emberokozta klímaváltozást, akkor nem fogunk részt venni a vitában – mondja Jonathan Porritt, Caroline Lucas, Clive Lewis, és 57 további író, politikus és akadémikus.

Nem vagyunk hajlandóak tovább hitelességet biztosítani az olyan vitáknak, amik arról szólnak, hogy a klímaváltozás létezik-e. Létezik. És most kell cselekednünk, vagy a következmények katasztrofálisak lesznek. A „balansz” érdekében a média gyakran szükségét érzi annak, hogy olyanokat is megszólaltasson, akik kategorikusan tagadják az emberokozta klímaváltozás valóságát.

A balansz azonos súlyt sugall (a hallgatóság számára). Ám ez egy hamis ekvivalenciát teremt az egyértelmű tudományos konszenszus, és egy lobbi között, amit olyan érdekcsoportok pénzelnek, és ami pusztán azért létezik, hogy kétkedést hintsen el, mely az említett érdekcsoportokat szolgálja. Igen, a tudományos konszenzusnak is nyitottnak kell lennie a kihívásra – viszont csak még pontosabb tudományos kutatások eredményei felől, nem pedig a szavak kiforgatása és a mellébeszélés felől. Sürgősen el kell mozdítanunk a vitát arra, hogy hogyan birkózzunk meg a klímaváltozás kiváltó okaival és hatásaival – mert a józan ész azt követeli meg, hogy ezekre irányítsuk a figyelmünket és erőfeszítéseinket.

A szélsőséges nézeteket valló felszólalók tiltakozni fognak a szólásszabadságért. Senkinek sem szabad megakadályoznia őket nézeteik kifejtésében, akár cinizmusból, akár félrevezetés céljából teszik. Ugyanakkor senkinek sem kötelező platformot kínálnia számukra, főleg nem olyan módon, hogy mellettük áll ki az adott médiaorgánum, ami azt a félrevezető benyomást keltheti, hogy van miről vitatkozni. Amikor megjelenik egy cikk a dohányzásról, az újságok és tévétársaságok már nem szerepeltetnek lobbistákat, akik azt hangoztatják, hogy a dohányzásnak nincs semmi köze a rákhoz. Amikor egy Földet megkerülő vitorlásversenyt közvetítenek, nem adnak a lapos Föld hívőknek műsoridőt, hogy azt mondják: „Ez őrültség, le fognak esni a peremén!”

A szélsőséges nézeteket vallók megszólaltatásának van egy működő modellje – ez pedig az, hogy akként kezeljük őket. Nem kell nevetségessé tenni őket, csak el kell várni tőlük, hogy a bizonyított elméletet még jobb bizonyítékkal cáfolják meg, különben figyelmen kívül hagyják őket. Mint aktivisták és gondolkodók, akik a tudomány és az elővigyázatosság elvének szószólói, és akik valódi, életbe vágó problémákról szeretnek beszélni, amiket az emberokozta klímaváltozás okozott, nem fogunk asszisztálni annak a hamis benyomásnak a megteremtésében, hogy a klímatagadást komolyan kellene venni. Ezért nem fogunk hitelességet nyújtani a szószólóinak, és nem fogunk foglalkozni olyan gondolatokkal, amik nem tényeken alapulnak. Ezért ezután nem fogunk vitázni olyanokkal, akik tagadják az emberokozta klímaváltozást. Számos fontos vitát lehet folytatni a klímamegbolondulásról, és hogy mit tegyünk ez ellen; ez egyszerűen nem egy közülük. Arra sarkalljuk a közvetítőket, hogy lépjenek tovább, ahogy mi is.

Rampasek László és Kántor Sztella Nóra