MICHAEL ESFELD PROF. TÖRTÉNÉSZ, A NÉMET TUDOMÁNYOS AKADÉMIA (LEOPOLDINA) TAGJA,TUDOMÁNY-KRITIKUS, A LAUSANNE-I EGYETEM TANÁRA:
„Van tudományos egyetértés abban, hogy a lezárások orvosilag hatásosak? Tudományosan vitathatatlan, hogy az oltás az egyetlen kiút a pandémiából?
Nem, mondja az interjúban prof. dr. Michael Esfeld filozófus, a Német Nemzeti Tudományos Akadémia a Leopoldina tagja. Sokkal inkább a tudománnyal való visszaélésről beszél, a politika eszközként használja a tudományt, hogy orvosilag nem bizonyított intézkedéseket tudjanak megvalósítani. A tudomány csak köpönyeg a politika számára, amivel azt a látszatot akarják kelteni, hogy a politikai döntések tudományos alapon nyugszanak.
Minek kell még történnie, hogy az emberek ne vegyenek már részt ebben?
Ezzel kapcsolatban a szakértő a hírhedt Milgram-kísérletre emlékeztet, amit a 60-as években pszichológusok végeztek.
A résztvevők nagy része követte a tudományos parancsokat egy bizonyos határig. De volt egy pont, ahol már nem követték vakon, és a kísérletet meg is szakították. Prof. Esfeld reméli, hogy a jelenlegi helyzetben is ez fog történni. 2021 őszének és telének történései döntőek lesznek.
Riporter: “Esfeld úr, a világméretű járvány-helyzetet augusztus 25-én újra meghosszabbították 3 hónappal. Mi egyáltalán a politika jelenlegi célja?”
Prof. Esfeld: “Csak azt tudom megállapítani, hogy a célok eltolódtak. Elsősorban az volt a cél, hogy “laposítsuk a görbét”, tehát hogy akadályozzuk meg, hogy egyidejűleg sok fertőzés legyen, ami az egészségügyet túlterhelné. Ez törvényes is volt.
Azonban az, hogy „ki akarjunk irtani egy vírust”, orvosilag értelmetlen. Nem vagyok orvos, de hiszem, hogy van annyi orvosi ismeretem mint laikus, hogy azt mondjam, koronavírusok, megfázást okozó vírusok mindig is voltak. Talán most súlyosabban lépnek fel.
De azt megakadályozni, hogy valaki is megfertőződjön, nem egy értelmes cél. Hogy miért nem? Mert akkor azt kéne tenni, ahogy a szép színész-kampányt (alles dicht machen) hívják, mindent be kéne zárni. A teljes szociális és társasági életet tönkre kéne tenni.
Mit tesznek most? Azt mondják, hogy az embereknek oltatni kell. Tudjuk, hogy az oltások ezt a vírust ki tudják-e egyáltalán irtani? Természetesen nem tudják, mert csak időleges védelmet adnak, ahogy az influenzaoltás is és az influenzavírus sem pusztult ki.
Akkor mi áll a háttérben? Peter Sloterdijk, egyike a nagyra becsült filozófus kollégáknak, azt mondta 2020. márciusában a francia “Le Point”-tal készült interjúban, hogy a Nyugat ugyanolyan autoriternek fog bizonyulni, mint Kína.
Akkor én ezt nem hittem el, mert azt gondoltam, hogy ez csak pár hétig tart, aztán visszatér a józan ész. De már látja az ember, hogy itt különböző csoportok, akiknek politikai, gazdasági vagy mediális hatalma van, nyilvánvalóan “felugrottak a vonatra” és ezt, mint lehetőséget látják, hogy egy szociális kontrollt bevezessenek.
3G, 2G, 1G, (gyógyult, tesztelt, oltott) ezek a szociális kontroll formái. Önnek csak akkor vannak jogai, ha az egészségi állapotáról, vagy a szociális helyzetéről vagy valami másról információt ad nekünk.
Nem akarom azt mondani, hogy ez a szándék, viszont ez a hatás, amit látunk. És látjuk, hogy ez egyes csoportoknak kapóra jön, mert ez hatalmat ad nekik. Tehát felmerül a gyanú, hogy ez a koronavírus csak ürügyként szolgál egy átfogó szociális kontroll létrehozására, ami azonban ellentétes a jogállammal és az alaptörvénnyel.”
Riporter: ” Németország még jogállam?”
Prof. Esfeld: “Az alaptörvényt fölfüggesztették, nem létezik már. Sajnos azt kell mondanunk, hogy Németország már nem jogállam, mégpedig a következő okból nem: Miért hívják az alapjogokat alapjogoknak? Miért van itt 20 cikkely, az első 20 cikkely az alaptörvényben, amit még parlamenti többséggel sem lehet eltörölni? Mert az alapjogok azért alapjogok, mert föltétel nélkül érvényesek.
Ha az ember azt mondja, hogy “Önnek van egy joga ilyen és ilyen föltételek mellett”, akkor az már nem alapjog, mert akkor valaki egy föltételt szab, hogy csak amellett érvényes az a jog.
Az alapjogok védekezési jogok. Senkinek nincsen joga beleavatkozni vagy előírni nekem, hogy mit mondhatok, előírni, hogy kivel találkozhatok vagy kivel kötök gazdasági szerződéseket. Ezek védekezési jogok az ellen, hogy valamilyen hatalmi csoport az életemről döntsön, korlátozza anélkül, hogy én akarnám. Az alapjogok értelmével ellenkezik azt gondolni, hogy ezeket összekapcsolhatják valamilyen, az állam által meghatározott föltételekkel.
Politikusok és értelmiségiek, akik egyébként liberálisnak számítanak és azok is akarnak lenni és olyan pártokhoz tartoznak Németországban, amelyek liberálisnak nevezik magukat, most azt mondják, hogy csak az oltottaknak legyen szabadsága. Ezzel eltörlik az alapjogot. Ezek nem értették meg a liberalizmus alapjait, mégpedig, hogy az alapjogok föltétel nélkül érvényesek és ezek védekezési jogok a hatalmasok beavatkozásaival szemben, állami és gazdasági szereplők ellen, akik megzsarolhatnak.
Akkor egy olyan helyzetben vagyunk mint Dél-Afrika, ahol az apartheid-államban csak a fehéreknek vannak szabadságjogaik vagy mint a szovjet megszállási övezet, ahol csak annak volt szabadsága, aki bent volt a pártban. Mint tudja, annak idején is voltak koalíciós pártok és így tovább, nem kellett az embernek a SED-ben (a régi NDK-s kommunista párt neve) lenni. Szabadságjogot kapott az ember, ha magát a „szocializmushoz” tartozónak vallotta. A DDR (NDK) ugyanilyen volt.
Ami most van, az pontosan ugyanaz, mint ami a diktatórikus államokban és a Szovjetunió megszállási területén történt.”
( B. É. Fordítása.)
„Ami folyik, az épp a nyílt társadalom maradékának fölszámolása” – így a tudomány-kritikus.
