JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Klímaváltozás’ Category

Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete – A Klímaváltozásról

vasárnap, július 15th, 2018

EASAC: új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordul szélsőségesre az időjárás

Az emberi hatások miatt kialakuló klímaváltozás bizonyítottan sok csapadékot és villámárvizeket, a tengerszint emelkedése miatt part menti áradásokat, valamint hőhullámokat okoz Európában, Ausztráliában és Kínában. Az erdőtüzek és a futótüzek kialakulásának is nő a kockázata. Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete alaposabb vizsgálatokat sürget a Golf-áramlat gyengülése miatt.

Új adatok bizonyítják, hogy gyakrabban fordulnak elő szélsőséges időjárási események az utóbbi 36 évben, mint korábban. Az áradások, villámárvizek, part menti áradások száma csak az utóbbi öt évet tekintve is szignifikánsan nőtt – derül ki az Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete (EASAC) legújabb jelentéséből, amely egy 2013-as tanulmány frissített kiadása. A Szélsőséges időjárási események Európában: felkészülés a klímaváltozáshoz való alkalmazkodásra című jelentésben összefoglalt friss adatok szerint az áradások és más vízügyi problémák száma 1980 óta megnégyszereződött, 2004 óta pedig megduplázódott. A szélsőséges hőmérsékletű napok, az aszályos napok (a szárazság) és az erdőtüzek több mint kétszer olyan gyakran fordulnak elő 1980 óta, mint azelőtt. A zivatarok, viharok száma megkétszereződött 1980 óta.

Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete - A KlímaváltozásrólA különböző természeti katasztrófák bekövetkezésének trendje 1980 és 2016 között (100%-nak az 1980-as szint számít) Forrás: MunichRe NatCatSERVICE

A szélsőséges időjárási események jelentős károkat okoznak. Az EASAC által felkért szerzők friss adatsorai szerint a zivatarkárok megkétszereződtek az Egyesült Államokban: míg 1980-ban 10 milliárd dollár kár keletkezett a viharok miatt, addig 2015-ben majdnem 20 milliárd dollárra emelkedett ez az összeg. Pozitívabb fejlemény, hogy ezzel szemben Európában ugyanezen időszak alatt alig emelkedtek a folyók áradásai miatt bekövetkezett károk, annak ellenére, hogy gyakrabban történtek áradások. Ez azt jelenti, hogy az árvízvédelmi intézkedések hasznosnak bizonyultak.
Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete - A KlímaváltozásrólAz 1,5-ösnél súlyosabb és 5-ösnél nagyobb árvizek száma Európában 1985 és 2016 között a Dartmouth Flood Observatory (USA) adatai szerint Forrás: Kundzewicz et al., 2017

Leállhat-e a Golf-áramlat?

A Golf-áramat az atlanti áramlási rendszer (Atlantic Meridional Overturning Circulation, AMOC) része. Folytatásával, az Észak-atlanti-áramlással együtt a Mexikói-öböl meleg vizét szállítja északra. Az EASAC-jelentés 2013-as és 2018-as kiadásában is foglalkozik azzal a kockázattal, amelyet az áramlat meggyengülése vagy leállása jelentene, hiszen emiatt egész Északnyugat-Európa időjárása megváltozna.

A klímakutatók között jelenleg is szakmai vita folyik arról, hogy okozhatja-e az áramlat teljes leállását az, hogy több édesvíz kerül az Atlanti-óceánba – egyrészt, mert a globális felmelegedés miatt több csapadék hull a magasabb északi szélességeken, másrészt, mert olvad a grönlandi jég. Az EASAC-jelentés szerint az oceanográfiai adatgyűjtés bővülő eszköztára segítségével megbízhatóbb előrejelzéseket kell készíteni a felmelegedésnek az áramlatra gyakorolt hatásáról. A jelentés továbbra felhívja a figyelmet arra, hogy a gyengülő és kanyargósabb vonalú futóáramlásnak bizonyíthatóan szerepe van az Arktisz gyors felmelegedésében, egyszersmind a Sarkkörtől jóval délebbre eső vidékeken – Európában és az USA keleti részén – bekövetkező kemény fagyok kialakulásában.

Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testülete - A KlímaváltozásrólBalra: erős zivatarok okozta károk Észak-Amerikában; jobbra: árvízkárok Európában (tételes adatok, normalizált adatok trendvonallal) Forrás: MunichRe NatCatSERVICE

Több kutatási eredmény a gyors alkalmazkodáshoz

„Az új adatok megerősítik a 2013-as következtetéseinket” – mondja a frissített jelentésről Michael Norton, az EASAC környezetvédelmi programjának igazgatója. Norton szerint a gyakrabban bekövetkező szélsőséges időjárási események csak még sürgősebbé és fontosabbá teszik a klímával kapcsolatos kutatásokat. Az EASAC-jelentés szerint a politikusoknak és döntéshozóknak kötelességük javítani Európa infrastruktúráján és társadalmi rendszerein a klímaváltozáshoz való alkalmazkodás jegyében. A klímaváltozás hatásainak mérséklése és az alkalmazkodás érdekében a jelenleginél is sokrétűbb kutatásokat kellene folytatni, többek között szofisztikáltabb regionális klímamodellezésre lenne szükség a szélsőséges időjárási események előrejelzéséhez – egyebek mellett ez is szerepel az EASAC ajánlásai között.

_________________________________________________________________

Az EASAC-ról

Az Európai Akadémiák Tudományos Tanácsadó Testületét (European Academies’ Science Advisory Council, EASAC) az EU-tagállamok nemzeti tudományos akadémiái hozták létre 2001-ben a Svéd Királyi Tudományos Akadémia kezdeményezésére, hogy közösen fogalmazzanak meg javaslatokat a szakpolitikai döntéshozók számára. Az EASAC megalakulásával az európai tudományos akadémiák egységesen léphetnek fel, és közösön hallathatják hangjukat szakpolitikai kérdések kapcsán. Az EASAC 2001-ben alakult meg a Svéd Királyi Tudományos Akadémián. A szervezetnek a Magyar Tudományos Akadémia is tagja, amely így e fontos európai tudományos szervezetben is képviseli a magyar kutatási érdekeket.

Az EASAC segítségével az együttműködő akadémiák független, tudományosan megalapozott, szakértői tanácsokat adnak azoknak a döntéshozóknak, akik az európai intézmények szakpolitikai döntéseit meghatározzák, vagy azokra befolyással bírnak. Az EASAC Tanácsa 29 kiváló tudósból áll, akiket 27 európai tudományos akadémia, valamint az Academia Europaea és az európai akadémiákat képviselő ALLEA jelöl.

A tanácsadó testület szakértői 2013-ban azon megfontolásból készítettek jelentést a szélsőséges időjárási jelenségekről, hogy a klímaváltozás kockázatait nemcsak a klímát jellemző hőmérsékleti, csapadék- és szélátlagok eltolódása hordozza, hanem a szélsőségek (extrém hideg vagy meleg, árvíz vagy aszály, szélvihar, zivatar) módosulásai is. 2017 folyamán az eredeti jelentést író szakértői csoport a Norvég Tudományos és Irodalmi Akadémia, valamint a Norvég Meteorológiai Intézet segítségével frissítette az eredeti jelentés következtetéseit megalapozó statisztikákat.

____________________________________________________________________

Forrás: MTA (Magyar Tudományos Akadémia)

 

Ítéletidő Kínában

vasárnap, július 8th, 2018

Ítéletidő pusztít Kínában. Az eső napok óta zuhog az ország keleti és délnyugati részén, volt olyan környék, ahol egy nap alatt több mint 250 milliméter esett.

Ítéletidő Kínában | ClimeNews - Hírportál | Kép: EPA/CHING CHIN

Ezreket kellett evakuálni a lakóhelyükről, csak Szecsuán tartományban 50 feletti az áldozatok száma. Egyes települések utcáin egy méter magasan hömpölyög a víz. Renhuai város közelében egy úton egy óriási sárvízesés tette lehetetlenné a közlekedést.

Az áradat elmossa a termőföldeket és a gyümölcsösöket is, és ezzel hatalmas károkat okoz a térség mezőgazdaságának.

Forrás: euronews

 

Ítéletidő Japánban, sok a halott

szombat, július 7th, 2018

Japánban mintegy negyvenen meghaltak és további ötvenen eltűntek a szigetország középső és nyugati részét sújtó heves viharok, esőzések, majd az azt követő áradások és földcsuszamlások miatt. A rendkívüli időjárás miatt a meteorológiai intézet rendkívüli figyelmeztetést adott ki több prefektúrára.

Ítéletidő Japánban, sok a halott | Climenews - Hírportál“A heves esőzések folytatódnak és nyugatról áthúzódnak az ország keleti részébe is. Olyan hatalmas mennyiségű csapadékra számíthatunk, amilyenre még soha nem volt példa” -figyelmeztette a lakosságot Szuga Josihide, a japán kormány főtitkára.

Már eddig több mint másfél millió embert utasítottak arra, hogy hagyja el otthonát és menjen biztonságos helyre a várható földcsuszamlások és árvizek miatt, de most további 3 millió embernek tanácsolták ugyanezt.

Az esős évszak minden évben sok áldozatot szed Japánban.

Forrás: euronews | Force Thirteen

Rohamtempóban olvad az Antarktisz

csütörtök, július 5th, 2018

Csaknem háromszor olyan gyorsan olvad az Antarktisz jege, mint ahogyan szokott- mutatta ki egy nemrég közzétett nemzetközi tanulmány.

Rohamtempóban olvad az Antarktisz | ClimeNews - Hírportál

Az 1990-es évek eleje óta a gyorsuló antarktiszi jégolvadás m ár majdnem egy centiméterrel növelte a világ tengereinek szintjét. A jégolvadás 2012 óta gyorsult fel érezhetően.

Rohamtempóban olvad az Antarktisz | ClimeNews - Hírportál

A kontinens háromezer milliárd tonna jeget veszített el 1992 és 2017 között a Nature című tudományos folyóiratban nemrég közzétett tanulmány szerint. A jégolvadás 2012 óta érezhetően felgyorsult, a műholdas adatok és más mérések alapján emiatt a tengerek szintje 7 ,6 millimétert emelkedett, ebből három millimétert az elmúlt öt évben.

Ha az antarktiszi jég teljesen elolvadna, akár 60 méterrel is megemelné a tengerek szintjét.

A londoni Imperial College klímaváltozással foglalkozó intézetének professzora szerint súlyos a helyzet:

Rohamtempóban olvad az Antarktisz | ClimeNews - Hírportál“Az Antarktisznak annyi jege van, hogy ha mind elolvadna, a tengerek szintje több mint 60 méterrel emelkedne meg világszerte. Ez a folyamat elkezdődött. Lehetséges, hogy a jégolvadás még ebben az évszázadban több tíz centiméterrel megnöveli a tengerszintet.”

Önmagában egy ilyen emelkedés kicsi, de a kutatók szerint a tengerparti áradások dagály idején jóval több kárt okozhatnak. A tengerszint-emelkedés számos nagyvárost veszélyeztet New Yorktól Sanghajig, az alacsonyabban fekvő országokat a Csendes-óceánon, valamint Hollandiát.

Forrás: EuroNews | Australian Antarctic Division

11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés

szerda, július 4th, 2018

A klímatudomány egyik legizgalmasabb és korunk számára is tanulságokat tartogató ága a paleoklimatológia, mely annak nyomait kutatja, hogyan változott a földi klíma és az ember hogyan volt hatással rá. Ennek tükrében ítélhetjük meg, mennyire drámai a korunkban végbemenő globális felmelegedés.

Ahhoz, hogy megértsük napjaink klímaváltozását, ismernünk kell, hogyan változtak a hőmérsékletek a régmúltban. Mennyire vészes és ritka az a globális felmelegedés, ami ma folyik? És mennyire befolyásolta az ember viselkedése, cselekedetei a klímát a múltban?

A paleoklimatológusok üledékeket, fatörzsek rétegeit, jégtakarók mélyrétegeit és a természeti környezet sok más elemét vizsgálják -mondhatni faggatják-, hogy nyomokra bukkanjanak, amik megválaszolják a fenti kérdéseket.

Ezúttal a virágporok szolgáltak beszédes jelekkel. A rangos Nature tudományos szakfolyóiratban megjelent tanulmány szerzői azt kutatták, merre fordultak elő bizonyos növények (hol hagytak pollent maguk után), vagyis hol voltak őshonosak, s miként változott az elterjedtségük az idők során. Ha változott, akkor abban a klimatikus változások is ludasak lehettek.

Kép: Pixabay | 11 000 éve nem volt ilyen nagy a felmelegedés | ClimeNews - Hírportál

Természetesen a trópusi növények más éghajlatot igényelnek, mint mondjuk a tundra növényei, emiatt aztán teljesen más égövben növekednek. Ezért a pollen, vagyis a “virágpor hőmérséklet rögzítőként működik, mert a különféle növények eltérő hőmérsékleti skálát képesek elviselni”, mondta a The Guardian c. napilapnak Dr. Bryan Shuman, a University of Wyoming professzora.

Ha egy bizonyos növény virágpora megtalálható egy adott tájon, a növény hőmérsékletigényeit elemezve be lehet lőni, hogy körülbelül milyen klíma uralkodhatott ott a Föld történetének korábbi szakaszában.

A virágpor jobb jelzőeszköz a múltbéli klímát illetően, mint a fosszilis rétegek, mert a virágport szinte mindig belefújja a szél a tavakba, ahol lerakódik a tó fenekén, s ott viszonylagos épségben őrződik meg, akár évmilliókon át. Az üledékből később könnyű kinyerni őket. (A könnyű persze relatív fogalom, az ősi üledékeket is bizonyos savas anyagokkal kell kezelniük a tudósoknak, hogy kioldódjanak belőle az ásványok, s megmaradjon önmagában a virágpor.)

A kutatócsoport tagjai 642 észak-amerikai és európai lelőhelyről vettek mintákat, s ezek vizsgálata után a következő következtetésekre jutottak:

  • A Holocén-kor (kb. az elmúlt 11 000 év) során a Föld csak kicsit melegedett.
  • Kizárólag az elmúlt 2000 évben volt hosszan tartó lehűlés tapasztalható, ami valószínűleg folytatódott volna, hacsak az emberek el nem kezdenek légszennyezéssel -a fosszilis energiahordozók, kőolaj, kőszén, földgáz stb. elégetésével- energiát termelni és gépeket működtetni, ami üvegházhatást okoz a légkörben, megfordítva a természetes lehűlés folyamatát.
  • A 642 lelőhelyről vett minták megerősítik a tudományos fősodor számítógépszimulációs klímamodelljeit: 2016 például melegebb volt, mint a Holocén-kor időtartamának 99,41 %-a. Vagyis a mostani hőmérsékletek melegebbek, mint az elmúlt 11 000 évben tapasztalt klíma.
  • Ez azt jelenti, hogy az emberi tevékenység (a légszennyezésünkből következő üvegházhatás) képes volt egy természetesen végbemenő lehűlési folyamatot befékezni és azt az ellenkezőjére fordítani.

De most jön az igazán lényeges, drámai jelentőségű felfedezés:

  • A jelenlegi melegedés lényegesen nagyobb, mint amit a természeti viszonyok önmaguktól produkálnának.
  • Az elmúlt 10 év meleg klímájára -magas átlaghőmérsékletére- nem igazán van példa az elmúlt 11 000 évben. Illetve csak 70 év mutatható fel olyan időszakként, ami hasonlóan(!) magas hőmérsékletet produkálhatott. De még ez is annak tényét húzza alá: a mostani felmelegedés eléggé természetellenes.
  • A földi klíma hosszútávú trendjei természetes módon ingadoznak, s ezek lehűléshez vezettek volna, ha nem lép közbe az emberi tevékenység.

Ez az utóbbi miatt is sületlenség a klímaszkeptikusok érvelése, miszerint a klíma egyébként is fluktuál, változik, ingadozik hosszú távon. Mert a virágpor egyértelműen mutatja, hogy bár állításuk önmagában igaz (a fluktuáció valós jelenség), az ebből eredő következtetésük nem áll meg a lábán: a globális felmelegedést igenis emberi tevékenység okozza.

Olyan éghajlati skálába, tartományba nyomtuk a bioszférát, amire eddig nem volt példa. Ennek pedig megvan a következménye. A tengerszint emelkedésével, az elsivatagosodással, az aszályok súlyosbodásával, az éghajlat melegedésével, az óceánok elsavasodásával (ami a korallok pusztulását eredményezi és a tengeri halpopulációk összeomlását, ez pedig éhezést, ill. emelkedő élelmiszerárakat jelent), a szélsőséges időjárással (pl,. hőhullámok, áradások),  fizetünk mindezért.

Forrás: Piac és Profit / (The Guardian, trib.com)

Rekord meleg május volt Európában

kedd, július 3rd, 2018

A májusi hőmérséklete az átlag felett volt szinte mindenütt a világon, csak néhány kivétel akadt, köztük Grönland és Észak-Kanada.

Rekord meleg május volt Európában | ClimeNews - Hírportál

A jégtakaró mind az Északi-sarkon, mind az Antarktiszon jóval az átlag alatti méretű volt.

Észak-Európában a május viszonylag száraz volt, de viharos a rekord magas hőmérséklet miatt. A heves zivatarok nyomán több százezer villámcsapás keletkezett, és ennek néhány országban halálos áldozatai is voltak.

Európa északi részével ellentétben a kontinens déli része csapadékos volt. A tavalyi száraz viszonyok után az esőzés maradt az Ibériai-félszigeten. A hónap Franciaországban, Olaszországban és Görögországban is sokkal csapadékosabb volt, ami tönkretette a termést.

Európában ez volt a legmelegebb májusi rekord, 2,5 °C-kal az átlag felett. A hőmérséklet rendkívül magas volt, különösen Skandináviában és a kontinens északi részén, több mint száz éves rekordot döntött meg Norvégiában és Svédországban.

Forrás: euronews

Drámai a helyzet Romániában az esőzések miatt

hétfő, július 2nd, 2018

Bízom benne, hogy a miniszter is kapiskálja Romániában, hogy a karbonsemlegesítés a fenntarthatóság megkerülhetetlen eleme!

Romániát hatalmas esőzés és árvíz sújtja. Brassó közelében az áradás pont akkor döntött romba egy vasúti hidat, amikor valaki a megáradt folyót videózta.

Románia megyéinek háromnegyedében okoztak eddig kárt az árvizek, jelentette ki csütörtök délben Gheorghe Dobre közlekedésügyi miniszter. Hargita megyében több település megközelíthetetlen, helyenként szünetel az energiaszolgáltatás is: öt falut, Hágótőt, Récefalvát, Farkaspallót, Bükkhavaspatakát és Barátostelepet teljesen elzárt a víz a külvilágtól – olvasható a mediatica.ro-n.

Drámai a helyzet Romániában az esőzések miatt | ClimeNews - HírportálA miniszter elmondta: az esőzések és áradások miatt szükségállapotot rendeltek el Románia három, keleti megyéjében. Az ár összesen 31 megyében pusztított. Hivatalos adatok szerint öt ember meghalt, több mint 8 000 személyt ki kellett telepíteni. 482 település szenvedett kárt, 11 246 ház megrongálódott, 242 lakás lakhatatlanná vált, 8 416 személyt kitelepítettek, és 53 319ha termőföldet teljesen ellepett a víz.

Gyergyótölgyesen, Gyímesfelsőlokon, Gyímesközéplokon és Szentdomokoson huszonnégy családot kitelepítettek, a mentőcsapatok több mint két napja szünet nélkül dolgoznak, hogy ideiglenes hidakat építsenek az elszigetelt lakosok kimentésére.

R.L

Itt a térkép: ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést

szerda, június 13th, 2018

Ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNewsA Notre Dame-i Egyetem kutatói egy olyan mértéket készítettek, amelyről leolvasható, melyik ország milyen eséllyel éli túl a klímaváltozást. Az összeállításban Magyarország is szerepel.

Akár elfogadjuk, akár nem, a klímaváltozás mindannyiunk életére hatással lesz. Hogy mekkora esélyünk van arra, hogy túléljük a folyamatot, az nagyban függ attól is, mely országban élünk. A dolog pedig nem feltétlenül azzal van összefüggésben, hogy földrajzilag hol helyezkedik el az adott ország, sokkal inkább azzal, mennyire van felkészülve a változásra.

A Notre Dame-i Egyetem kutatói két évvel ezelőtt készítették el a globális alkalmazkodási indexet (Notre Dame Global Adaptation Initiative – ND-GAIN), amely azt hivatott megmutatni, melyik országban mennyi esélyünk lenne túlélni a változást. A felmérést online is elérhetővé tették.

Ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNews
Az index kiszámításához olyan adottságokat vettek figyelembe, mint például azt, hogy milyen az adott ország infrastruktúrája, milyen élelmiszer-tartalékokkal rendelkezik, vagy épp milyen a technológiai fejlettsége. Mennyire hajlamos az ország a természeti katasztrófákra vagy a politikai “felfordulásra”, a kormány pedig felkészült-e a klímaváltozásra, vagy esetleg másmilyen ügyek foglalkoztatják.

A kiszámított index alapján a klímaváltozást

  1. a Kongói Demokratikus Köztársaságnak,
  2. a Közép-afrikai Köztársaságnak,
  3. Eritreának,
  4. Csádnak és
  5. Szomáliának

van a legkevesebb esélye “túlélni”.

A lista elején ugyanakkor

  1. Norvégia,
  2. Új-Zéland,
  3. Finnország,
  4. Svédország és
  5. Svájc

állnak. Vagyis ezeket az országokat fogja a “legkevésbé” befolyásolni az éghajlat változása.

Az Egyesült Királyság a listán a 12., az USA a 15., az oroszok a 33., Kína pedig az 59. helyet foglalja el. Magyarország a 36. helyen található.

A felmérés eredményéből az Eco Experts készített térképet. Ezen minél zöldebb egy ország, annál jobb a “túlélési esély”.

Ezek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNewsEzek az országok (nem) élik majd túl a globális felmelegedést - ClimeNews

Ha valaki esetleg úgy gondolná, hogy a fejlett országok jobban felkészültek a klímaváltozásra, mint a szegényebbek, akkor nem téved nagyot. Hiába ezek az országok a legnagyobb szennyezők, a fejlettségük miatt őket érinti a legkevésbé a dolog, hiszen számukra adott a feltétel, hogy a lehető legnagyobb mértékben védjék ki a bajt. Emiatt született meg a Párizsi Klímaegyezmény is, amely arra ösztönzi a gazdag országokat, hogy segítsék a szegény régiókat.

Persze mindez nem azt jelenti, hogy a fejlett országokat ne érintené a klímaváltozás. A kutatók szerint Amerikában például 2100-ig a változás miatt súlyos menekültválságra, természeti katasztrófákra és gazdasági visszaesésre is számítani lehet. Angliában már 2050-ben komoly vízhiányra lehet számítani.

A márciusban meghalt Stephen Hawking egyik utolsó figyelmeztetése is az volt: sötét jövő jön, ha nem teszünk valamit.

Forrás: HVG

 

Az már világos, hogy elkezdődött

vasárnap, június 10th, 2018

Az már világos kell legyen, hogy elkezdődött a klímakatasztrófa sorozat az egész világon, és ebből ahogy a péntekről – szombatra Magyarországon is áthaladó zivatarlánc okozta katasztrófák is tanúskodnak Európa se marad ki büntetlenül.

Az már világos, hogy elkezdődött - ClimeNews - Hírportál

Annak ellenére, hogy tudom nem leszek népszerű ezzel az – eseményeket összefoglaló – írásommal, nem mehetek el szó nélkül azzal kapcsolatban amit, a szélsőséges időjárási események okoztak az elmúlt pár napban.

  • Alma nagyságú jég potyogott Boszniában és Szlovéniában elképesztő károkat okozva ott. Bízom benne érti mindenki, hogy ha almanagyságú jegek potyognak az égből akkor az szinte felér egy szőnyegbombázással, legalább is a legintenzívebb helyeken!
  • A Severe Weather Europe szerint 312 ezer intenzív villámcsapást észleltek szerte Európában.
  • Szombatra virradó éjszaka hirtelen lehullott nagy mennyiségű eső miatt a Vadása tórendszernél, a két tavat elválasztó védműnél több helyen megcsúszott a föld Vas megyében. Emiatt 40 embert kellett kitelepíteni és elhelyezni ideiglenesen a helyi művelődési házban.
  • Péntek este délnyugati irányból Magyarországot elérő vihar jégeső, viharos szél, és felhőszakadás kíséretében sajnos megölt négy embert Dombóváron, köztük két gyereket. Egy negyven méter magas fa dőlt rá az autójukra.

Kép forrása: Bosnia Storm Chasers - 2018.06.08 - ClimeNewsFeltehetjük a kérdést ilyenkor, hogy ez még mindig a figyelmeztető jelek sorozata, vagy már megkezdődött a klímakatasztrófa aminek ez is a része. Ahogy a szélsőséges időjárási események megsűrűsödött és egyre erősebb jellege mutatja – nekem úgy tűnik – már ott tartunk, hogy minden napra jut valami ebből a világban. Mindenesetre a klímaváltozással összefüggésben lévő igen veszélyes, sok esetben tragikus események tartósan velünk vannak egy ideje úgy, hogy az események sorozata sűrűsödik és a szélsőséges időjárási események erősödnek (szél sebessége, csapadék intenzitása, villámlás gyakorisága és erőssége…). A védekezés szinte lehetetlennek tűnik. A meteorológusok pedig össze -vissza beszélnek sokszor az éghajlatváltozás időjárási eseményivel összefüggésben. Hiába az egyetlen jósláson alapuló tudományág a meteorológia ahol elfogadott szóhasználat a lehet, a talán, és a bekövetkezhet. Az emberek, a lakosság életével kapcsolatban,  ez pedig számomra elfogadhatatlan. Megteszem, legalább egy helyen jelenjen meg és ez legyen a ClimeNews, hogy ez az eseménysorozat, ami talán a Katrina hurrikánnal kezdődött 2005-ben és világviszonylatban vizsgálva szinte 2018-ra mindennapossá vált szélsőséges időjárási eseménysorozatot  klímakatasztrófának hívunk!

Mennyi idő kell még ahhoz, hogy felismerve a világkatasztrófa közelségét azonnal cselekedjen az egész emberiség? Elforduljon a fosszilis energiahordozóktól teljesen és átlépjen egy dekarbonizált világba, a legrövidebb időn belül. Folyamatosan, évente karbonsemlegesítéssel kiegyenlítve a saját karbonlábnyomát, azzal támogatva a legrövidebb időn belüli átállást és a karbonmentes technológiákra való teljes átállást az iparban, a mezőgazdaságban, és az otthonainkban egyaránt. A karbonsemlegesítésnek (carbon offset) van Magyarországon szakértő szervezete, megfelelő bázissal a háta mögött ez pedig a BOCS Alapítvány. Ismert szervezet a kormány és a legtöbb döntéshozó számára, és itt működik mindenki orra előtt, később nem mondhatja senki, hogy nem tudott róla.

Rampasek László

 

 

Legyen a ClimeNews – Hírportál Támogató Tagja!
A független médiát olvasóink zöme a ClimeNews digitális és ingyenes tartalmaiból is tájékozódik. A klímaváltozás felgyorsult és a kapcsolódó események megsűrűsödtek! Annak érdekében, hogy továbbra is a tőlünk telhető legmagasabb színvonalon még több információval szolgáljuk ki olvasóinkat, támogasson minket rendszeres vagy egyszeri hozzájárulással! Köszönjük. Lépjen a támogatói oldalunkra.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Az éghajlatváltozás minden képzeletet felülmúló dinamikája

szerda, április 25th, 2018

A 2015. December 12-én elfogatott Párizsi Klímamegállapodás (COP21) rögzítette az Emberiség túlélését jó esélyekkel biztosító 1,5°C-os globális átlaghőmérséklet emelkedést, mint maximum megengedhető értéket. Azonban ez NEM TARTALMAZOTT konkrét cselekvési terveket, kibocsátáslimiteket, kötelezettségeket, szankciókat, csupán a vágyott technikai számot rögzítette a globális biztonság érdekében.

Egy összefoglaló anyagot jelentettem meg éppen a klímacsúcs előtti időpontra időzítve a Föld és civilizációnk állapotáról, fókuszba helyezve a klímaügyet, amely – mind a mai napig – a legnyilvánvalóbb jele a világunk süllyedésének.

Az éghajlatváltozás minden képzeletet felülmúló dinamikája - ClimeNewsDöbbenetes módon ezt a tanulmányt nem sikerült semmilyen úton sem eljuttatni a klímacsúcs résztvevőinek, holott legalább 20 féle csatornát (a részvételi jelentkezéstől a résztvevők megkörnyékezésén át a kommunikáció háttérmunkásainak segítségéig minden lehetőséget számba vettem) megpróbáltam, azonban az esetek 95%-ában válaszra sem méltattak a megkeresettek. Részt venni pedig sem akadémiai, sem politikai, sem civil vonalon nem volt lehetőség. A részvételre hosszas várakoztatás után az udvarias elutasítások mellett helyette a COP21-gyel párhuzamosan zajló alkonferenciákat ajánlották fel részemre a szervezők, amelyet nem fogadtam el alternatív lehetőségnek. Egy esetben kaptam választ a megkereséseimre, egy hivatalos COP21 kommunikációs szakembertől (idézem):  “Nem az ENSZ által készített anyagot nem áll módjában továbbítani, terjeszteni” a világ vezetői felé. Nos, ha túlzás- és összeesküvés paráktól mentesen egy klímadiktatúra jeleit érezné a Kedves Olvasó körvonalazódni ebben a történetben, akkor nem gondolom, hogy messze vagyunk a valóságtól.
Pedig a tanulmányom az akkor publikált és hivatalos 0,7°C globális átlaghőmérséklet emelkedés adatot messze meghaladó közléseket tartalmazott. Ezen általam jelzett adatok akkor és az azóta publikált hivatalos adatokat is jelentősen meghaladó adataim jelentősen magasabbak, rendre majd duplája a hivatalos adatoknak. Ma a hivatalos 1,1°C globális átlaghőmérséklet emelkedéssel szemben a saját kalkulációval jelenleg már 2,1°C az ipari korszak előtti időkhöz képest az átlaghőmérséklet eltérés. Amely adatokat a hivatalosak némi késéssel authentikálnak is. Amikor egy 0,7°C-os adatot 2 hét alatt 0,8°C-ra, majd 0,9°C-ra emelnek a “hivatalos” források a COP 21 után, akkor azt vélelmezem, hogy a valóság adatok csepegtetve érkeznek a közvélemény felé, nem “megriasztva”, más szóval erősen manipulálva, mintegy “bealtatva” a világot, a közgondolkodást. Ez így NEM SZÉP…

David Spratt az ausztrál Klímahelyreállító Nemzeti Kutatóközpont kutatási igazgatója 2018. április 5-én publikált egy tanulmányt az évszázad végéig várható hőmérséklet-emelkedés projekciókról és az ezeket kutató szakértői csapatok tanulmányait is áttekintette (www.breakthroughonline.org.au).

Minden kutató egybehangzóan 2023…2031-re teszi az időpontot, amikor az átlaghőmérséklet emelkedés eléri a COP 21 párizsi megállapodás 1,5°C-os átbillenési értékét (1. táblázat). A cél 3 éve még 2100 volt ☹. Ez azért kellemetlenül durva tévedés lenne a korábbi kutatók számára, de nem az. Mert a “belső körök” nyilván a műholdas megfigyelőrendszerek és adatbázisok “titkos adatainak” ismeretében a valóságot is tudták, és tudják. A hirtelen emelkedő publikált “hivatalos” adatok és azokból levont konklúziók a módszertanom és közléseim eredményeit erősítik, akkor is, ha ezeket a “kevéssé publikus adatokat” hivatalosan senki nem ismeri el.

Kutatók publikálás web referencia 1,5°C elérés dátuma Kutatási fókusz
Ben Henley és Andrew King 2017. Trajectories toward the 1.5°C Paris target 2029 Interdecadal Pacific Oscillation (IPO), tenger felszíni hőmérséklet
Daniela Jacob és csapata 2017. In Climate Impacts in Europe 2026…2030 Representative Concentration Pathways (RCPs)
Ying Kong és Cheng-Hai Wang 2017. Responses and changes in the permafrost 2023…2027 17 global climate models, permafrost change
Yangyang Xu és Veerabhadran Ramanathan 2018. paper on catastrophic climate risks 2028 “Baseline-Fast” scenario
Joeri Rogelj és társai 2017. CarbonBrief 2029…2031 “Shared Socioeconomic Pathways” (SSPs)
Andrew Schurer és kollégái 2017. Interpretations of the Paris climate target 2023 Baseline: Pre-industrial global average temp which adds +0,3 °C
  1. táblázat. A COP 21 klímaegyezmény realitását kutató aktuális tanulmányok

Az egyes tanulmány eredmények összehasonlításának nehézsége egyébént abban rejlik, hogy

  1. A kutatók más-más kutatási módszertannal, modellel dolgoznak.
  2. Más alap referenciát használnak.
  3. Más alapadatokkal dolgoznak.
  4. Senki nem tud teljes körű, mindenki által elismert és használt módszertant javasolni.

Ma még nem tisztult ki a kép modellezési ügyekben. Olyan modell, amely képes a problémát kellően és teljeskörűen leírni, nem létezik, vagy talán soha nem is hozható létre. Ebben vannak viták, és folyamatosak a kísérletek új modellek és szimulációk megalkotására. Tekintettel a vizsgált rendszer (Bioszféra) végtelen komplexitására, én határozottan azt a véleményt képviselem, hogy csupán részrendszerek illetve limitált funkcionalitások modellezhetőek, illetve olyan ÁTFOGÓ KLÍMAMODELL, amely képes “kellően pontos” és kellően hosszú távú előrejelzésre, NEM LÉTEZIK.

Önmagában a modellalkotás, illetve a kutatási feladat megfogalmazása igen problémás. Egy olyan rendszer viselkedéséről szeretnénk megtudni valamit, amelynek a működéséről csak néhány dimenziós modellt tudunk alkotni, holott mind a változók száma, mind azok interakciójának természete nem teljeskörűen ismert. Itt a tudományok művelőiről nagy tisztelettel és megkülönböztetett udvariassággal beszélek, elismerve a munkájukat és az adott diszciplínában képviselt tudásukat, nem megsértve tevékenységükbe vetett hitüket. Azonban a természet végtelen komplexitása olyan feladat elé állít Bennünket, amely legmélyebb és legpontosabb tudományos meggyőződésem szerint nem kezelhető. Ezt pedig természetesen a természet természetére alapozom.

Az éghajlatváltozás minden képzeletet felülmúló dinamikája - ClimeNews

  1. ábra. Projekció a globális hőmérséklet változásra (Henley and King, 2017)

Mivel a Bioszféra és alrendszerei nem kauzális rendszerek (“emlékezettel” rendelkeznek), nemlineárisak és végtelen számú paraméterekkel írhatók csupán le, ezért a klasszikus modellalakotás módszertana és következtetésem szerint a klímaügyek modellszámítással történő igazolásai rendre bukásra vannak ítélve. Ez önmagában nem lenne baj, ha ezzel ne vesztenénk el egy komoly csatát a klímakérdés körül (vagyis, hogy nem tudjuk bizonyítani a klímaváltozás tényét).

Eredményesebbek lehetünk mi “halandók”, ha nem “erővel”, hanem ésszel és “szívvel” közelítünk a problémára. A méréseket, trendeket, amelyek a változásokat rögzítik, senki nem vitatja, csupán azt, hogy az éghajlatváltozás a széndioxid és egyéb GHG gázok okozzák. Akkor mit tegyünk?

Nincs más dolgunk, mint a mérési eredményeket és trendeket figyelve kell jövőre vonatkozó, minél pontosabb projekciókat, becsléseket tennünk. A feladat nem az, hogy 6 tizedesjegy pontossággal kiszámoljuk a jövőt és a tudományosan igazolt képletek alapján bizonyítsuk a klímaváltozás tényét. Ez volna a “gyalog” módszer. De ez nem járható út. Az tény, hogy a holnapi időjárás bizonytalansága is jelentős.

A mi reális feladatunk a változások hihetetlen sebességén keresztül érzékeltetni a ránk, 7,5 milliárd Földlakóra leselkedő veszélyt és előrejelzéseket készíteni a legjelentősebb és a lehető legteljeskörűbb jelenségek szinergikus hatásainak figyelembe vételével. Előre tudva, hogy pontosságban nem tudunk elég jók lenni. De hitelesnek azért még maradhatunk. Ami a teljes népesség szemléletváltásához álláspontom szerint elengedhetetlenül fontos puha tényező és egyben kulcstényező is.

Az éghajlatváltozás minden képzeletet felülmúló dinamikája - ClimeNews

  1. ábra. Megosztott Szocioökonómiai Alternatívák szerinti hőmérséklet emelkedési projekciók (CarbonBrief)

A tudomány klíma ügyben elkövetett legnagyobb tévedése annak „be nem ismerése”, hogy ezt a problémát nem tudja egzakt módon kezelni. Ez pedig hitelességi problémákat vet fel, a tudományba vetett hit alapjaiban sérül és nem utolsó sorban alapot teremt a klímaszkeptikusoknak arra, hogy kétségbe vonja a jelenségeket, folyamatokat, összefüggéseket és a felmelegedés tényét. Továbbá a szkeptikus tudósokkal felvértezve (vagy felbérelve (?)) ez alapot teremt a politikának a világmegmentő tevékenységek halogatására, ezzel pedig minden pro és kontra oldalon álló tudós erkölcsi értelemben bűnrészesévé válik a világ pusztításának folyamatában. Ez azért meglehetősen durva állítás, de sajnos igaz.

A megoldás a matematikából ismert indirekt bizonyítás módszertana.

Tegyük fel, hogy például Trumpnak vagy a klímaszeptikusoknak igaza van és nincs klímaváltozás. Amennyiben ezzel a feltételezéssel logikai ellentmondásra jutunk, akkor a kiindulási feltétel hibás volt, tehát VAN KLÍMAVÁLTOZÁS.

Mivel nem tudjuk egzakt módon igazolni, hogy van klímaváltozás, ezért jogi terminológiával élve „dobjuk át” a bizonyítási terhet az ellenoldalra, vagyis az indirekt módszertannal a szkeptikusok feladata lesz annak igazolása, hogy nincs klímaváltozás. A feladatuk pontosan ugyanaz, mint az éghajlatváltozásban hívő szakembereknek, nekik is ugyanazt a végtelenül bonyolult klímamodellt kell(ene) megalkotniuk, mint amiről korábban már értekeztünk. Ami igen nagy valószínűséggel nem fog menni. Marad a „nincs klímaváltozás” mantra… ami ugye nem egy erős bizonyítás.

Ugyanakkor a hőmérséklet-emelkedés ténye nem vitatott, így amennyiben nem tudjuk kétséget kizáróan természettudományosan igazolni a változás okát, így ez egy olyan ellentmondás, amely a kiindulási feltétel igazságának a cáfolatát jelenti. Vagyis van éghajlatváltozás. ( Q.E.D.)

Tanulmányom 4. állítása – és egyben igen erős ajánlása a Világ számára – továbbá kimondja, hogy „Ha a fent leírt (éghajlat) státusz bizonytalansága fennáll, vagy más szavakkal bemutatva nincs megdönthetetlen, matematikailag egzakt bizonyosság akár a biztos pusztulásra, akár a túlélésre, akkor az egyetlen jó stratégia, az egyetlen elfogadható megközelítés a jövő generációk felé az, ha azonnali jövőmentő tevékenységekbe kezdünk, amelyhez korlátlanul biztosítani kell az erőforrásokat azokhoz a tevékenységekhez, amelyek kétséget nélkülözően támogatják a Bioszféra revitalizációját, megcélozzák és biztosítják az Emberiség túlélését[1].

A legijesztőbb az éghajlatváltozás körül az, hogy ezt a félelmetes dinamikát, amit a hőmérsékletváltozás sebessége Földtörténeti értelemben ma jelent, még a szakértők sem értékelik kellően veszélyesnek a világ és az emberi civilizáció szempontjából.

A politika-csinálók a következményeket (elsivatagosodás, tengerszint-emelkedés, klímamenekült migráció, élelmezési és vízellátási problémák, új és minden képzeletet felülmúló kártevők, baktériumok és szupervírusok megjelenése, háborús veszélyek kiújulása a “maradék” erőforrásokért, vagy “csak úgy”…) rendre vagy alábecsülik, vagy negligálják, és így ezek jelen pillanatban a teljes megsemmisülés irányába mutatnak.

Mi egyszerű halandók pedig táskás, bazáros és “pam-pam”-os műsorokkal szórakoztatjuk magunkat, miközben a “spájz már lángol”… és lassan a kazánhoz, a gázpalackhoz ér a tűz…

[1] Hivatkozva a készülőben lévő  „S.O.S.tainability – Teremtés vészhelyzet” c. könyvből (4. állítás)

Szabó István 2018. április 23.

Tudjuk az igazat a klímaváltozásról?

csütörtök, március 1st, 2018

Ahogy az emberektől hallom általában a klímaváltozásról kapcsolatos vélekedéseiket, két dolog állandóan visszaüt.

Tudjuk az igazat a klímaváltozásról? - ClimeNews - HírportálAz egyik, hogy régen is voltak ilyen időjárási anomáliák… Régebben is voltak nagy telek és forró nyarak, mondják sokan. Persze az emberek mentségére legyen szólva, hogy az emberi természet és a szelektív agyi működés miatt az időjárási statisztikákat nem lehet megjegyezni. 1906 és 2005 között a Föld átlaghőmérséklete (a felszíntől 2 méterre, árnyékban megfigyelve) +0,74°C mértékű melegedést mutatott, de ezt nem érezte ezidáig senki Magyarországon. Habár az utóbbi évtizedben a melegedés üteme és az extrém időjárási jelzések darabszáma is nőni kezdett. Európában a hőhullámokat jó párszor megszenvedte néhány ország, de a hatás nem volt nagyon látványos, ahogy az enyhe telekbe időnként betörő, nem megszokott drasztikus lehűlések sem, melyeket a napokban tapasztaltunk. Az északi sarkon már a globális átlagtól 5 – 10 °C-kal volt melegebb, ami sokkal szembetűnőbb változást eredményezett. Például volt, aki figyelemfelhívás címén átúszta az északi sarkot nyáron. Ott a változások, – amit kihelyezett kamerákkal filmre vettek – már sokkal szembetűnőbbek és a műholdképek évről évre mutatják a zsugorodás mértékét! Ezzel már nem lehet vitatkozni.

A másik dolog, hogy Magyarországon a klíma kezd mediteránosodni, tehát enyhébbek lesznek a telek és melegebbek a nyarak! Lehet majd kivit, narancsot és egyéb egzotikus gyümölcsöt termeszteni. Nagyon fenntartással kell fogadni az ilyen egyébként logikusnak tűnő találgatásokat is. Anélkül, hogy belemennék a részletekbe az köztudott, hogy Európa éghajlatát nagyban befolyásolja, a Golf áramlat Afrikából ideszállított meleg levegője (az Afrikai forróság). Viszont ez egy nagyon érzékeny egyensúlyi áramlat, motor volt, amit az európai nyár északról a tengerbe olvadó édesvíz tömege hajtott. Miért mondom ezt múltidőben, mert ez sajnos már megakadni látszik és a hatása egyre drámaibb lesz! Európában összességében sokkal hidegebb lesz, ahogy ezt az alábbi filmrészletben szemléletesen elmagyarázza a NASA egyik űrhajósa! Erre kell készülni, szigetelni a házakat, olcsóbbá és hatékonyabbá kell tenni a fűtésrendszereket, minden otthonban kell legyen alternatív fűtési megoldás is. A meghökkentő dolog pedig az, hogy minden várható esemény sokkal gyorsabban következett be, mint ahogy azt a tudósok eddig gondolták. A klímamodellezéshez használt adatsorok és berendezések is fejlődtek az elmúlt évtizedben, sokkal pontosabb képet kapunk a jövőről ezek segítségével. Emiatt én már rég nem hiszek a feltételezgető klímaszkeptikusoknak, hanem inkább hiszek az optimista tudósoknak akik reális jövőképet mutatnak, és nem beszélnek mellé holmi politikai megfelelés érdekében.

Rampasek László

Magyarok a klímaválságban

kedd, február 6th, 2018

Előhang

Manapság már a csapból is a klímaváltozás folyik. Nem múlik el hét a médiában úgy, hogy ne lenne egy-két cikk a szörnyű jövőről, ami ránk vár.  Hol az Antarktiszról szakad le egy megyényi jégtömb, hol egy országnyi őserdő ég le, egész szigetek pusztulnak el óriáshurrikánok miatt, és így tovább.  Ezek a cikkek mindig úgy végződnek, hogy az emberiségnek most már sürgősen tennie kell valamit, vagy különben nagy baj lesz.  Ilyenkor sóhajtunk egyet, majd átkattintunk arra, hogy panda-ikrek születtek a nyíregyházi állatkertben. De nem akarok ostorozni senkit: természetes, hogy ugyanúgy nem tudunk mit kezdeni az ilyen nagyszabású hírekkel, ahogy az észak-koreai atomválsággal sem.  Elvégre egy ember kevés ahhoz, hogy ilyen hatalmas erőket befolyásoljon, és különben is, mintha az egész valahol tőlünk távol zajlana.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - Hírportál

Van egy Eurobarométer-kérdőív, ami arról szól, hogy a magyarok mit gondolnak a legfontosabb problémának ma Magyarországon és a világon. A magyarok 7%-szerint az egyik legnagyobb probléma a világon a klímaváltozás, de csak 4% gondolja, hogy idehaza is ez lenne az egyik legnagyobb gond. Mintha Magyarország egy külön kis bolygó lenne, külön éghajlattal. Ezt a politikusaink is érzik, és leginkább szavakkal lépnek föl a klímaváltozás ellen, a politikai kockázatot jelentő intézkedéseket gondosan elkerülve. Nincs ma Magyarországon olyan politikai erő, ami vitatná, hogy az éghajlatváltozás fontos és súlyos probléma, és fel kell lépni ellene. A köztársasági elnöktől az utolsó baloldali törpepártig mindenkinek fontos a klímaváltozás.

(forrás: Eurobarometer) - Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - Hírportál

Mégis, amikor egy klímavédelmi döntés akár a legkisebb kényelmetlenséggel is járna, rögtön nem történik semmi: az épület-energetikai követelményeket az EU által megengedett legutolsó pillanatban vezetjük be, az energiahatékonysági és megújulós EU-követelményeket ügyes könyvelési trükkökkel intézzük el. És akkor a betiltott szélerőművekről, illetve mezőgazdasági termelésbe vont nemzeti parki területekről még nem is beszéltem. De az EU által Magyarországra kirótt meglehetősen enyhe követelmények is nagyobb hatással vannak a hazai klímapolitikára, mint a magyar társadalom elvárásai ezen a téren. A kormány valós klímavédelmi működése nagyjából annyi, hogy némi időhúzással és kicsit összecsapva megcsinálja a Brüsszeltől kapott házi feladatot, aztán megy focizni.

Mindez gyászosan hangzik, de az igazság az, hogy amikor a kormány így viselkedik, nem tesz mást, mint híven képviseli az emberek többségének hozzáállását. Az emberek azt akarják, hogy a kormány azt mondja, fontos a klímaváltozás, de azt már nem akarják, hogy ennek nyomán, mondjuk drágább legyen az áram. Ez persze nem magyar jelenség, valószínűleg a legtöbb országban így gondolkodik az emberek többsége. De most koncentráljunk Magyarországra, arra, hogy mi hogyan állunk a klímaváltozáshoz.

A világsajtóban a klímaválság politikai oldala leginkább az elszánt klímavédők és a klímaszkeptikus Trump képviselte gonosz multik párharcaként jelenik meg. Vonzó, jól érthető kép, de ránk magyarokra nem érvényes: mi itt mind aggódunk a klímaváltozás miatt, azonban keveset tudunk tenni azért, hogy megelőzzük. Ezért rendszerint arra a (téves) következtetésre jutunk, hogy ez a sztori igazából nem rólunk szól, hanem az amerikaiakról, meg a jegesmedvéről, vagy a csendes-óceáni szigetekről. Persze, amikor mi is belekeveredünk a dologba, akkor nálunk is elindul a kényelmetlen igazságok eltemetése. Erre jó példa a 2015-ös menekültválság, amikor Áder János, Kövér László, és még sokan mások elmondták, hogy a szíriai háborút alapvetően az éhínség okozta, amit az ötéves aszály okozott, aminek viszont egyértelműen a klímaváltozás az oka. De ezt kevesen hallották meg: mind a politikusoknak, mind az emberek jelentős részének egyszerűbb volt az amerikai imperialistákat meg a viszálykodó, „civilizálatlan” arabokat hibáztatni, mint arra gondolni, hogy ezt a háborút az a környezetpusztítás okozta, amiben mi is közreműködtünk, és egyszer minket is elérhet.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - HírportálAszályos évek Szíriában a polgárhború előtt (Forrás: http://www.unisdr.org/files/23905_droughtsyriasmall.pdf)

Egyrészt tehát érezzük, hogy baj van az éghajlattal, másrészt nem igazán hiszünk benne, hogy nekünk magyaroknak lehetne, vagy kéne tenni valamit is ebben az ügyben. Inkább megpróbáljuk kizárni a gondolatainkból, mint a beteg a testében növekvő tumort, a tüneteket pedig valami másra fogni. Bizonyos szempontból ez logikus is, hiszen mi kicsik vagyunk, a világ pedig hatalmas, akármit csinálunk, az úgysem változtat azon, hogy végül mivé lesz a világ.

Én mégis úgy érzem, hogy ez a hozzáállás nem elfogadható, sem erkölcsi, sem gyakorlati szempontból. Tizenöt éve vagyok benne a klímaválság elleni harcban, és azóta keresem a választ arra a kérdésre, hogy mit ér a kibocsátás-csökkentés, ha magyar? Máshogy fogalmazva, milyen gyakorlati, racionális, a gazdaságpolitika szempontjait is figyelembe vevő érvrendszerrel alapozható meg hazánkban a kibocsátások csökkentése? Ezen túlmenően, hogyan készíthető fel a magyar állam, a magyar gazdaság a klímaváltozás által megindított átalakulásokra. Más szóval,

Milyen lenne a klímatudatos nemzetstratégia Magyarország számára?

Erről szól az alábbi gondolatmenet.
A klímaválság Magyarország számára külső tényező.

Kezdjük azzal, hogy Magyarország tényleg nagyon kicsi. A világ népességének 0,13%-át adjuk, és a világ üvegházgázaiból is kb. ennyi a részesedésünk. Szemléletesebben, hazánk lakossága akkora, mint az indiai Chennai-é (azelőtt Madras), a gazdaságunk pedig nagyjából akkora, mint a kínai Ningbo városának a gazdasága. Ha holnap eltűnne Magyarország a föld színéről, ez nemigen látszana meg az éves kibocsátási statisztikákon. És arányosan még egyre kisebbek is leszünk: a Föld népessége kéthavonta nagyjából egy magyarországnyival növekszik.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - HírportálMagyarország és az EU része a világ üvegházgáz-kibocsátásában (forrás: UNFCCC)

Bármit hozzon is tehát a klímaváltozás a jövőben, az szinte teljes mértékben a hazánkon kívül zajló folyamatok következménye lesz. Természetesen nekünk is van erkölcsi felelősségünk a Föld megőrzésében, éppúgy, mint a többi földlakónak: a magyarok egy főre jutó üvegházgáz-kibocsátása nagyjából a világátlagnak felel meg, és erről az átlagról jól tudjuk, hogy veszélyezteti az emberiség fennmaradását. Ezért fontos, hogy mi is csökkentsük a kibocsátásainkat. De sajnos akár teljesítjük ezt az erkölcsi parancsot, akár nem, ez a globális klímaváltozás alakulása szempontjából szinte mindegy. A klímaváltozás, és az ellene való küzdelem Magyarország számára alapvetően külső tényező, adottság.

Ebben alapvetően különbözünk az olyan világhatalmaktól, mint Kína vagy az Egyesült Államok, akik a világ kibocsátásának negyedét, illetve ötödét adják. Náluk a klímavédelem nagymértékben belpolitika is: ha tönkremegy az éghajlat, ha a hurrikánok embereket ölnek, az a mindenkori amerikai elnök, illetve a kínai pártvezetés felelőssége is. Az amerikaiak, a kínaiak joggal várhatják el a vezetőiktől, hogy tegyenek valamit a világ megmentéséért. Mi legföljebb Magyarország jövőjét kérhetjük számon a vezetőinkön.

A klímaválság nem szakpolitikai ügy, a társadalmi rend alapjaira van hatással

De az ország jövője azért nekünk is elég fontos. A klímás hírekből gyakran úgy tűnhet, hogy a klímaválság elsősorban afféle katasztrófavédelmi kérdés, és az árvizek, erdőtüzek, hőhullámok jelentik a legnagyobb kockázatot, esetleg az, hogy kitaláljuk, miféle gabonát vessünk majd tíz év múlva.

Valójában a politikai intézményrendszer, illetve a társadalmi szabályok rendszere sokszor jóval sérülékenyebb a gazdaságnál vagy a környezetnél. A félelem, a bizonytalanság, illetve a nélkülözések drámai átalakulásokat hozhatnak egy társadalomban akkor is, ha annak puszta léte voltaképp nincs fenyegetve. Ezt láthattuk Magyarországon a szíriai menekültek esetében, amikor ún. morális pánik [1] alakult ki, ami alapvetően – és úgy tűnik, tartósan – megváltoztatta a választók világképét és politikai preferenciáit. Sokkal elutasítóbbá tette őket a muszlimokkal, és általában az idegenekkel szemben. Ez nem egyedi vagy váratlan jelenség: az emberiség az erőforrás-vitákat mindig is átalakította faji, vallási, vagy osztály-ellentétekké. Ez lélektani szükséglet: sokkal könnyebb megtagadni a segítséget valakitől, vagy elvenni tőle valamit, ha előbb elidegenítjük magunktól. Aztán ez az elidegenítés ez egész társadalmat megváltoztatja.

És Szíria még csak a kezdet. A világ tele van olyan társadalmak nyomaival, amelyeket így vagy úgy, az éghajlatváltozás pusztított el: mayák, grönlandi vikingek, az inkák, vagy az Angkort felépítő khmer birodalom. Ma is számos olyan ország van, ahol a klímaválság fokozatosan felszámolja az élet fizikai alapjait: ilyenek a Csendes-óceán miniállamai, de ide tartozik a másfél magyarországnyi, de 160 milliós Bangladesh is, ahol évente százezernyi ember kénytelen elmenekülni az emelkedő tengerszint elől. Ezeknek az országoknak a gondjai nem fognak megállni a határaikon: még ha a menekülteket valahogy visszatartja is Európa, a világgazdasági hatások, pl. az élelmiszerárak emelkedése, vagy a külső felvevőpiacok hanyatlása minket is érint majd.

Jared Diamond Összeomlás c. könyvében történelmi példákon mutatja be, hogy a klimatikus viszonyok változására lehet vagy tagadással válaszolni, ami a gyakran az adott társadalmi rend pusztulásához vezet, vagy lehet alkalmazkodni, ami viszont a fennmaradás útja. Ahogy Diamond mondja, „maguk a társadalmak választanak a bukás vagy a fennmaradás között.”

Mi magyarok, lehet, hogy egyszer már választottuk az alkalmazkodást és így a fennmaradást: egyes kutatók szerint honfoglaló eleink a korábbi szállásterületeiken eluralkodó szárazság miatt indultak új hazát keresni. A 21-edik századi magyarok és kormányuk azonban mintha még nem teljesen fogta volna fel a globális klímaváltozás jelentőségét és azt, hogy ebből mi következik. Még nem tudatosítottuk, hogy korunk legfontosabb globális folyamatáról van szó, ami alapvetően határozza meg a nemzet biztonságpolitikai és gazdasági viszonyait.

A klímapolitika mint a nemzetstratégia része

A Kormány 2017 májusában nyújtotta be az Országgyűlésnek az ország 2030-as Klímastratégiáját[2]. Sokat elmond a téma politikai súlyáról, hogy a tárgyban országgyűlési határozatot kellene hozni, de erre azóta még nem jutott idő. A stratégia tartalmazza az ilyenkor szokásos dolgokat, beszél a hazai várható éghajlati változásokról, a szükséges alkalmazkodási lépésekről (gátak, szigetelés, erdőtelepítés), illetve arról, hogy hogyan csökkenhetjük a kibocsátásainkat akár 77%-kal is 2050-re – mármint, ha akarjuk.

Arról azonban alig van szó a stratégiában, hogy milyen is lesz az a 2030-as világ, amelyre mi most stratégiát gyártunk. Mire számíthatunk a világpolitikában, vagy a világgazdaságban? Pedig, ha elfogadjuk, hogy a következő évszázad világpolitikája jelentős mértékben a klímaválság okozta átalakulások társadalmi következményeiről fog szólni, akkor ennek megfelelően kell a jövő magyar gazdaságpolitikáját, biztonságpolitikáját és szövetségi rendszerét is kialakítani. Innen nézve a klímatudatos nemzetstratégia tétje valójában az, hogy Magyarország sikeres és versenyképes lesz-e az új világban, tudunk-e majd kínálni valami eladhatót a világnak, illetve biztonságban tudhatjuk-e magunkat a klímaválság globális viharaitól.

Nemcsak az a fontos tehát, hogy mennyivel emeljük meg a dunai gátakat, illetve hány tűzoltóautót veszünk. Az ilyesmiben már most is jók vagyunk: lesznek árvizek és erdőtüzek, nagy havazások és szélviharok, de ezekre fel lehet készülni, és tudjuk őket kezelni. Ezek az „ismert ismeretlenek”. Talán még csak az sem a legnagyobb kérdés, hogy mennyi megújulót termelünk majd Magyarországon: a technológia a boltban megvehető, így a megújulók terjedése végső soron csak attól függ, hogy mennyi támogatást adunk rá.

A legfontosabb kérdés az, hogy hogyan birkózunk meg a közvetett, begyűrűző hatásokkal: háborúk, menekültválságok, globális élelmiszerárak, új környezetbarát technológiák. Ezek az „ismeretlen ismeretlenek”, olyan indirekt hatások, amelyekre nem számítunk. Megint jó példa a 2015-ös menekültválság, amely nagyjából készületlenül érte Magyarországot és Európát is. Ki tudja még, hogy milyen, ehhez hasonló eseményekre kerülhet sor a jövőben? Fontos, hogy itt nem csak katasztrofális változásokra kell gondolni: a piaci viszonyok megváltozása (pl. villanyautók terjedése), vagy új nemzetközi környezetvédelmi szabályok ugyanúgy drámai hatásokkal járhatnak.

A magyar nemzetstratégiának az a fő kérdése, hogy merre tart a világ, a fő feladata pedig az, hogy felkészítse az országot erre a várható jövőre, lehetőleg akképpen, hogy sikeresek, versenyképesek is legyünk benne. Ez a jövő sokféle lehet, a magyar kormány „keleti nyitás”-stratégiája is egyfajta jövőképen alapszik, bár abban éppen a klímaváltozás nem szerepel. Pedig biztosak lehetünk benne, hogy a klímaválság ennek a jövőnek az egyik legfőbb hajtóereje lesz. Képzeljük el, hogy 2050-re például az olaj, a gáz, illetve a szénfogyasztás a mostaninak a töredéke lesz csak, de eközben súlyos természeti katasztrófák, élelmiszerellátási válságok, polgárháborúk és óriási menekülthullámok söpörnek végig a földgolyón. A nemzetközi szövetségi rendszerek recsegnek-ropognak, a robotizáció miatt tömegek lesznek munkanélküliek, és a magyar gazdaságot életben tartó autóipart pedig addigra már tönkretették az olcsó kínai villanyautók. Miből fog akkor élni Magyarország, ki garantálja a biztonságunkat?

Egy valódi klímastratégia felé

A klímapolitika hagyományosan két nagy területből áll. Az egyik a kibocsátás-csökkentés, a másik az éghajlatváltozás hatásaihoz való alkalmazkodás, más néven az adaptáció. Az adaptáció szűkebb értelemben a közvetlen éghajlati hatásokhoz való alkalmazkodást jelenti, azaz a az új betegségek, a hőhullámok, a szárazságok, az árvizek, a viharok elleni védekezést – beruházásokkal, jogszabályokkal, vagy a klímatudatos viselkedésre való ösztönzéssel. Ezeket a területeket részletesen tárgyalja a magyar klímastratégia.

Alig jutott azonban figyelem a klímastratégiában a közvetett adaptációra – vagyis nem magukhoz az időjárási hatásokhoz való alkalmazkodásra, hanem az időjárási hatások, illetve a kibocsátás-csökkentési intézkedések okozta változásokhoz. Ide tartozik elsősorban a gazdasági adaptáció, vagyis az a kérdés, hogy az ország gazdasága továbbra is működőképes, illetve versenyképes lesz-e a jövő megváltozott viszonyai között? A másik kulcsterület a biztonságpolitikai adaptáció, azaz, hogy készen álljunk a klímaválság következtében létrejövő közvetlen és közvetett veszedelmekre.

Gazdasági alkalmazkodás – kockázatok a magyar gazdaságban

Ha Magyarország multinacionális nagyvállalat lenne, bevételei alapján a Fortune 500 listáján a 157-edik lenne, kb. az ArcelorMittal és a Renault között. A Disneynél egy kicsit nagyobbak vagyunk, de az Unilever, vagy a Vodafone szintjét már nem érjük el. Ezek a cégek sokat foglalkoznak azzal, hogy miként válaszoljanak a klímaválság kihívásaira. Ez a válasz azonban korántsem csak arról szól, hogy hogyan tegyék hurrikánbiztossá az üzemcsarnokaikat. Azzal is legalább annyit foglalkoznak, hogy hogyan tudnak olyasmit gyártani, amit majd 2030-ban is el lehet adni, mert teljesíti a klímavédelmi elvárásokat. A gazdasági adaptáció szemüvegén át nézve nem nehéz észrevenni a magyar gazdaságra leselkedő veszélyforrásokat.

Mondok egy pár példát, ami komolyabb elemzés nélkül, szabad szemmel is látható:

  • A magyar autóipar a GDP 5%-át adja és az export 25%-át. Az autóipar az elektromobilitás forradalmát éli, és nem biztos, hogy a hazai gyártók túlélik ezt a forradalmat. Az Audi, a Mercedes, a Suzuki mind tervezik, hogy gyártanak majd elektromos autókat idehaza, de még nem egyértelmű, hogy ez meg is valósul majd. Ha a piaci viszonyok hirtelen megváltoznak, és az emberek elfordulnak a belső égésű motoroktól, az gyorsan súlyos válságot hozhat Magyarországnak. Fontos látni, hogy a magyar kormány egyértelműen felismerte ezt a problémát, és keményen dolgozik azon, hogy a magyar autóipar az ágazat jövőjében is részt vegyen. Ennek keretében épül a zalaegerszegi önvezető tesztpálya, illetve ide tartozik a zöld rendszámtábla is. Ilyen hozzáállásra volna szükség a gazdaság többi részében is.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - Hírportál

  • Másik fontos terület a mezőgazdaság, szintén komoly exporttermelő. Az ágazat résztvevői talán itt érzik legkorábban és legegyértelműbben a klímaváltozás hatását, azaz elég erős a belső ösztönzés az alkalmazkodásra. Itt nem csak a közvetett hatások begyűrűzése jelent problémát, a hazai éghajlati változások is komoly alkalmazkodási feladatokat jelentenek. Gondoljunk csak arra, hogy 2050-ben alighanem már csak Szlovákiában lesz megtalálható a tokaji aszú, és más hagyományos hazai szőlőfajtáktól is elbúcsúzhatunk[3], vagy arra, hogy a kutatók szerint a gabona termésátlagok a folyamatos melegedésnek köszönhetően stagnálnak már évtizedek óta[4]. A mezőgazdaságban már teljesen más a kormányzati hozzáállás: nincs állami program a mezőgazdasági adaptációra, sőt a kormány gyakran éppen azokat a hagyományos termelési módokat, illetve terményeket erőlteti, amelyeknek egyáltalán nem biztos, hogy van jövője Magyarországon. Fontos tanulság a klímaválságban, hogy az, ami régen jó volt, könnyen lehet, hogy a jövőben már nem lesz jó.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - Hírportál(forrás: https://qubit.hu/2017/11/27/a-bor-es-a-klimvaltozas-magyar-rizling-helyett-jon-a-sved)

  • A GDP 8%-át adó turizmusban például jelentős átrendeződések várhatók. Nyáron olyan meleg lesz, hogy nem Magyarországra jönnek már az emberek, hanem inkább északabbra. Ide is fognak jönni, de inkább ősszel vagy tavasszal. Persze ha 2050-re megfeleződik a Balaton vízkészlete[5], és közben elborítja az országot a parlagfű[6], akkor lehet, hogy a magyarok is inkább otthon maradnak majd. A mérleg másik oldalán viszont 2050-re az osztrák sípályákon akár egy hónappal is megrövidülhet a havas időszak[7], így várhatóan kevesebb magyar engedheti meg majd magának a síelést: ezekből a kiadásokból talán több marad idehaza.
  • A legnagyobb magyar vállalat a MOL, amely multinacionális olaj- és gázipari cég. Csakúgy, mint minden más olajmulti, a MOL tevékenysége is szorosan összefügg a globális olajfogyasztás hosszútávú fenntarthatóságával. Világszerte sokat beszélnek már egy ideje az ún. karbonlufiról[8], vagyis arról a tényről, hogy a világ olajtársaságainak tőzsdei értékét jelentős mértékben olyan olajkészletek adják, amelyeknek a nagy része nem termelhető ki úgy, hogy közben a nemzetközi egyezményekben vállalt klímacélokat is betartjuk. Ha elég ember gondolja úgy a tőzsdén, hogy ezeket a készleteket már nem lehet majd kitermelni, akkor a befektetők elpártolhatnak az olajtól. A karbonlufi léte egyelőre nem rendítette meg az olajcégek tőzsdei helyzetét, de ha egy ilyen folyamat megindul, akkor a MOL, és vele a budapesti tőzsde, valamint a magyar gazdaság is rövid idő alatt nehéz helyzetbe kerülhet, még úgy is, hogy a MOL-nak egyébként alig van saját tulajdonú olajtartaléka. Talán nehéz ezt a mai viszonyok között elképzelni, de a pénzpiacokon gyakran gyors és könyörtelen az átrendeződés. Intő példa lehet a nagyhatalmú német energiakonszernek, az RWE és az E.on mélyrepülése, amelyek 4 év alatt tőzsdei értékük 50-60-%át vesztették el, amikor a német állam lendületesen kezdte támogatni a megújulókat.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - HírportálMég korai lenne kijelenteni, hogy ez a folyamat már csak egy irányba mehet, de tény, hogy évek óta meredeken zuhan a globális energiabefektetésekben a fosszilis energiaforrásokra fordított arány.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - Hírportál(forrás: OECD IEA)

Ismétlem, ezek csak olyan kockázatok, amelyekre egy figyelmes újságolvasó is felfigyelhet, alaposabb elemzéssel azonban bizonyára sok más gazdasági ágazatban is találhatunk még veszélyforrásokat. A magyar gazdaság olyan mélyen integrálódott a világpiaci körforgásba, hogy áttételekkel könnyen eljuthatnak hozzánk olyan hatások is, amelyekre most talán még nem is gondolunk.

Biztonságpolitikai alkalmazkodás

Jól tudjuk, hogy a világpolitika milyen hatalmas kockázatot jelent Magyarországnak: A 20. század minden hazai politikai fordulópontja valamilyen világpolitikai eseményből indult ki. Nyilván nem tudhatjuk, hogy milyen drámák várhatók a jövőben, de ahhoz nem kell lángész, hogy tudjuk, a világpolitikai viharokban biztonságosabb az EU-n és a NATO-n belül lenni, mint kívüle. Arra azonban biztosan számíthatunk, hogy a jövőben egyre több lesz a menekült: csak Afrika lakossága 500 millióval nő meg 2030-ig, miközben jelentős területek sivatagosodnak el, Bangladesről pedig már volt szó.

Magyarok a klímaválságban - ClimeNews - HírportálOtt nő a legjobban a népesség, ahol a legerősebb az elsivatagosodás (Forrás: Tamás Pál, 2015)

Ilyen léptékű folyamatokat valódi európai összefogás nélkül már biztosan nem majd lehet kezelni.  Minél erősebb a biztonságpolitikai együttműködés, annál jobb esélyei vannak Magyarországnak.  Magyarország hivatalosan is támogatja a közös EU-s határőrizetet, illetve egy közös európai hadsereg létrehozását. Ha ezek megvalósulnak, ez mind növelni fogja az ország biztonságát.

A védelem megerősítése mellett azonban nagyon fontos a lelki felkészülés is: fontos, hogy megőrizzük a józan tisztánlátásunkat: a hozzánk érkező migránsok túlnyomó részét közvetve vagy közvetlenül a klímaváltozás indította útnak, és nem segítünk magunknak azzal, hogy ha Soros-tervet vagy kultúraközi élet-halál harcot, meg muszlim honfoglalást látunk bele ezekbe a folyamatokba.  Ezek az értelmezési keretek ismerősen csenghetnek ugyan, de alapvetően tévesek, mert egy régi világ szabályait próbálják ráerőszakolni egy új helyzetre.  Ezért nem alkalmasak arra, hogy ezekre alapozva helyes döntéseket hozzunk.

A klímaválság nemcsak nemzetközi biztonsági kockázatokat jelent, hanem belső társadalmi feszültségek is kialakulhatnak.  Az üvegházgáz-kibocsátásokat országonként szoktuk nézni, és a csökkentési kötelezettségeket is országonként próbáljuk kiosztani.  De egy adott országon belül a kibocsátások eloszlása nem egyenletes: a gazdagok sokszor annyi széndioxidot bocsátanak ki, mint a szegények.  Az Oxfam tanulmánya szerint az emberiség leggazdagabb 10%-a felelős a kibocsátások feléért[9].  Amikor majd komolyan elkezdünk foglalkozni a kibocsátások csökkentésével, akkor az bizony áremelkedésekkel, korlátozásokkal járhat, ami pedig komoly társadalmi feszültségekhez vezethet. Ezek a hatások nem csak a szegény afrikai országokra jellemzők: gondoljunk bele, hogy a 2012-ben kezdődött hazai rezsicsökkentés milyen nagy hatással volt a kormány népszerűségére: sok ember életében a rezsi rendszeres fizetése komoly teher, és nem biztos, hogy könnyen fogadnák, ha ezek a terhek növekednének.

Mit tegyünk?

A nagybeteg gyógyulásában fontos lépés a betegségtudat létrejötte: annak elfogadása, hogy nincs minden rendben, sőt baj van, és ezért változásra van szükség.  Ami a klímaválságot illeti, ma Magyarországon – miképp a világ nagy részén – még a betegségtudat előszobájában vagyunk: Olvassuk a sajtóban a rémhíreket, érezzük a veszedelmet, de a tudatunkban még nem kristályosodott ki a változás, a változtatás igénye. Még azt képzeljük, hogy kisebb kiigazításokkal kezelni tudjuk az emberi civilizációra leselkedő veszélyeket, hogy nem kell alapvetően átalakítani az életmódunkat, társadalmi berendezkedésünket. Ezt erősíti a politika is, az ország vezetői szeretik az az érzést kelteni bennünk, hogy bár vannak veszélyek, ők ezektől meg tudnak védeni bennünket, és nem kell megváltoznunk.

Ennélfogva talán a legfontosabb feladat a tudati változás: annak megértése, hogy a régi igazságok már nem működnek, és ami régen jó volt, az a jövőben már nem lesz jó.  Jó példa az, amit egy agrár-adaptációs szakembertől hallottam egyszer: a klímaváltozás alapvetően változtatja meg a növénynemesítés módszereit. Régen az volt a feladat, hogy megalkossák azt a növényt, amely egy kisebb vidék éghajlati viszonyai között a lehető legjobban fejlődött.  Most viszont, amikor egyre kevésbé lehet tudni, hogyan alakul az éghajlat, inkább olyan növényeket próbálnak nemesíteni, amelyek mindenféle lehetséges időjárási viszonyok közt jól teremnek.

Hasonló a helyzet a gazdaság alkalmazkodásával is: nem lehetünk igazán biztosak benne, hogy hogyan fognak alakulni a dolgok, ezért fel kell készülni arra, hogy lesznek meglepő fordulatok, amelyekre gyorsan kell reagálni.

Ahhoz, hogy a klímaválság évtizedeiben Magyarország működőképes maradjon, az államnak vezető szerepet kell vállalnia, akkor is, ha az emberek igazából nem vágynak a változásra. Ezért valódi klímastratégiára, vagy még inkább klímatudatos nemzetstratégiára van szükség.  Egy ilyen klímatudatos stratégia elkészítése komoly feladat, sok elemzést, valamint széleskörű társadalmi párbeszédet igényel. Egy pár alaptétel azonban talán már megelőlegezhető:

  • Szükség van az üvegházgáz-kibocsátások lendületes és erőteljes csökkentésére, és nem csak azért, hogy felelős földlakókként teljesítsük erkölcsi kötelességünket. Legalább ennyire fontos az, hogy a kibocsátás-csökkentés a mi gazdasági alkalmazkodásunknak is része – csak úgy kínálhatjuk a jövő termékeit és szolgáltatásait, ha nekünk is szükségünk van ezekre.  Nem elhanyagolható emellett, hogy az EU-n kívüli energia-importtól való függőség állandó külpolitikai kitettséget jelent, ami csak megújulókkal és energiahatékonysággal ellensúlyozható.
  • Tudatosan kell törekedni arra, hogy a klímatudatos jövő iparágai települjenek Magyarországra, mind a beruházások ösztönzésével, mind pedig az újmódi termékek, szolgáltatások hazai piacának megteremtésével.  Ha a világ a zöld gazdaság felé tart, akkor annak, aki előbb odaér, jobb helyek jutnak. A haladó szellemű gazdaságpolitika hazai piacot teremthet olyan termékeknek, amelyek később majd világszerte versenyképesek tudnak lenni (klasszikus példa erre a dán szélerőmű-ipar létrejötte). Magyarország egyszer, a 19. század végén, már volt élenjáró az iparfejlesztésben, s azóta is abból a dicsőségből élünk.  Ezeket a sikereket azonban csak akkor lehet elérni, hogyha gyorsabban futunk a jövő felé, mint mások.
  • Figyelni kell a hagyományos gazdasági ágazatokra váró klímával kapcsolatos átalakulási feladatokra, e változásokat ösztönözni, segíteni kell.
  • Szorosabb EUs vagy NATOs biztonsági együttműködésre van szükség, közös európai hadseregre és határőrizetre: a közelgő menekült-válságokat, és ki tudja még milyen más kríziseket csak, szövetségeken belül fogjuk tudni hatékonyan kezelni.
  • Fel kell ismerni a hazai és a nemzetközi intézmény-rendszert fenyegető legitimitási kockázatokat, és azokat proaktív módon kezelni kell. A 2015-ös menekültválság sok más hatása mellett az európai intézményekbe vetett bizalmat is jelentősen károsította. Nem szabad hagyni, hogy ilyesmi mégegyszer előforduljon.
  • Végül pedig: meg kell találnunk a válságtudat és a jövőbe vetett bizalom közötti keskeny ösvényt, amelynek egyik oldalán a felelőtlen tagadás, a másik oldalán a kétségbeesés leselkedik ránk.  Magyarországon a XX. században többször is lezajlott a “világvége“, van róla történelmi tapasztalatunk: tudjuk, hogy mi mindent veszíthetünk, de azt is tudjuk, hogy van a világvége után is van élet.

[1] https://444.hu/2015/10/02/ez-a-moralis-panik-sokkal-veszelyesebb-mint-egy-mecset-zugloban-vagy-egy-imam-a-parlamentben

[2] http://www.parlament.hu/irom40/15783/15783.pdf

[3] https://qubit.hu/2017/11/27/a-bor-es-a-klimvaltozas-magyar-rizling-helyett-jon-a-sved

[4] http://www.biztositasiszemle.hu/cikk/hazaihirek/gazdasag/a_klimavaltozas_miatt_stagnalnak_a_termesatlagok_.7243.html

[5] http://www.innoteka.hu/cikk/balaton_kiszaradas_vagy_kiaradas.1233.html

[6] https://ehp.niehs.nih.gov/ehp173/

[7] https://www.researchgate.net/publication/258774596_Past_and_future_of_the_Austrian_snow_cover_-_results_from_the_CC-Snow_project

[8] http://www.origo.hu/kornyezet/20150107-klimavedelem-energiahordozo-uveghazgaz-mennyi-olajrol-gazrol-es-szenrol-kellene-lemondjunk.html

[9] https://www.oxfam.org/en/research/extreme-carbon-inequality

Forrás: Holnapután | Írta: drbart

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz

kedd, január 16th, 2018

Csak matematikai esély van arra, hogy a világ elérje a párizsi klímaegyezmény legfontosabb célját, a globális felmelegedés mértékének 1,5 fok alatt tartását – derül ki az ENSZ Világklímatanácsának egy belső jelentéséből, amit a berlini taz publikált.

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz - CN

Ha így folytatjuk, nem hogy 2100-ra, de már 2040-re elérjük az 1,5 fokos növekedést, ami a sarki jég rendszeres olvadását és százmilliók elszegényedését fogja okozni.

Gyakorlatilag elbúcsúzhatunk a párizsi klímaegyezmény legfontosabb céljától, derül ki az ENSZ berkein belül működő Világklímatanács (IPCC) egy belső jelentéséből, amit hétfőn publikált a berlini Die Tageszeitung (taz) című napilap.

„66 százalékos valószínűséggel az elérhető határon kívül van”, hogy a globális felmelegedésnek 2100-ig csak 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés legyen a maximuma

– áll a jelentésben, ami eddig csak klímakutatók között keringett. A jelentés ennek okait is felsorolja: a Föld károsanyag-kibocsátása, az ENSZ-tagállamok (vagyis a világ szinte minden államának) aktuális politikája, valamint az államok energiaszektorbeli befektetései lehetetlenné teszik, hogy egyáltalán lehetővé váljon a határ betartása.

Az 1,5 fokos átlaghőmérséklet-növekedést az ipari forradalom előtti hőmérséklethez képest kell érteni: jelenleg 1 fokkal van melegebb átlagosan a Földön, mint az iparosodás előtt.

A 2015-ös párizsi klímaegyezményben – amelyről Donald Trump elnöksége elején rögtön be is jelentette, hogy az USA ki fog lépni belőle – az ENSZ tagállamai arról döntöttek, hogy a klímaváltozás által megemelkedő globális átlaghőmérséklet-növekedést „jelentősen 2 Celsius-fok alatt” tartják, és „erőfeszítéseket tesznek, hogy a növekedés 1,5 fokos legyen”.

A Világklímatanács a taz által megszerzett és publikált tanulmányt pont utóbbi cél miatt rendelte meg: hogy megvizsgáltassa, van-e még egyáltalán realitása ennek a célnak, és amennyiben van, mit kéne tenni érte. A tanulmányon a világ több száz klímatudósa dolgozik – végső formáját 2018 őszére nyeri el, hogy a decemberi COP24 klímakonferencián az ENSZ tagállamai már figyelembe vehessék döntéseikhez.

Százmilliókat taszít szegénységbe

Az 1,5 Celsius-fokos növekedés főként a szigetországok és a klímaváltozás által fokozottan veszélyeztetett térségek számára – mint amilyen az északi sark és a tengerparti nagyvárosok – volt kiemelten fontos. Párizsban számos szegényebb országot az 1,5 fokos növekedés ígérete győzte meg arról, hogy rábólintson a 2015-ös egyezményre – emlékeztet a taz.

A lap birtokába került 24 oldalas vezetői összefoglaló ráadásul megerősíti ezen térségek félelmeit, külön kitérve rájuk. A dokumentum szerint

már a 1,5 Celsius-fokos átlaghőmérséklet-növekedés is elengedő ahhoz, hogy az északi sark jege szeptemberenként rendszeresen elolvadjon.

A jelentés megállapítja, hogy most az ipari forradalom előtti időszakhoz képest 1 fokkal van átlagosan melegebb a bolygón. Amennyiben ez további 0,5 fokkal 1,5 Celsius-fokra nő, az alapvetően változtatná meg az óceánok kémiáját, tönkretenné a korallzátonyokat és a halászati területeket, amelyek millióknak szolgálnak fő élelmiszerforrásként.

A Világklímatanács modellje szerint az 1,5 fokos növekedés „több mint százmillió embert taszítana szegénységbe” azáltal, hogy jelentősen növekednének az élelmiszerárak. Ez főként a bolygó legsebezhetőbb országait érintené – áll a dokumentumban.

A felmelegedés jelenlegi sebességével számolva a globális középhőmérséklet növekedése az 1,5 fokos értéket a 2040-es években fogja elérni

– írják a szerzők. Ez globális következményekkel is járni fog, éspedig: több erős vihar, 10 centiméterrel magasabb tengerszint, a grönlandi és nyugat-antarktiszi jégtakaró visszafordíthatatlan olvadásnak indulása, számos növény- és állatfaj kihalása.

Kiszivárgott ENSZ-jelentés: a klímának annyi, már 2040-re nagyon meleg lesz - CN
De tényleg semmi esélyünk?

Matematikai esélyünk van csak arra, hogy mégis betartsuk valahogy 2100-ig a 1,5 fokos limitet. Ehhez radikálisan csökkenteni kell az atmoszférában lévő szén-dioxid mennyiségét: a kutatók az erdősítést és a biomassza-erőműveket javasolják. Csakhogy a jelentés szerint

„magas az esélye annak, hogy a szükséges méretű kibocsátás-csökkentés nem végrehajtható”, ennek ugyanis nagyon gyorsan és nagyon nagy méretben kellene megtörténnie.

Az erdősítéshez szükséges területeknek pedig a mezőgazdaság látná kárát – az élelmiszerárak tehát így is, úgy is növekedésnek indulnának.

A tanulmány ezen felül további hátráltató tényezőket említ: a Föld népességének nagyütemű növekedését, valamint a városok, az energiarendszerek és a mezőgazdaság túl lassan haladó korszerűsítését.

A 2100-ig való 1,5 fokos növekedési limitet az ENSZ-tagállamok által Párizsban elfogadott klímatervek se különösen segítik – jegyzik meg a szerzők: még ha mindet meg is valósítják, akkor is túllépjük az 1,5 fokos maximális hőmérséklet-növekedést. Nem is akármennyivel: független intézetek becslései alapján a kutatók úgy számolnak: 2100-ra 3 fokos lehet a felmelegedés az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest.

De akkor mihez kezdjünk most?

Van pár sürgős követelésként is felfogható ajánlása a klímakutatóknak. Az áramtermelésben a kőszénről és a kőolajról való azonnali leállás, az ökoáram dominanciája, a kőszén-szektor gyors zsugorodása, a szén-dioxid kibocsátás minimalizálása, és az energia, a víz, a fa és a hús alacsonyabb fogyasztása.

Mindebből kiderülhet, hogy a tudósok nem valami optimisták, ám abból a mondatukból, miszerint az 1,5 Celsius-fokos határ megvalósulása előtt álló legnagyobb kihívás a „tervből a megvalósításba való átmenet”, más jelzőkre is ér következtetni.

Forrás: azonnali.hu | Bukovics Martin

Már 2017 volt a Föld második legmelegebb éve

vasárnap, január 7th, 2018

Dobogós lett 2017 a legmelegebb évek rangsorában, a második helyre került a rekordmeleg 2016 után úgy, hogy tavaly már nem melegítette az óceánt az El Nino. Ez is jelzi, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.

Már 2017 volt a Föld második legmelegebb éve - ClimeNews - Hírportál

2017 volt a második legmelegebb év a Földön – közölte az Európai Unió Copernicus szolgálata a világ meteorológiai szervezetei közül elsőként.

Már 2017 volt a Föld második legmelegebb éve - ClimeNews - HírportálA klímaváltozást vizsgáló Copernicus adatai alapján 2017 átlaghőmérséklete 1,2 fokkal volt magasabb az iparosodás előtti átlagnál, ezzel pedig a 2016-os rekordmeleg év után az eddigi második lett, megelőzve azt a 2015-öt, amelynek őszi időjárására már hatással volt az erős El Nino.
Az adatok összhangban állnak az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) novemberben kiadott előrejelzésével, amelyben már dobogósként említette 2017-et, alátámasztva ezzel azt a hosszú távú folyamatot, amely az emberi tevékenységből származó üvegházhatású gázok számlájára írható, és amit túlfogyasztásunk okoz.
2017-ben is sikerült rekordokat dönteni, márciusban ugyanis először fordult elő, hogy az El Nino hatása nélkül több mint 1 fokkal volt magasabb a havi átlaghőmérséklet a korábbi évek átlagánál. A 2016-os rekordmeleget ugyanis az El Nino okozta, ezért a Copernicus szerint ennek hatása nélkül minden bizonnyal 2017 lett volna a legmelegebb év, ami leginkább arra utalhat, hogy a rekordok eleve nem az El Nino, hanem a klímaváltozás számlájára írhatók.

Az Északi-sarkvidéken a tengeri jég kiterjedése az átlag alatt volt, különösen az év eleji és év végi hidegebb időszakban, Dél-Európát pedig hosszú szárazság sújtotta, ami több területen vízhiányhoz vezetett, az Ibériai-félszigeten pedig kiterjedt bozóttüzeket okozott.

A WMO nagyjából két hét múlva teszi közzé tanulmányát a tavalyi hőmérsékleti értékekről, jelentésük brit, amerikai és japán adatokat is alapul vesz.

Forrás: MTI/fotó NOAA/grafika FNA

Gáz van – évmilliós rekord dőlt meg

szerda, november 22nd, 2017

Évmilliók óta nem tapasztalt szintre nőtt a légköri CO2-koncentráció az elmúlt évtizedekben, a növekedés üteme nagyjából százszor gyorsabb, mint az utolsó jégkorszak után volt. Akkoriban átlag 3 Celsius-fokkal volt melegebb a Földön és 20 méterrel volt magasabb a tengerek szintje – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentéséből. Túlfogyasztunk.

Utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a jelenlegi 400 ppm-es értéket a szén-dioxid-koncentráció a légkörben – egyre messzebb kerülünk az iparosodás előtti 180-280 ppm-es szinttől, ami a holocén kor hidegebb-melegebb periódusainak természetes váltakozásaira volt jellemző.

Gáz van - évmilliós rekord dőlt meg - ClimeNews - Hírportál

400 ppm-es szintet eddig csak a pliocén kor jégmintáiban mértek a kutatók. „Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, elolvadtak a grönlandi, nyugat-antarktiszi jégtakarók, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet” – írta jelentésében a WMO.

2016-ban már átléptük ezt a szintet – a 2015-ben mért 400 ppm-es értékről tavaly 403,3 ppm-re nőtt a légköri szén-dioxid globális átlagkoncentrációja. Ez 50%-kal gyorsabb növekedési rátát jelent az elmúlt évtized átlagához képest, és ennek eredményeként a légköri szénkoncentráció immár 45%-kal haladja meg az iparosodás előtti átlagot az ENSZ meteorológiai szervezete szerint
Nincs mire várni – azonnali csökkentés kell

„A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket” – fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

Évmilliók óta nem tapasztalt szintre nőtt a légköri CO2-koncentráció az elmúlt évtizedekben, a növekedés üteme nagyjából százszor gyorsabb, mint az utolsó jégkorszak után volt. Akkoriban átlag 3 Celsius-fokkal volt melegebb a Földön és 20 méterrel volt magasabb a tengerek szintje – derült ki a Meteorológiai Világszervezet (WMO) éves jelentéséből. Túlfogyasztunk.

Utoljára 3-5 millió évvel ezelőtt, a pliocén földtörténeti kor derekán érte el a jelenlegi 400 ppm-es értéket a szén-dioxid-koncentráció a légkörben – egyre messzebb kerülünk az iparosodás előtti 180-280 ppm-es szinttől, ami a holocén kor hidegebb-melegebb periódusainak természetes váltakozásaira volt jellemző.

400 ppm-es szintet eddig csak a pliocén kor jégmintáiban mértek a kutatók. „Abban az időszakban a bolygó felszíni átlaghőmérséklete 2-3 Celsius-fokkal volt melegebb a mostaninál, elolvadtak a grönlandi, nyugat-antarktiszi jégtakarók, sőt a kelet-antarktiszi jégdzsungel egy része is visszahúzódott, a jelenlegihez képest 10-20 méterrel megnövelve a tengerszintet” – írta jelentésében a WMO.

2016-ban már átléptük ezt a szintet – a 2015-ben mért 400 ppm-es értékről tavaly 403,3 ppm-re nőtt a légköri szén-dioxid globális átlagkoncentrációja. Ez 50%-kal gyorsabb növekedési rátát jelent az elmúlt évtized átlagához képest, és ennek eredményeként a légköri szénkoncentráció immár 45%-kal haladja meg az iparosodás előtti átlagot az ENSZ meteorológiai szervezete szerint

Nincs mire várni – azonnali csökkentés kell

A szén-dioxid és a többi üvegházhatású gáz kibocsátásának azonnali visszaszorítása nélkül a század végére drasztikus hőmérséklet-emelkedéssel kell szembenéznünk, amely jócskán túlszárnyalja majd a párizsi klímacsúcson elfogadott értéket” – fogalmazott Petteri Taalas, a WMO főtitkára.

Gáz van - évmilliós rekord dőlt meg - ClimeNews - Hírportál

A Párizsban 2015 decemberében tartott klímacsúcson elfogadott megállapodás célja, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti értékhez képest jóval 2 Celsius-fok alatt maradjon, és hogy emellett „törekedni kell arra”, hogy a felmelegedés ne haladja meg az 1,5 Celsius-fokot.
Újabb klímacsúcs novemberben

A mostani eredmények még inkább időszerűvé tették az ENSZ november 6. és 17. között a németországi Bonnban megrendezett klímakonferenciáját, amelynek résztvevői a Párizsban megfogalmazott célok megvalósításához szükséges irányelveket dolgozzták ki.

A kutatók szerint a fosszilis tüzelőanyagok égetéséből és az erdőirtásból származó rekordmértékű emberi kibocsátás mellett a Csendes-óceán trópusi vízfelszínének felmelegedését okozó El Nino jelenség is kulcsszerepet játszott a légköri szén-dioxid-koncentráció növekedésében. Az El Nino szárazságot okozott a trópusi területeken és gyöngítette az erdők, a növényzet és az óceánok szén-dioxid-elnyelő képességét.

Túlfogyasztunk. Mi okozzuk, csak mi tehetünk ellene.

Forrás: MTI/WMO/FNA