A megoldáshoz vezető kérdés: honnan jön a CO2?

A párizsi klímaegyezmény értelmében 195 ország kötelezte el magát az üvegházhatást okozó gázok kibocsátásának csökkentése mellett annak érdekében, hogy jóval, az iparosodás előtti szinthez mért 2 °C-on belül tartsák a felmelegedés mértékét.

A megoldáshoz vezető kérdés: honnan jön a CO2? | ClimeNews - Hírportál

Az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid – az éghajlat melegedésének legfőbb okozója – mértékének nyomon követése azért fontos, hogy lássuk, vajon jó irányba haladunk-e az éghajlatváltozás megfékezése érdekében tett erőfeszítések terén. A szén-dioxid azonban – annak megannyi különböző forrása, valamint a szénelnyelők és a szénáram miatt – továbbra is kihívások elé állítja a tudósokat és a kormányokat egyaránt.

A szénkörforgás megbomlásának az oka: emberi tevékenység

Elsősorban a fosszilis energiahordozók elégetésével, a cementgyártással és a földhasználat megváltoztatásával juttatott az emberiség ilyen rövid idő leforgása alatt rekordmennyiségű CO2-t a légkörbe. Ahogy Petteri Taalas, a Meteorológiai Világszervezet főtitkára fogalmazott:

Érdemes megjegyezni, hogy legutoljára 3,5 millió évvel ezelőtt volt tapasztalható hasonló mértékű szén-dioxid-koncentráció a földön. Akkor a hőmérséklet 2-3 °C-kal volt melegebb, a tengerszint pedig 10-20 méterrel haladta meg a mostanit.

Ugyan az óceánok és a szárazföldi növényzet ennek a mennyiségnek a nagy részét megköti, a maradék felhalmozódik az atmoszférában, mivel a természetes szénelnyelők nem képesek ellensúlyozni a kibocsátás mértékét, illetve a CO2 légkörből való kivonása érdekében tett globális erőfeszítések is elégtelenek.

Az országoknak a meghatározott éghajlati törekvésekhez mért teljesítményét 2023-ban fogják először felülvizsgálni. Ha meghatározzuk a CO2-kibocsátás forrását, illetve, hogy hova távoznak a gázok, akkor képesek lehetünk hatékony környezeti politikákat alkotni.

Ez egy hatalmas feladat, és egyre nehezebbé válik,

– mondja Dr. Greet Janssens-Maenhout, az Európai Bizottság szén-dioxid-kibocsátásfigyelő munkacsoportjának elnöke. „195 országnak kell jelentenie a kibocsátási adatait, ugyanazon módszertant használva. Jelenleg ezen országok nem rendelkeznek ugyanazon erőforrásokkal.”

Jelenleg az országok a fosszilis energiahordozóik elégetési adataival követik saját kibocsátásuk. Az egyes országok eszközei azonban különböznek. „Csak a fejlett országok képesek pontos, átlátható, teljes körű, koherens és összehasonlítható ÜHG-jegyzéket összeállítani. A Párizsi egyezmény továbbfejlesztett átláthatósági keretrendszerével összhangban azonban a fejlődő országoknak is össze kell állítani majd a jegyzéket, minden második évben” – mondja Lucia Peruginiaz Euro-Földközi Klímaügyi Központ projektmenedzsere.

Sok ország nem rendelkezik az ÜHG-jegyzék összeállításához szükséges adatokkal – hogy hogyan, mekkora mértékben, hol és mikor megy végbe emberi tevékenység, és mekkora az azzal járó kibocsátás

– jegyezte meg Perugini.

Modern technológiával a pontosabb becslésekért

Egy, a CO2-kibocsátást figyelő szolgálat , amely a tervek szerint 2026-ban indul majd el, jelentős szerepet játszhat ebben a folyamatban, ugyanis az EU Copernicus légkörfigyelő és klímaváltozási szolgálata, valamint több más európai partner, többek között az ECMWF, az ESA és az EUMETSAT olyan módszerek fejlesztésén munkálkodnak, amelyekkel finomhangolható a szén-dioxid-kibocsátás megfigyelése.

„A szolgáltatásnak köszönhetően még pontosabb becslések lesznek elérhetők, ráadásul nagyobb tér- és időbeli felbontásban, mint amit a jelenlegi jegyzékalapú metódusok lehetővé tesznek,”

– mondja Dr. Richard Engelen a Középtávú Időjárási Előrejelzések Európai Központja (ECMWF) Copernicus légkörfigyelő szolgálatának igazgatóhelyettese. A térbeli és időbeli felbontás azt mutatja meg, mennyire részletes egy adott kép, és hogy milyen rendszerességgel készítik azt el.

Számos olyan – az európai, amerikai, japán és más űrügynökségek és szervezetek által üzembe helyezett – műhold van jelenleg pályán, amely a szén-dioxid-koncentrációt és növények és fitoplanktonok által megkötött CO2-mennyiségét figyeli. „Azonban egyetlen jelenleg üzemelő rendszer sem képes megkülönböztetni egymástól az emberi és a természetes CO2-forrásokat,” – nyilatkozta Guido Levrini, az Európai Űrügynökség Copernicus Space Segment programjának vezetője. Az új szolgálat keretében három új műhold – amelyek a Sentinel (őrszem) névre hallgatnak – csatlakozik majd a flottához 2025-ben a tervek szerint, hogy segítsenek a szénforrások és a szénáramok lokalizálásában. „A Copernicus CO2M Sentinel fő célja, hogy meghatározza az emberi tevékenység során keletkező CO2 mennyiségét” – tette hozzá Levrini.

A megoldáshoz vezető kérdés: honnan jön a CO2? | ClimeNews - Hírportál

A három, azonos paraméterekkel rendelkező Sentinel együtt háromnaponta lesz képes megmérni a CO2-koncentrációt a bolygó minden pontján; 200 kilométeres sávokban pásztázzák majd a Föld felszínét, és 2×2 km-es felbontású képeket fognak készíteni. „A nagy felbontás és a nagy területek lefedése látványos és egyedi párosítás egy civil Föld-megfigyelő műhold esetében,” – jegyezte meg Dr. Janssens-Maenhout, majd hozzátette, hogy a jelenleg üzemelő többi műhold a fenti paraméterek közül csupán az egyik tekintetében teljesít kimagaslóan. „Hatalmas kihívást jelent ilyen rövid idő alatt üzembe helyezni a műholdakat; a kívánt pontosság elérése és az információ nagyfokú érzékenysége miatt nagyon szoros az időbeosztás.”

Ha a szén-dioxid-koncentráció űrből való mérése kihívást jelent, gondoljunk bele milyen nehéz azt meghatározni, hogy mennyi CO2 kerül a levegőbe az emberi tevékenység következtében, magyarázta Levrini. Miután a légkörbe kerül, gyorsan vegyül a gáz, épp ezért rendkívül nehéz elkülöníteni földfelszín és a légkör közötti CO2-csere emberi és természetes forrásait. A három műhold egymást segítve próbálja majd meg nyomon követni a CO2 mozgását. „A CO2-megfigyelési misszió eddig példátlan mértékű lefedettséget biztosít majd. Ehhez hasonlót korábban még nem láttunk,” – mondta Dr. Engelen.

A megoldáshoz vezető kérdés: honnan jön a CO2? | ClimeNews - Hírportál

Nemzetközi összefogásra van szükség a kozmoszban és a földön is

Világszerte számos olyan projekt van, például NOAA ESRL, az ICOS és a WMO GAW is, amely földfelszíni szén-dioxid-koncentráció mérésével foglalkozik. Ezen földfelszíni CO2-mérések alapvető fontosságúak a jövőben megalakuló megfigyelési szolgálat munkájához. Az úgynevezett helyszíni mérések során többek között talajmenti állomásokról, megfigyelőtornyokból, levegőmintát gyűjtő repülőgépektől és távérzékelőktől érkező ÜHG-koncentrációs adatokat gyűjtenek. Ahogy arra az európai Bizottság egyik nemrég készített jelentése rámutatott, a CO2-koncentráció nagyobb eltéréseket mutat az atmoszféra alsóbb rétegeiben, ezt pedig pontosabban lehet mérni talajközeli eszközökkel, mint műholdakkal, ugyanakkor a méréseknek gyakran nagy területeket kell lefedniük.

A helyszíni megfigyelés a műholdas adatok igazolásában is segíthet: kiegészítheti, pótolhatja a rossz idő esetén nehézkes műholdas megfigyelés hiányosságait, és segíthet a szakértőknek lemodellezni a CO2-koncentráció alakulását. „A műholdak a CO2-csóvákat fogják követni” – magyarázza Dr. Janssens-Maenhout –, de ahhoz, hogy pontosan azonosíthassuk az emberi tevékenységből származó CO2-kibocsátást, ebből ki kell vonnunk a természetes szén-dioxid-áramlást. A helyszíni információk birtokában megállapíthatjuk mely áramlások természetes eredetűek. A természetes kibocsátására vonatkozó európai becslések jónak mondhatók, a trópusok felett azonban a felhős égbolt és a mérési infrastruktúra hiánya megnehezíti a folyamatot.

A tervezett megfigyelőszolgálat emellett céljául tűzte ki a földfelszín és a légkör közti CO2-csere illetve a CO2 szél által való továbbsodrása lemodellezésének fejlesztését is. „A tudósoknak pontosabb leírásokat kellene készíteniük a föld/óceánok és a légkör közti szén-dioxid-áramlásról” – magyarázta Engelen. „Az ECMWF azon munkálkodik több partnerintézettel is karöltve Európa-szerte, hogy leküzdje ezeket a kihívásokat.”

Az emberi tevékenység megértése a megoldáshoz vezető kulcs

A megoldáshoz vezető kérdés: honnan jön a CO2? | ClimeNews - HírportálIllusztráció a legjelentősebb európai felszíni CO2 forrásokról és elnyelőkről. Forrás: VERIFY projekt

Habár az országoknak csupán az összesített szén-dioxid-költségvetésükről kell jelenteni, a kibocsátás túlnyomó részéért felelős CO2 források ismerete a nemzeti kormányok és az önkormányzatok számára is segíthet hatékonyabb klímapolitikákat alkotni.

A figyelőszolgálat nagy tér- és időbeli felbontásának köszönhetően globális szinten hatékonyabban azonosíthatók lesznek majd a gyárakból, ipartelepről és városokból származó különálló szén-dioxid-csóvák. Nagyobb kihívást jelent például a földhasználatból vagy annak megváltoztatása miatt generált ÜHG-kibocsátás nyomon követése, illetve tetézi a problémát az esetlegesen kivágásra ítélt erdőségek ügye is. „Ez a legösszetettebb ágazat az ÜHG-jegyzékben” – mondta Perugini. „Jelenleg igen nagy a bizonytalanság az ágazat által generált és megkötött kibocsátással kapcsolatban.”

Számos fejlődő országban a földhasználat megváltozásához köthető kibocsátás teszi ki a nemzeti szénköltségvetés jelentős részét, globális szinten pedig ezek a változások a CO2-kibocsátás 10%-át adják, tette hozzá Perugini. A nagy, nehezen járható erdőségek, a nemzeti erdőnyilvántartások hiánya és a helyi mérésekhez szükséges infrastruktúra hiánya szinte leküzdhetetlen feladattá teszik a szén-dioxid-szint mérését. A műholdas felvételekkel azonban nyomon követhetők az erdőirtások, ha a földfelszíni mérések is adottak.

„Ez egy kihívás, de a különböző adatforrásokból, műholdakról és földfelszíni állomásokról származó megfigyeléseket ötvözve azt reméljük, hogy ésszerű becsléseket tudunk felállítani,” – mondta Engelen.

Az új szolgálat előkészítése érdekében az EU által finanszírozott Carbon Dioxide Human Emissions (CHE – Ember által okozott szén-dioxid-kibocsátás) projekt keretében jelenleg is folynak a kezdeti erőfeszítések a különböző mértékű antropogén kibocsátás azonosítására. A szolgálat a Copernicus klímaváltozási szolgálat és a Copernicus légkörfigyelő szolgálat által használt, már meglévő infrastruktúrát bővíti tovább az európai tudományos közösség szakértelmére alapozva. Az EU által finanszírozott VERIFY projekt, amely egy európai ÜHG-kibocsátásbecslési rendszer kiépítését célozza, annak érdekében, hogy támogassa az országokat a kibocsátási jelentések UNFCCC-hez való benyújtásában, szintén hozzájárul majd a célok eléréséhez.

Indulását követően a szolgáltatás széles körben elérhető lesz majd. „Magába foglalja majd az Egyesült Nemzetek éghajlatváltozási keretegyezményét, az egyes országokat, az Európai Bizottságot, de még iparágakat és városokat is,” – mondja Engelen. „Annak érdekében, hogy ez megvalósuljon, az előttünk álló éveket arra szánjuk majd, hogy megvitassuk a közösségekkel a felhasználói igényeket, és hogy egy olyan szolgáltatást nyújthassunk, amely megfelel a célnak.”

Forrás: Euronews

Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.