Az átlaghőmérséklet 1.3 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásost

Ki lehet-e mutatni, pontosan, hogy ki bocsát ki károsanyagot és hol, és kimutatható-e a gáz természetes jelenléte és az emberi kibocsátás eredménye közötti különbség? Azért jöttünk fel a hegy tetejére, hogy mindezt megtudjuk.

Az átlaghőmérséklet 1.3 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos | ClimeNews

De először jöjjenek a Copernicus Klímaváltozási Szolgálat legfrissebb adatai.

Az idei év eddig a rekordév volt, az elmúlt hónap a valaha volt legforróbb október volt, az átlaghőmérséklet 1.3 Celsius-fokkal haladta meg az ilyenkor szokásos átlagot.

Melegebb és nedvesebb volt Írország déli részén, az Egyesült Királyságban, Franciaországban, a Benelux-államokban, Németországban, a Baltikumtól Oroszországig több eső esett mint az 1981 és 2010 közé eső időszakban.

Mindez nem volt igaz viszont a Földközi-tenger-régiójára, a Fekete-tengerre és Európa keleti felére, ott az ilyenkor szokásosnál kevesebb csapadék hullott.

Ami az Európától távoli tájakat illeti, a Hagibisz tájfun pusztított Japánban októberben, rengeteg esőt hozva magával, és a sötétkékkel jelölt területen az ilyenkor szokásos csapadékmennyiség két és félszerese hullott.

Hamarosan bennfentesekké válhatunk és megláthatjuk, hogyan figyelik a CO2-kibocsátást. De először egy rövid emlékeztető….

A globális hőmérséklet-emelkedés a légkör megemelkedett CO2-szintjének tudható be, hiszen így több forró levegő kötődik meg az atmoszférában. Ezt nevezzük üvegház-hatásnak.

Ha megnézzük a globális CO2-értékeket, hogy hogyan nőtt 2003-tól 2018-ig. Nézzük az ívét a folyamatnak. Szezonális körfolyamatok ezek, a CO2-tartalom föl-le mozog, annak függvényében, hogy a természet hogyan reagál rá.

Ami különösen nagy kérdés, hogy hogyan mérjük a szén-dioxidot az atmoszférában, és ki tudjuk-e mutatni a különbséget a fák és növények által termelt és az ember által kibocsátott károsanyag között. Európa kevés CO2-figyelő obszervatóriumában járunk.

A világon összesen úgy száz CO2-figyelő központ működik.

Fent, a ködben a közép-franciaországi Puy de Dome obszervatóriumban a közlekedés és az ipar által termelt szén-dioxid mellett a természetből jövő károsanyagot is mérik, a nap minden másodpercében.

Most 415 részecskék per millióról beszélünk, és ne feledjük, hogy az iparosodás előtti korszakban 280 részecske per millióról volt szó, ami évente 2-3 részecske per milliónyi növekedést jelent

- mondta Michel Ramonet kutató.

A növekedés miatt abszolút az ember felelős. Tavaly 36 gigatonnányi CO2 került a levegőbe és ennke felét a növényzet, a fák, az óceánok nyelték el.

A szén-dioxid gyorsan összekeveredik a légkörrel, így nem kis feladat kitalálni, hogy melyik emisszió honnan jutott a levegőbe.

A teljes CO2-koncentrációt mérjük és az a tervünk, hogy egyfajta színezetet adjunk ennek az anyagnak, hogy zöld CO2 legyen a vegetáció által kibocsátott fajta és fekete a kipufogógázokból származó. De egyáltalán nincs könnyű dolgunk

- tette hozzá Michel Ramonet.

A kutatók célja, hogy még több adatot gyűjtsenek össze, a műholdak és a megfigyelőállomások mérései alapján, és ezáltal megértsék, mi is történik valójában.

A világnak vannak részei, ahol szinte egyáltalán nem mérnek semmit, Afrikában, az Amazonas környékén, Szibériában. Pedig ezek a kulcsfontosságú régiók lennének abból a szempontból, hogy a globális karbon-körforgás, az ökoszisztémával való interakciót megérthessük. Legyen az az Amazonas mentén egy esőerdő, vagy dzsungel Afrikában. Ezért lázasan keressük a mérési megoldásokat” - így Ramonet.

A természet által elnyelt CO2 mérése megváltoztathat olyan jelenségeket mint a hőhullámok. Az országoknak muszáj tisztában lenniük azzal, hogy mennyire hatékonyak a kibocsátáscsökkentő intézkedéseik.

Forrás: Euronews


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...

...a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről és a légköri szennyezésekről szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.