Archive for the ‘Felelős vállalatok’ Category

Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg

kedd, július 31st, 2018

A Földön minden negyedik ember a rossz élet- vagy munkahelyi körülményei miatt veszti életét; ez 12,6 millió halálos áldozatot jelent évente – derül ki a WHO 2016-os jelentéséből. Az olyan környezeti kockázati tényezők, mint a víz- levegő- vagy földszennyezettség, illetve a vegyi anyagok elterjedése és az ultraviola sugárzás több mint százféle betegségért felelnek.

Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg | ClimeNews - Hírportál

– A világon a halálozások 23%-a környezeti problémára vezethető vissza, ami számokban kifejezve 12,6 millió áldozat. – A legtöbben a dél-ázsiai és a nyugati-csendes-óceáni térségben (Kínától, Kambodzsán keresztül Ausztráliáig) halnak meg leginkább a légszennyezés miatt. – A 12,6 millióból 8,2 millióan halnak meg olyan nem fertőző, krónikus betegségekben (non-communicable disease – NCD), mint a szívinfarktus, a stroke, a daganatos megbetegedések, a krónikus légúti betegségek vagy a diabétesz. – Az olyan fertőzések, mint a hasmenéses megbetegedések vagy a malária, leginkább a rossz vízellátási és közegészségügyi állapotokkal hozhatóak összefüggésben.

Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) 2016. március 15-én publikálta a környezetszennyezés és a globális halálozások összefüggéseiről szóló idei jelentését. A fent említett pontokon kívül az elemzésből az is kiderül, hogy melyek a legfontosabb környezeti tényezők, amik negatívan hatnak ránk. Ilyen a légszennyezés, a nem megfelelő egészségügyi és vízellátás, a vegyi- és biológiai vegyületek szervezetbe jutása, radioaktív sugárzás, zajártalom, munkahelyi balesetek kockázata, klímaváltozás, vagy akár a mezőgazdasági termeléshez használt vegyi anyagok.

Mit kockáztatunk?

– Azonnal szükség van olyan befektetésekre, melyekkel csökkenthetjük a városainkban, otthonainkban és munkahelyeinken előforduló környezeti kockázatokat. A befektetések segítségével visszaszoríthatjuk többek között a szívérrendszeri- légzőszervi és daganatos megbetegedések számát – hívja fel a figyelmet Dr. Maria Neira, a WHO egyik főmunkatársa.

A világszervezet szerint az alábbi öt betegségben halnak meg évente a legtöbben a káros környezeti hatások miatt:

Ha a különböző országok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy környezetük élhetőbbé és egészségesebbé váljon, akkor továbbra is milliók betegednek meg és halnak meg túl fiatalon – mondta Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója.

1. Sztrók (2,5 millió fő)
2. Ischaemiás szívbetegségek (2,3 millió fő)
3. Nem megfelelő körülményekből adódó balesetek, sérülések (1,7 millió fő)
4. Rák különböző fajtái (1,7 millió fő)
5. Krónikus légúti megbetegedések (1,4 millió fő)

Legveszélyeztetettebb korosztály

A környezeti kockázatok legveszélyeztetettebb áldozatai az öt éves kor alatti gyerekek és az 50-75 éves korosztály. Éves szinten 1,7 millió gyermeket és 4,9 millió 50 év feletti felnőttet lehetne megmenteni a környezeti körülmények javítása által – derül ki szintén a WHO elemzéséből.

Hol halnak meg a legtöbben?

A genfi székhelyű WHO hat regionális irodával rendelkezik. Az alábbiakban ebben a hat régióban előforduló káros környezeti hatások miatti halálozások számát mutatjuk be 2012-es adatokkal:

1. Délkelet-Ázsia: 3,8 millió fő
2. Nyugat-Csendes-óceáni térség: 3,5 millió fő
3. Afrika: 2,2 millió fő
4. Európa: 1,4 millió fő
5. Kelet-Mediterrán régió: 854 ezer fő
6. Amerikai régió: 847 ezer fő

Az emberek negyede a környezetszennyezés miatt hal meg | ClimeNews - Hírportál

Egészségesebb környezet: egészségesebb emberek

– Ha a különböző országok nem tesznek lépéseket annak érdekében, hogy környezetük élhetőbbé és egészségesebbé váljon, akkor továbbra is milliók betegednek meg és halnak meg túl fiatalon – mondta Dr. Margaret Chan, a WHO főigazgatója, majd így folytatta: Az egészséges környezet alapfeltétele annak, hogy az emberek is egészségesek legyenek.

Mi tehetnek az országok?

A WHO-jelentés nemcsak az emberi áldozatok növekedésével és a környezeti károk fokozódásával ijesztget, de perspektívát is kínál a helyzet javítására

– A szilárd tüzelőanyagok (szén, vagy a gumi) használatának mérséklése. – Alacsony szén-dioxid-kibocsátású technológiák használata. – Háztartásokban a főzés, fűtés, világítás megoldása új, tiszta, energia-hatékony technológiával. – Hozzáférés biztosítása a tiszta vízhez, illetve a közegészségügyhöz. – A kijelölt dohányzóhelyek létesítése a passzív dohányzás mérséklésére. – Tömegközlekedés minél szélesebb körű használata az autók helyett.

A WHO 1948-ban kezdte meg működését azzal a céllal, hogy a világon minden ember számára biztosítsa az egészség, azaz a „teljes testi-lelki és szociális jóllét” lehető legmagasabb szintjét.

Forrás: Euronews

Szimatjárat ellenőrzi a hajók szennyezését

hétfő, július 30th, 2018

Bevetés előtt a belga parti őrség különleges repülője. A korszerű technikával felszerelt gép ellenőrzi a hajók környezetszennyezését. Az Északi-tengeren csak olyan vízi járművek közlekedhetnek, amelyeknek a kénkibocsátása 0,1 százalék.

"Belgium és Dánia a két európai ország, amelyik ilyen szimatjáratokat üzemeltet."
Ronny Schallier Légi megfigyelő szolgálat

Ward van Roy, a belga parti őrség munkatársa azt magyarázza, hogy az érzékelő berendezés, ami a pilóta mögött található, kiszippantja a levegőt a gép alján elhelyezkedő szondából. A szenzor folyamatosan méri a hajók széndioxid és kéndioxid kibocsátását. E kettő alapján meg tudják határozni, hogy az üzemanyag mennyi ként tartalmaz.

Csatlakozunk a csapathoz egy északi-tengeri "szimat" bevetésre...

Oostendében szállunk föl és néhány pillanat múlva már látjuk is a világ egyik legforgalmasabb vízi útját.

Damon Embling (Euronews): Az év első felében 785 hajó károsanyag-kibocsátását ellenőrizték ezzel a speciális repülőgéppel. 48-ban találtak ként. A szabálysértésért vizsgálat és pénzbírság jár.

A személyzet rárepül a célpontra...majd lecsap, hogy beszippanthassa a hajó kéményfüstjét.

"Megállapítottuk, hogy az üzemanyag 0,1 százalék ként tartalmaz, ami megfelel az előírásoknak" - állítja Ward van Roy.

Belgium a világ élvonalában van ezzel a szennyezést mérő technológiával, ami után sok országban érdeklődnek.

"Belgium és Dánia az a két európai ország, amelyik ilyen szimatjáratokat üzemeltet. Nagy az érdeklődés irántuk, például Kanadából és Kínából." - mondja Ronny Schallier, a belga parti őrség légi megfigyelői szolgálata:

A csapat szeretné kiterjeszteni a tevékenységét, a kén mellett például a nitrogénkibocsátás mennyiségét is tesztelné. Erre a gázra 2021-től vonatkoznak majd szigorúbb szabályok.

Forrás: Euronews

Túl a Túllövés Napja dátumán!

péntek, július 20th, 2018

Magyarországon 2018-ban a Túllövés Napja (Overshoot Day) június 20-án volt. A világ azon erőforrás zabáló országai közé tartozunk, akik jobban hozzájárulnak a Földünk által nyújtott lehetőségek idő előtti feléléséhez.

Túl a Túllövés Napja dátumán! | ClimeNews - Hírportál

A ClimeNews – Hírportál minden évben felhívja a figyelmet a globális ökológiai túllövésre.

Az ország túllövésének napja az a nap, amikor a Föld Túllövésének napja lenne arra a napra, ha az egész emberiség úgy fogyasztana (élne), mint az adott ország népe. Ez a nap volt pontosan egy hónappal ezelőtt 2018. június 20-án.

Vegyük például Svájcot a legfrissebb adatok felhasználásával:

• Svájcban az ökológiai lábnyom 4,85 gha / fő
• A globális biokapacitás személyenként 1,71 gha.

Ennélfogva (4.85 / 1.68) = 2.9 Földet igényelne, ha mindenki úgy élne, mint egy svájci, vagy meghatározhatjuk egy egyszerű számítással Svájc túllövésének napját, ami az év 365 * (1.68 / 4.85) = 126. napja. A 126. nap május 7-én volt, ez Svájc Túllövés Napja.

Az országok túllövési dátumát a Global Footprint Network nemzeti lábnyom adataiból számolják, amelyeket évente frissítenek. A National Footprint Accounts 2018 Edition legfrissebb eredményeit tartalmazó ingyenes csomagot egy kiváló munkafüzetben a https://www.footprintnetwork.org/licenses/public-data-package-free-2018 címen töltheti le. Ez a 2018-as kiadás 2014-től, az Egyesült Nemzetek által rendelkezésre bocsátott legfrissebb évad nemzeti adatait tartalmazza.

A Föld túllövésének napja azt a napot jelenti, amikortól (az egész emberiség) többet használ(unk) a természetből, mint a bolygónk képes egész évben azt megújítani. Feléljük, mostmár nem csak a gyerekeink elől, hanem magunk elől is a lehetőségeinket. Az egész emberiség Túllövésének Napja 2018-ban augusztus 1. lesz.

Túl a Túllövés Napja dátumán! | ClimeNews - Hírportál

Itt az ideje, hogy az ökológiai korlátok, azon belül a karbonlábnyom, mint a legnagyobb, és leggyorsabban növekvő részarány központi szerepet kapjanak a döntéshozatalokban, és minden emberi leleményességre szükség van ahhoz, hogyan élhetünk jól a Föld erőforrásai által nyújtott lehetőségeinken belül. Ez azt jelenti, hogy olyan technológiákba és infrastruktúrákba kell fektetni a karbonsemleges működés eléréséhez, amely lehetővé teszi, hogy az erőforrás-kényszerített világban működhessünk. Továbbá azt is jelenti, hogy egyre inkább szükség van az egyéni fellépésekre, és meg kell teremteni a közvélemény iránti keresletet a vállalkozások és a politikai döntéshozók számára.

Érdemes mindehhez hozzátenni, hogy ha utánanézünk, mekkora ökolábnyomon kellene mindenkinek élnie ahhoz, hogy a Túllövés Napja december 31.-e legyen (vagyis hogy elérjük a fenntarthatóságot), akkor kiderül, hogy úgy kellene élnünk, mint egy átlag moldovai, hodurasi vagy guatemalai. Ez nagyjából feleakkora ökolábnyomot jelent, mint a magyar, mert igazság szerint annyi jutna egy emberre.

A teljes ökolábnyom ugyanis nem csak a fogyasztástól és a hatékonyságtól függ, hanem a fogyasztók számától is! És mivel igazából már senki sem akarja, hogy még többen legyünk, ráadásul a fogyasztással ellentétben a már megszületettek számát szükség esetén nem lehet csak úgy “lecsökkenteni”, így kétségtelenül ez a három közül a legfontosabb tényező.

Túl a Túllövés Napja dátumán! | ClimeNews - Hírportál

Annyian vagyunk a Föld korlátozott erőforrásaira, hogy már így is szegénységben kellene tengődnünk a fenntarthatóság elérése érdekében, és minél többen leszünk, annál jobban nyomorognunk kell. Ha pedig nem érjük el időben a fenntarthatóságot, akkor a kritikus erőforrások elfogyása fogja ránk kényszeríteni a nyomort (pl. vízhiány, talajpusztulás, stb.). Eldönthetjük tehát, hogy tudatosan csökkentjük az emberiség teljes ökolábnyomát, elkerülve az összeomlást és az egyre szűkösebb erőforrásokért folyó háborúkat, vagy a természet kényszeríti ránk, egy sokkal alacsonyabb szinten.

Sokan nem tudják, de a globális népességnövekedés csökkenésbe fordításának leghatékonyabb módszere egyúttal a legemberségesebb. Ez pedig nem más, mint a fogamzásgátlás eszközeinek, tudásának és jogának biztosítása minden nő számára. A BOCS Alapítvány tevékenyen részt vesz ebben, és bárki segítheti a munkáját az abból származó karbonkreditek megvásárlásával, amivel a tevékenységéből fakadó, üvegházhatást okozó káros gázok mennyiségét egyenlítheti ki.

Sztella Nóra Kántor | Rampasek László

Katasztrófa keleten: komoly összetűzések alakultak ki a vízhiány miatt

hétfő, július 2nd, 2018

Súlyos vízhiány kínozza Pakisztánt és Indiát. A helyzet annyira kritikus, hogy több alkalommal is halálos összetűzések történtek. A vízkrízis csak akkor javulhat, ha a küszöbön álló monszun évszak különösen sok esővel érkezik, vagy ha egy korai gleccserolvadás következtében megtelnek a víztározók.

Pakisztán délen fekvő Szindh és keleti Pandzsáb tartományát 51 százalékos vízhiány sújtja majd az elkövetkező napokban, ugyanis az elérhető 271 millió köbméternyi víz jóval kevesebb az ország szükségleténél.

Ha  a monszun nem hoz elegendő esőt, akkor a helyzet még rosszabbra is fordulhat, ami a következő téli és nyári terményt veszélyezteti.

Katasztrófa keleten: komoly összetűzések alakultak ki a vízhiány miatt | ClimeNewsA pakisztáni vízforrások kutatásával foglalkozó tanács korábban figyelmeztetést adott ki, mely szerint az ország 2025-re teljesen kiszáradhat.

Mindeközben a szomszédos India történetének legsúlyosabb hosszú távú vízválságát éli, mely több millió ember életét és megélhetését veszélyezteti. A vízhiány néhány területen összetűzésekhez vezetett, melyek során hárman meghaltak.

Katasztrófa keleten: komoly összetűzések alakultak ki a vízhiány miatt | ClimeNews
Indiában is kritikussá vált a helyzet Fotó: MTI/EPA/Dzsagadis NV

A válság kezeléséhez paradigmaváltásra van szükség, különben a helyzet olyan súlyossá válhat, hogy az ország GDP-je egy évtized alatt hat százalékponttal eshet vissza.

Az előrejelzések szerint 2025-re India vízfogyasztása eléri a 843 milliárd köbmétert, miközben a jelenleg rendelkezésre álló mennyiség 695 milliárd köbméter. A talajvizet ráadásul jelenleg is nem fenntartható mértékben nyerik ki, olyannyira, hogy Újdelhi és az ország harmadik legnagyobb városa, Bengaluru, korábbi nevén Bangalor 2020-ra ki fog fogyni belőle.

A víz a gazdaság szinte valamennyi ágazata, de különösen a mezőgazdaság számára nélkülözhetetlen, ami az 1,3 milliárdos indiai népesség kétharmadának megélhetését biztosítja.

Katasztrófa keleten: komoly összetűzések alakultak ki a vízhiány miatt | ClimeNewsA kormányzat tartályokban küld vizet az emberek megsegítésére, ám ezek körül gyakran dulakodás alakul ki, miközben az emberek a vízért tolongnak.

Forrás: MTI

Szükségállapotot hirdettek Lettországban

hétfő, július 2nd, 2018

A lett kormány kedden országos szükségállapotot hirdetett a tartós szárazság miatt annak érdekében, hogy védje a földműveseket a hitelezőktől.

Szükségállapotot hirdettek Lettországban | ClimeNews - Hírportál

A kormány rendelkezése mindenekelőtt a földműveseket hivatott védeni a hitelezők követeléseitől, a veszteségek megtérítését azonban nem vállalja magára az állam.

– közölte Janis Duklavs mezőgazdasági miniszter. A tárcavezető hozzáfűzte: arra kérte az Európai Bizottságot, hogy a mezőgazdasági támogatásokat a szokásosnál korábban folyósítsa.

Korábbi nyilatkozatában a miniszter hangsúlyozta, hogy a szárazság eddig is komoly veszteségeket okozott már a mezőgazdaságnak. Mint mondta, előrejelzések szerint egyes térségekben a termés 20-30 százaléka elveszett, s ezért 25 község fordult a tárcához a szükségállapot elrendelését kérve.

A május óta tartó szárazság leginkább a nyugati fekvésű Kurzeme régiót sújtja. Egy helyi földműves elmondta, hogy miközben tavaly túl sok eső esett, ami miatt árvizek is voltak, az idén fordított a helyzet, egyes helyeken április óta nem volt csapadék, sok szántóföld kiszáradt.

Forrás: MTI / The Baltic Times

Szén-dioxid lekötő projekten dolgoznak a norvégok

vasárnap, július 1st, 2018

Május 16-án a norvég parlament megszavazta, hogy 9 milliárd forintot szán egy olyan beruházásra, mely egy cementgyár és egy biomassza erőmű szén-dioxid kibocsátását kötné le.

Szén-dioxid lekötő projekten dolgoznak a norvégok | ClimeNews - Hírportál

Az elképzelés lényege, hogy a gyárak által termelt szén-dioxidot hajókkal az Északi-tengerre szállítják, és a tengerfenék alatt tárolják, írja a G7. Ehhez három nagy olajtársasággal dolgoznak együtt: a norvég állam többségi tulajdonában álló Equinorral (volt Statoil), a Shellel és a francia Totallal.

A lekötött szén-dioxid technológia szempontjából ez egy komoly beruházás – bár az eredeti tervekből lejjebb adtak azért a norvégok: 2019 helyett elég, ha 2021-re elkészülnek, és kihagyják a projektből azt a vegyipari létesítményt, melynek szén-dioxid kibocsátását korábban szintén így akarták felszámolni.

Az viszont, hogy a cementgyárat bevették a projektbe, komoly lépés volt: a cementipar felelős ugyanis az üvegházhatású gázkibocsátás öt százalékáért globális szinten, és nem tudják, milyen más módszerrel lehetne ezen javítani. Csak összehasonlításképpen: a légi közlekedés ennek a töredékét termeli minden évben.

A norvégok egyébként már 1996 óta működtetnek egy ilyen rendszert az egyik gázmezőnél, ami éves szinten egymillió tonna szén-dioxidot köt le. Ha ez a modell beválik, akkor Norvégia más országok lekötött szén-dioxidját is elszállíthatja.

Forrás: euronews 

Minden jel arra utal, hogy a katasztrófa már el is kezdődött

csütörtök, május 24th, 2018

Bolygónk hamarabb lesz lakhatatlan, mint gondolnánk! Az évszázad végére Földünk jelentős része alkalmatlanná válhat az emberi életre.

Kiszáradt: Folsom-tó, az egyik legnagyobb víztározó az USA-ban 2014-ben

A klímaváltozás egy olyan komplex jelenség, melynek puzzle-darabjait a tudósok mindmáig képtelenek teljesen összerakni. Így, noha az elmúlt évtizedekben számos klímamodell született, az egyik legjelentősebb tényezőt – mely minden bizonnyal megváltoztatja éghajlatunkról alkotott jövőképünket – rendre figyelmen kívül hagyták. Egészen mostanáig.

2016 telén voltak napok, amikor az átlagosnál 16-21 celsius fokkal volt melegebb az Északi-sarkon. A hőmérsékleti anomália természetesen begyorsította az “örökfagy talaja” olvadását. Az un. permafrosztban az elmúlt évmilliók során óriási mennyiségben halmozódott fel szerves anyag, egyes becslések szerint csak a sarki talaj 1800 milliárd tonna oldott szerves szenet rejt, ami ha “kiolvad”, megközelítőleg 205 gigatonna szén-dioxidnak megfelelő üvegházhatású gázt (nagyrészt metánt) juttatna a légkörbe. A metánról pedig mint tudjuk, a szén-dioxidnál – “elvileg” – 23-szor nagyobb üvegház-hatással bír, így bolygónk átlaghőmérsékletét nagymértékben képes befolyásolni. Erről a problémáról részletesebben is értekeztünk az “Ömleni fog a metán a légkörbe!” című egyik írásban.

A metán CO2-hoz viszonyított 23-szoros üvegházhatása valójában sokkal több…
Amíg a szén-dioxid évszázadokon át megmarad az atmoszférában, addig a metán csupán 1-2 évtizeden keresztül marad aktív, míg széndioxiddá nem bomlik le. (A metán olyan atmoszférikus gázokkal találkozik, mint például az ózon, ami oxidálja a metánt, ekkor általában CO2 és H2O keletkezik.) Az IPCC (Intergovernmental Panel on Climate Change) szerint ebben az időszakban a metán üvegházhatása már 86-szor nagyobb a szén-dioxidénál. Ez az un. “GWP20”, ami a gáz 20 év alatt tapasztalható globális felmelegedési potenciálját jelzi. Azért hallhattuk ezidáig azt, hogy a metán 23, vagy akár 34-szeres üvegházhatással járul hozzá a klímaváltozáshoz, mert – és bár ez minden tudományos alapot mellőz – alapvetően 100 éves hőtartó potenciállal (GWP100) szoktak számolni. Erre reagált többek közt Ilissa Ocko, az EDF (Environmental Defense Fund) klímakutatója is nemrégiben, aki szerint a GWP100-as érték – finoman fogalmazva is – “alábecsüli” a gáz negatív hatásait.

A globális felmelegedés megállításában fő szerep jutott a 2015-ben elfogadott párizsi klímamegállapodásnak, melynek aláírói azt tűzték ki hosszú távú célul, hogy a globális felmelegedést az iparosodást megelőző szinthez viszonyítva jóval 2 Celsius-fok alatt korlátozzák, és folytassák azokat az erőfeszítéseket, amelyek a hőmérsékletemelkedés 1,5 Celsius fokra korlátozására irányulnak. Az 1,5 Celsius fokos nem kötelező erejű célt azért fogadták el, hogy ösztönözzék a nagyobb ambíciót, és hangsúlyozzák a leghátrányosabb helyzetű országok aggályait, amelyek már jelenleg is érzékelik az éghajlatváltozás hatásait. Azonban egyre inkább úgy tűnik, hogy a vállalás nem lesz tartható, erre utal az ENSZ Éghajlat-változási Kormányközi Testületének (IPCC) év elején megjelent jelentésvázlata is, mely egyértelműsíti: amennyiben minden a mostani ütemben halad, akkor már jó tíz év múlva átléphetjük a 2 Celsius fokos határt.

A következő évszázad kezdetére pedig minimum 4, maximum 8 fokos emelkedéssel számolhatunk.

Egyes szakértői vélemények szerint azonban még ez a jelentés is optimista, ugyanis készítői három lényeges szempontot nem vettek figyelembe (ezekről több forrás, például a futurism.com is beszámol):

Az un. Albedo-hatást: a csökkenő jégfelület kevesebb visszavert és több elnyelt napfénnyel, azaz tovább gyorsuló felmelegedéssel jár.
A felhőképződések problematikáját: napjainkban egyre nagyobb számban keletkeznek felhők, melyek még inkább csapdába ejtik a hőt, ami szintén hozzájárul a hömérséklet emelkedéséhez.
A természetes elnyelők, azon belül is az erdők rohamos pusztulását: az invazív fajok terjedése, az erdőtüzek, a fakitermelés stb. következtében fokozatosan csökken a természet CO2-elnyelő képessége.

A körülmények tehát nagyon is adottak ahhoz, hogy a felmelegedés tovább gyorsuljon, bolygónk történetéből pedig tudjuk, hogy a globális hőmérséklet akár 5 Celsius fokos változáson is áteshet röpke 30 év leforgása alatt. Mégis azt tapasztalhatjuk, hogy ezek az információk nem igazán jutnak el a fejlett társadalmak “átlagemberéhez”. Az informáltabbakat pedig – nagy általánosságban – nem is tölti el az a nyugtalanság, ami a fenyegető “apokalipszis” veszélyeit tekintve bizony elvárható lenne (a józan ítélőképesség birtokában).

Vajon miért?

Ez egyrészt visszavezethető a kutatások bátortalan megfogalmazására. – James Hansen klimatológus például “tudományos szűkszavúságnak” nevezi ezt a jelenséget: szerinte a kutatási eredményeket általában olyan formában publikálják, hogy a minket veszélyeztető fenyegetésre nem, vagy csak alig helyeznek hangsúlyt.
Ennek a “visszafogottságnak” aztán vannak leképeződései is, így például egyes tudósok szerint a klímaváltozás folyamata összességében túl lassú ahhoz, hogy tudomást kelljen venni róla, míg vannak, akik szerint a következmények szinte felfoghatatlanok, ezért azokkal nem is kell foglalkozni.
Az említett struccpolitikát pedig modern korunk vezető pozícióiban lévő technokratái is kellően felerősítik, közülük is elsősorban azok, akik továbbra is abban a téves elképzelésben ringatják magukat, miszerint bármilyen problémára technológiai értelemben választ lehet találni, ezért felesleges az informálás, avagy a pánikkeltés.
És természetesen ott vannak a klímaszkeptikusok is (beleértve egyes olajipari szereplők által lefizetett bértollnokokat), merthogy ki kell mondanunk: a klímaváltozás tagadása napjainkban még mindig számos tudóst érint.

Pedig minden jel arra utal, hogy a katasztrófa már el is kezdődött, benne vagyunk az utolsó órában:

Például az ezidáig mért 5 legmelegebb nyári időszak mind 2002 utánra tehető. Az IPCC arra is figyelmeztet, hogy hamarosan egészségtelen lesz nyáridőben a szabadban tölteni az időt. – Persze ez csak a jéghegy csúcsa. Lássunk most a teljesség igénye nélkül néhány példát a drasztikus hőmérséklet-emelkedés vélt következményeire:

2 Celsius fokos felmelegedést követően a Kárpát-medence klímája teljesen átalakulna: a záporesők helyett özönvízszerű esőzésekre számíthatunk, amiket hosszú aszályos időszakok követnek; a természetes állóvizek idővel eltűnnek; a talaj romlásnak indul, majd a térség idővel elsivatagosodik.
4 Celsius fokos felmelegedés esetén a 2003-as európai hőhullám – ami naponta 2000 ember halálát okozta – lenne az átlagos nyári tendencia.
6 Celsius fokos emelkedésnél a Nemzeti Éghajlati Adatközpont szerint az Egyesült Államokban a Sziklás-hegységtől keletre minden egyes lakost nagyobb hőstressz érne. New York-ban nagyobb hőség lenne, mint most Bahrain városban, mely bolygónk egyik legmelegebb pontja. Bahrain-ban pedig olyan meleg lenne, hogy még az alvó emberek is hőgutát kapnak és meghalnak.
Az ember, mint minden emlős hőt termel, és időközönként le kell hűtenie magát ahhoz, hogy életben maradhasson. Ez 7 Celsius fokos globális hőmérséklet-emelkedés esetén szinte lehetetlenné válna bolygónk nagy részén, kiváltképp az egyenlítőhöz közel fekvő területeken.
A hőmérséklet 11-12 Celsius fokos emelkedésével az emberiség és az állatvilág fele rövid időn belül elpusztulna. – Jelenleg úgy tűnik, hogy erre nem kerülhet sor ebben az évszázadban, azonban ha nem csökkentünk drasztikusan a jelenlegi károsanyag-kibocsátásunkon, és ha nem találunk ki valamit a permafroszt kiolvadásának megállítására, végül ez is bekövetkezik.

Ráadásul az előző listában nem tértünk ki a felmelegedés egyéb aspektusaira, mely folyamatok már megindultak (szintén a teljesség igénye nélkül):

Élelmezési válság: számos haszonnövény fog teljesen eltűnni a Föld színéről, de a nagyobb tűréshatárral rendelkező növényekre is komoly hatással lesz a felmelegedés, ami a terméshozamokat masszívan fogja csökkenteni (például a gabonára vonatkozó “aranyszabály” az, hogy a hőmérséklet növekedése Celsius fokonként 10%-os terméshozam-csökkenést eredményez).
Ivóvízhiány: az előrejelzések szerint 2025-re a Föld lakóinak 2/3-a vízhiánnyal küzd majd.
Ősi járványok megjelenése: kutatók szerint a jégbe zárt organizmusok egy része életre kelhet a permafroszt felolvadásával, az immunrendszerünk pedig nem áll készen arra, hogy ősi, akár több millió éves betegségekkel szembeszálljon. Konkrét példa erre a malária terjedése, melyhez előnyös közeget biztosít a felmelegedés (a szúnyogok Celsius fokonként 10-szer gyorsabban képesek szaporodni). A világbank becslései szerint a maláriafertőzés 2050-re 5,2 milliárd ember élőhelyét fogja érinteni, így elterjedt betegséggé válhat. A járványkutatók mégis leginkább attól tartanak, hogy az örökfagy kiolvadásának következtében rég feledésbe merült betegségek mutálódott formában fognak újra megjelenni.
Gazdasági összeomlás: Celsius fokonként 1,2%-os GDP csökkenéssel kell számolni.
Háborúk: Marshall Burke és Solomon Hsiang kutatók évekkel ezelőtt számszerűsítették az összefüggéseket a hőmérséklet növekedése és az erőszak között: Fél Celsius fok hőmérséklet növekedés 10-20%-al növeli a fegyveres konfliktusok esélyét, ami a klímamigrációt fogja méginkább beerősíteni, mely – például Afrikában – már most tetten érhető.

Forrás: ecologue, europa.eu, futurism.com; nymag.com

 

Milyen hatás szeretnénk elérni életünkben?

kedd, május 8th, 2018

A suliban mindketten olvastuk Paul Hawkentől a Kereskedelem Ökológiáját, ami nagyban meghatározta, hogy milyen hatás szeretnénk elérni életünkben.

Milyen hatás szeretnénk elérni életünkben? - ClimeNews - Hírportál

A könyve bemutatja, hogy az iparnak és a környezetnek nem feltétlenül kell szemben állnia egymással, és azon dolgozunk, hogy megtaláljuk a megfelelő megoldásokat, hogy a kettő együttműködhessen. Szerencsések és hálásak vagyunk, hogy Paul a Lyft környezeti tanácsadója.
Amíg Logan a Kaliforniai Santa Barbara Egyetemre járt, Paul írásai inspirálták. Tagja volt a megye tömegközlekedési bizottságának, és a Zöld Kezdeményezés Alap létrehozását vezette, ami az egyetem hosszútávú fenntarthatósági projektjeit finanszírozza, és már több, mint 100 kollégium és egyetem lemásolta.

Amikor John a Cornell Egyetemen tanult, választott egy Zöld Városok nevű várostervezési tárgyat, ami meghatározta a városokról és közlekedésről alkotott nézeteit. Ennek az órának a keretein belül olvasta Paul könyvét. Robert Young, a professzor, aki tartotta az órákat, John közeli barátja és mentorja lett (az esküvőjén is jelen volt), és hatása tetten érhető a Lyft jövőre vonatkozó víziójában is. Professor Young idény hunyt el, és a folyó fenntarthatósági munkánkat, a Lyft Zöld Városok Kezdeményezést az ő emlékének ajánljuk, hogy hatása ezáltal is tovább éljen.

A Lyft-fuvarok karbonsemlegesítése

Hatalmas felelősséget érzünk azzal a hatással kapcsolatban, amit a Lyft fog gyakorolni a bolygóra. Egy évvel ezelőtt a Lyft csatlakozott a Michael Bloomberg által vezetett We are Still In („még mindig benne vagyunk”) nevezetű mozgalomhoz, hogy kimutassuk az elkötelezettségünket a párizsi klímamegállapodás iránt. Röviddel ezután elköteleztük magunkat számos klímavédelmi cél iránt, hogy biztosítsuk a platformunk pozitív hatásának maximalizálását. Márciusban már 50 millió fuvart bonyolítottunk le. Ahogy növekedünk, egyre nagyobb a felelősségünk, hogy anyagi erőforrásokat szenteljünk a víziónknak és értékeinknek.
A jövőben minden jármű tiszta energiával fog üzemelni. Ám a klímaváltozás nem vár. Már jelenleg is zajlik, és világosan látható és azonnali veszélyt jelent a világunkra, és mindenkire aki benne él. A tettek nem várathatnak magukra.
Ezen a héten izgalommal jelentjük be a következő akciónkat, hogy azonnal kiváltsuk a karbonkibocsátásunkat az összes globális fuvarból származó kibocsátást. Ez egy folyamatos elköteleződés, ami azt jelenti, hogy mostantól minden egyes Lyft fuvar karbonsemleges lesz. Mától kezdve ha úgy döntesz, hogy a Lyft-et választod, akkor hozzájárulsz a klímaváltozás enyhítéséhez.
Ez egy több millió dolláros befektetés már az első évben is, ami a Lyft-et az egyik top önkéntes karbonsemlegesítővé teszi a világon. Az első évben azt várjuk, hogy több, mint egymillió tonna széndioxid-kibocsátást semlegesítünk, ami felér több tízmillió fa ültetésével, vagy több százezer autó forgalomból való kivonásával. A Lyft ilyen irányú befektetése és hatása a vállalattal együtt fog növekedni.
A Lyft-fuvarok most már karbonsemlegesek a kibocsátás-enyhítő törekvése közvetlen támogatása révén, beleértve az autógyártási folyamatokból származó kibocsátás csökkentését, a megújuló energiaprogramokat, az erdőtelepítési projekteket, és a szeméttelepek metánkibocsátását felfogó rendszerek kiépítését. A partnerünk, a 3Degrees ügyel a regisztrációkra és a független ellenőrzésre az összes projekt esetén, megfelelve a szigorú harmadik fél sztenderdeknek. Ezen projektek az USA-ban valósulnak meg, a többségük a legnagyobb piacaink közelében.

A jövő

A kemény valóság az, hogy a közlekedés az egyik legnagyobb forrása az üvegházhatású gázok kibocsátásának (világszinten kb. 15%-ot tesz ki – a ford.)[1] Mint a közlekedési szektor növekvő része, felelősnek érezzük magunkat abban, hogy a megoldás része legyünk. Abban a különleges, szerencsés helyzetben vagyunk, hogy a világ fenntarthatóvá válásának egyik hajtóereje lehetünk, és ezt nem vesszük félvállról.
Ez a lépés nem a teljes megoldás, de egy valódi lépés afelé. Azáltal, hogy jelentős pénzügyi erőforrásokat dedikálunk a karbonsemlegesítésre, erős motivációt építünk bele az üzletpolitikánkba a fuvarok megosztására, valamint a fosszilis üzemanyaggal hajtott járművek lecserélésére. Minél több a ugyanis a megosztott fuvar és tiszta jármű a platform keretén belül, annál kevesebb kibocsátás semlegesítését kell megfizetnünk.
A Lyft küldetése az emberek életének javítása a világ legjobb közlekedési módja révén, és folyamatosan azon dolgozunk, hogy növeljük a pozitív hatásunkat a világra. Elkötelezettek vagyunk aziránt, hogy folytassuk Young professzor víziójának megvalósítását a fenntarthatóságon alapuló városokról, a méltányosságról és a jóllétről, valamint értékeljük a segítségedet, hogy ez lehetővé váljon.

Először a Medium-ban jelent meg, 2018 Április 19-én.
[1] https://www.epa.gov/ghgemissions/global-greenhouse-gas-emissions-data
Fordítás: Kántor Sztella Nóra

Kell-e napellenző a Föld lehűtésére?

kedd, május 8th, 2018

Milyen ára lenne a Föld lehűtésére vonatkozó más elképzeléseknek? Gondolkodjunk egy kicsit az előadó mondandójából fakadó kétségekről.

Ebben a távlati változásokat előrevetítő beszédében, Danny Hillis arra sarkall bennünket, hogy kreatív tudományos megoldásokkal közelítsük meg a globális feladatokat, mint amilyen a klímaváltozás. Érvel az éghajlatmérnökség mellett, és nyitott hozzáállással vázol vitatott megoldásokat.

Persze az is igaz ehhez a témához kapcsolódóan, hogy sokan nem szeretnek beszélni az esetleges könnyebb útról, mert akkor a fosszilis felhasználást nem cserélnék le. Valljuk be, ha ez nem történne meg, a cégek látván egy időhúzási lehetőséget a karbonsemlegesség elodázására, még nagyobb katasztrófához vezetne.

RL

 

Magyar Telekom Csoport: Három év karbonlábnyom nélkül

vasárnap, május 6th, 2018

Ilyen lesz a Telekom | új székháza kép: skyscrapercity.com | ClimeNews

Újabb, immáron harmadik karbonsemleges évét zárta a múlt év végén, a Magyar Telekom Csoport. Ez azt jelenti, hogy a szolgáltató sikerrel csökkentette szén-dioxid kibocsátását, miközben a fennmaradó karbonkibocsátását zöld projektek támogatásával ellentételezte.

Energiahatékonysági beruházásainak köszönhetően a vállalatcsoport hét év alatt 66%-kal csökkentette papírfelhasználását, 25%-kal vízfogyasztását, 60%-kal földgázfelhasználását, magyarországi elektromos energia szükségletét pedig 100%-ban megújuló energiaforrásból fedezi. Következő lépésként a vállalat a mintegy 150 ezer Magenta 1 ügyfél által használt szolgáltatások 2018. január 1 – december 31. közötti karbonlábnyomát is semlegesíti.

Korunk egyik legsúlyosabb problémája a klímaváltozás, ami nagyrészt az emberiség által a légkörbe juttatott szén-dioxid, és egyéb üvegházhatású gázok következménye. A Magyar Telekom fenntarthatósági stratégiája mentén, önkéntes vállalás keretében törekszik évek óta energiafelhasználása és szén-dioxid kibocsátása csökkentésére. 2015-ben – a hazai nagyvállalatok közül elsőként, az európai vezető távközlési szolgáltatók sorában pedig az elsők között – teljes mértékben karbonsemlegessé tette működését: a cégcsoport szén-dioxid kibocsátásának értéke nulla. A zsinórban harmadik évben elért karbonsemlegességgel így a globális klímaváltozás lassításáért is tesz a vállalat.

A vállalatcsoport környezetvédelmi fejlesztések, beruházások és innovatív megoldások bevezetésével hét év alatt (2010-2017) 40%-kal csökkentette elektromos energia fogyasztását, 60%-kal gázfogyasztását, 25%-kal vízfelhasználását. További fontos lépés volt a megújuló energia részarányának növelése a teljes fogyasztáson belül. A korábbi 35 ezer megawattóráról a vállalat több mint 201 ezer megawattórára növelte, közel meghatszorozta a zöldenergia felhasználását 2010-17 között, ezzel párhuzamosan energiahatékonysága 2017-ben meghaladta a 65 Gbit/kWh értéket, ami négyszerese a 2010-ben mértnek. Az elektronikus ügyintézés és különféle e-megoldások meghonosításával 2010-hez képest 66%-kal mérsékelte a vállalat a papírfelhasználását, miközben az ügyfélkiszolgálás teljes elektronizálását továbbra is fontos célként kezeli. Az energiaracionalizálási törekvések, és a megújuló energiaforrás használat után is fennmaradó szén-dioxid-kibocsátást zöld kvóták vásárlásával (azaz zöld projektek támogatásával) semlegesíti.

Magyar Telekom Csoport: Három év karbonlábnyom nélkül - ClimeNews

A karbonsemlegesség eléréséhez a Magyar Telekom munkatársai személyesen is hozzájárultak. A cégcsoport TeleBike kerékpárkölcsönző rendszerének indulása óta a társaságnál dolgozók közel 38 ezer alkalommal választották a biciklit más közlekedési eszközök helyett a budapesti telephelyek közti utazáshoz. Az így megtett 63 ezer kilométer 11.700 kilogramm szén-dioxid-kibocsátást váltott ki. Emellett 2017-ben több mint 3 millió km utazást takarított meg a vállalat videókonferencia megoldások alkalmazásával a munkafolyamatai során, illetve tovább növelte hibrid és elektromos autóinak arányát a flottában, ezzel is támogatva kibocsátás-csökkentő törekvéseit.

A klímavédelem 2018-ban is fontos fókusza lesz a vállalatcsoport fenntarthatósági tevékenységének. Az elért eredményei megőrzése mellett a Magyar Telekom kiemelt céljának tekinti, hogy felhívja a figyelmet az infokommunikációs szektorban rejlő klímavédelmi lehetőségekre. Az ICT ágazat a világszerte kibocsátott szén-dioxid mennyiségének mindössze 2 százalékáért felelős, miközben az ICT vállalatok szolgáltatásainak igénybevételével a felhasználók 2030-ig 20%-kal, azaz összesen 12 gigatonna szén-dioxid-kibocsátástól mentesíthetnék a Földet, ami Magyarország éves kibocsátásának a kétezerszerese.

A Magyar Telekom saját klímavédelmi intézkedésein túl idén ügyfelei érzékenyítését is zászlajára tűzi, és minden jelen Magenta 1-es szolgáltatásának 2018. január 1. – december 31. közötti karbonlábnyomát is lenullázza. Ez több mint 150 ezer ügyfelet jelent, akik azáltal, hogy a Magenta 1-et választották, máris tettek a klímavédelemért.

Forrás: Prím Online

Karbonsemleges lett a budapesti repülőtér

kedd, április 24th, 2018

A Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér környezettudatos fejlesztéseinek köszönhetően megtisztelő elismerést kapott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától – derül ki a Budapest Airport közleményéből.

Karbonsemleges lett a budapesti repülőtér - ClimeNews - Hírportál
A kelet-közép-európai országok között elsőként a Budapest Liszt Ferenc Nemzetközi repülőtér karbonsemleges minősítést kapott a Repülőterek Nemzetközi Tanácsától (ACI).

A Budapest Airport közleménye kiemeli, hogy

egész Európában alig harminc repülőtér tartozik a karbonsemleges légikikötők csoportjába.

Az ACI által alapított akkreditációs program kimutatta, hogy a budapesti repülőtér a működése során egyensúlyban tartja az energiafelhasználást és az energiatermelést, az erről szóló minősítést áprilisban vehette át a Budapest Airport.

A repülőtér üzemeltetőjének tájékoztatása szerint a környezettudatossági programban egyebek mellett energiatakarékos LED izzós rendszerekre cserélték a terminálok világítását, folyamatosan felújítják és karbantartják a repülőtéri távfűtési rendszer vezetékeit, és az ivóvízhálózat szivattyúit.

Része a programnak a repülőtér légtechnikai- és klímaberendezéseinek korszerűsítése is. A Budapest Airport egy utasra számított szén-dioxid kibocsátása az elmúlt öt évben 44 százalékkal csökkent, és a repülőtéren működő partnereket, vállalatokat, szervezeteket és hatóságokat is a fenntartható működésre ösztönzik.

Forrás: MTI

Mike Bloomberg támogatást nyújt az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának

hétfő, április 23rd, 2018

Mike Bloomberg támogatást nyújt az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának az Egyesült Államok Párizs elkötelezettsége miatt.

Az Egyesült Nemzetek főtitkárának éghajlatváltozással foglalkozó különmegbízottja, Mike Bloomberg hozzájárult az ENSZ Éghajlatváltozási Titkársága működésének támogatásához, ideértve annak munkáját, hogy segítse az országokat a 2015-ös Párizsi Megállapodás szerinti kötelezettségvállalásaik végrehajtásában. A hozzájárulás megvalósítja Bloomberg 2017. júniusi ígéretét, hogy jelentős finanszírozás szülessen, amely a Donald Trump elnöknek a párizsi megállapodásból való kilépésére irányuló szándékával és a nemzetközi programok – ideértve az éghajlatváltozást is – jelentős mérséklését célozza.

Mike Bloomberg támogatást nyújt az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának - ClimeNews

A Bloomberg 4,5 millió dolláros hozzájárulása biztosítja az Egyesült Nemzetek éghajlat-változási titkárságát az amerikai kormány várható támogatásának hatvan százalékával ebben az évben. Március 23-án az Egyesült Államok Kongresszusa kiadta a 2018-as pénzügyi évre vonatkozó omnibus kiadási törvényt, amely 3 millió dollárt osztott ki az ENSZ-ügynökségnek, az előző években évente mintegy 7,5 millió dollárral szemben. Bloomberg további forrásokat bocsát rendelkezésre az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának, amennyiben az amerikai kormány továbbra is fizetni fogja az ENSZ éghajlati költségvetésének 2019-ben való részét. Bloomberg “Philanthropies” finanszírozása megerősíti az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának képességét a fejlődő országok támogatására, az éghajlatváltozás elleni fellépés ösztönzése az érdekelt felek – például a városok, a régiók, az üzleti élet és a civil társadalom – számára, valamint az intézményi igények kezelése olyan területeken, mint az információs technológia és a kommunikáció.

Miután Donald Trump elnök bejelentette a párizsi megállapodás visszavonását és javasolta a belföldi és nemzetközi éghajlati programok finanszírozásának csökkentését, Mike Bloomberg elindította a We Are Still In nyilatkozatát, és 2017 nyarán létrehozta “Amerika Kormánya az éghajlatváltozásról” kampányát Jerry Brown kaliforniai kormányzóval. Ezek az erőfeszítések arra irányulnak, hogy bizonyítsák, hogy az Egyesült Államok teljesíteni tudja a párizsi megállapodás szerinti ígéretét, függetlenül a szövetségi tétlenségektől, miközben további éghajlati és tiszta energiavállalásokat ösztönöz az amerikai városoktól, államoktól, vállalkozásoktól és más nem szövetségi szereplőktől.

Michael R. Bloomberg, az ENSZ főtitkár klímaváltozással foglalkozó különmegbízottja, a Bloomberg LP és a Bloomberg Philanthropies alapítója, valamint New York City háromszor megválasztott polgármestere azt mondta: “Az Egyesült Államok ígéretet tett arra, hogy a világ többi részével együttműködik az éghajlat elleni küzdelemben a Párizsi Megállapodás szerint, ami magában foglalja a finanszírozás méltányos részesedésének biztosítását, hogy segítse az országokat a célok elérésében. Alapítványunk betartja ígéretünket, hogy lefedje az Egyesült Nemzetek éghajlati finanszírozásának a szövetségi kormány általi bármiféle csökkentését – és az amerikai nép fenntartja a párizsi megállapodás Washingtonnal vagy anélkül. “

Patricia Espinosa, az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának ügyvezető titkára azt mondta: “Amikor az országok elfogadták a történelmi Párizsi megállapodást a globális hőmérsékletnövekedés korlátozására, elismerték, hogy e cél elérése széles körű globális éghajlati cselekvést fog végrehajtani minden ágazatban. Örömmel fogadom a Bloomberg Philanthropies ezen nagylelkű hozzájárulását, mint a közös munka szükségességének fontos és gyakorlati elismerését, valamint az éghajlatváltozásra adott válaszaink fokozását. “

Mike Bloomberg támogatást nyújt az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságának - ClimeNews

Bloomberg a Bonnban (Németország) a COP 23 rendezvényen az amerikai klímaváltozási pavilonnak nyújtott finanszírozást korábban, amikor a szövetségi kormány nem biztosította a megszokott kiállítási helyet az amerikai klímavezetés számára. A COP 23 alkalmával Bloomberg és Brown kormányzó elindították az Egyesült Államok Pledge jelentését – az üvegházhatást okozó gázok emissziós elemzését az Egyesült Államokban – és a szövetségi NDC helyett hivatalosan benyújtotta az ENSZ-nek. Azt tervezik, hogy az év második felében kiadják a második részt, és hivatalosan azt is benyújtják.

2014 és 2016 között is Bloomberg Philanthropies támogatta az ENSZ Éghajlatváltozási Titkárságát – az ENSZ éghajlati tárgyaló testületét – a városok, államok és vállalkozások számára végzett munkájukban. Bloomberg Philanthropies finanszírozása az ENSZ Éghajlatváltozási Titkársága számára az Egyesült Államok kormánya által korábban fizetett nemzetközi éghajlat-változási tárgyalásokhoz kapcsolódó költségek fedezésére szolgál majd, ideértve a világ legkevésbé fejlett országai delegációinak finanszírozását a COP 24 re való megjelenésükben, mely Katowiceben lesz, Lengyelországban.

Forrás: Bloomberg

 

Hogyan tegyük rendbe a világot?

hétfő, március 12th, 2018

Hogyan tegyük rendbe a világot? - ClimeNews - Hírportál

Hogyan tegyük rendbe a világot? Ki mit mond erről?

Egy biztos, a dolog rendkívül összetett, és rendszerszintű gondolkodást igényel. Mindenesetre itt lesz néhány fontos kezdeményezés, ami a maga nemében rendkívüli, ám ne feledjük, minderre együtt van szükség, ha meg akarjuk fordítani az összeomlás felé tartó trendeket, és egy jobb, igazságosabb, boldogabb világot szeretnénk teremteni. A Mozgalom még ennél is tovább megy, mivel a közösségi gazdálkodást nem tekinti a gazdasági fejlődés végpontjának; idővel kiválhat belőle az Erőforrás Alapú Gazdaság, ami a tudományos módszeren alapul, így önmagát fejleszti. A lényeg, hogy felismerjük: minden ember közös érdeke az életminőség fenntartható módon történő javítása. Ez a világmegváltás kulcsa.

Gazdaság

Leonardo DiCaprio: fogyassz hatékonyabban – mert az is csökkenti a hulladék mennyiségét és a szennyezés mértékét (pl. bioétel, bioműanyag, megújulók, stb.).[1]
Minimalista mozgalom: fogyassz kevesebbet – mert a boldogság úgysem a fogyasztásból, hanem az egészséges, szeretetteljes emberi kapcsolatokból fakad.[2]
Open source mozgalom: termelj hatékonyabban – mert így kevesebb energia fogy, és kevesebb hulladék keletkezik, ill. használjunk nyílt forrású dizájnokat.[3]
Nonprofit közösségi vállalkozások: termelj nonprofit alapon – mert a profit az emberek és a természet kizsákmányolására ösztönöz, ám tulajdonosként fizetést is adhattok magatoknak profit helyett.[4]
You and iCC: termelj karbonsemlegesen – mert ha a fenntarthatóságra törekszel, minden bizonnyal olyan termékeket és szolgáltatásokat vásárolsz, amik a legkevesebb káros hatást gyakorolják a környezetre, beleértve az üvegházhatású gázok kibocsátását. Számold ki saját, vagy vállalkozásod karbonlábnyomát, csökkentsd, redukáld nullára (közvetve), és győzd meg barátaidat, hogy tegyék ugyanezt.[5]

Társadalom

Nemnövekedés mozgalom: termeljünk kevesebbet – mert az szennyezéssel jár, ill. vezessük be az alapjövedelmet és a jövedelmi plafont az egyelőtlenség miatt.[6]
Positive Money: használjunk adósságmentes pénzt – mert a kamat társadalomellenes, és a törlesztéshez növekedni kell, ami növekvő környezetpusztítást okoz.[7]
The Equality Trust: osszuk el egyenlőbben (a pénzt) – mert mint kiderült, minél nagyobb az egyenlőtlenség, annál rosszabbak a társadalmi mutatók, azaz a jólét.[8]
Alfie Kohn: ne versenyezzünk – mert valójában nincs is előnye (sőt, a tanulást és a kreativitást kifejezetten hátráltatja), bőség mellett indokolatlan, ráadásul ha egy ország kiszáll a versenyből, akkor az államnak sem kell további hiteleket felvennie.[9]

Ökológia

Átalakuló Közösségek: alakítsunk helyi közösségeket – mert a közösség társadalmi és gazdasági erejére támaszkodva függetlenedhetünk a rendszertől.[10]
Közösségi Támogatású Mezőgazdaság: termeljük az ételt közösségi alapon – méghozzá lokálisan, mert így fenntarthatóbb, és biztosan egészséges.[11]
Vegán/Vegetáriánus mozgalom: együnk kevesebb húst – mert az állatok sok földterületet, kalóriát és vizet igényelnek (az állattartás etikai kérdéseket is fölvet).[12]
BOCS Civilizációtervezés Alapítvány: ne népesedjünk túl – mert erdőirtásához, talajpusztuláshoz, szűkösséghez, erőszakhoz és háborúhoz vezet, pedig ezeket szeretnénk elkerülni.[13] Ez a gazdag országok felelőssége, mert a szegény nőknek egyszerűen nincs pénze fogamzásgátlóra, vagy akadozik az ellátás, szóval a segélyszállítmányok mellé küldjünk fogamzásgátlót is! 😉

Érdemes megjegyezni, hogy bár a gazdaság a társadalom alrendszere, ami pedig az ökológia alrendszere, a Mozgalom egyik módszerről vagy szintről sem tartja úgy, hogy ha csak arra koncentrálnánk, akkor minden megoldódik. Nem mondja azt sem, hogy mindenki végletekig menően kövesse az összes itt idézett módszert. Egy példa: az állattartás ökológiai hatásának ismeretében van, aki vegetáriánus lesz, van aki csak a marhahúsról szokik le, és persze van, aki egyáltalán nem változtat étkezési szokásain. Ez alapvetően nem is gond, mivel szerencsére nem a veganizmuson áll vagy bukik az ember, és a földi élet sorsa (és ez egyenként igaz a többire is). Ugyanakkor minél többet minél inkább magunkévá teszünk, és ezekről másoknak is beszélünk, ill. példát mutatunk, annál könnyebb dolgunk lesz az elkövetkező évtizedek során (és persze gyermekeinknek). Saját, ill. közösségünk élete szempontjából már az is sokat számít, hogy elkezdünk komposztálni, vagy létrehozunk egy közösségi kertet, netán megegyezünk a városvezetéssel, hogy inkább gyümölcsfákat ültessenek a közterületeken. Alapvetően nem azon múlik a siker, hogy mint egyén, háztartás vagy közösség konkrétan miből mennyit fogyasztunk, és mit hogyan szervezünk helyben, hanem hogy ezeket az összefüggéseket minél több emberrel megértessük, arra biztatván őket, hogy ők is beszéljenek erről másokkal (pozitív kommunikációval, a közös érdekre alapozva). A cél, hogy minél előbb elérjünk egy kritikus tömeget, ami a szociológiai kutatások alapján kb. 10%.[14]

Források:
[1] https://www.youtube.com/watch?v=B4X8P_x2AbQ
[2] https://www.ted.com/talks/graham_hill_less_stuff_more_happiness?language=hu
[3] http://www.ted.com/talks/yochai_benkler_on_the_new_open_source_economics?language=hu
[4] http://www.inspi-racio.hu/index.php/koezoessegi-vallalkozas/koezoessegi-vallalkozas-fejlesztes/mi-a-koezoessegi-vallalkozas
[5] http://youandicc.com/?lang=hu
[6] http://epa.oszk.hu/01700/01739/00085/pdf/EPA01739_eszmelet_2013_100_tel_mell.pdf
[7] http://positivemoney.org/
[8] https://www.ted.com/talks/richard_wilkinson?language=hu
[9] http://www.alfiekohn.org/article/case-competition/?print=pdf
[10] http://kozossegek.atalakulo.hu/
[11] http://tudatosvasarlo.hu/cikk/kozossegi-mezogazdasag-peldak-europabol-es-itthonrol
[12] http://www.vrg.org/nutshell/vegan.htm
[13] http://bocs.eu/
[14] https://www.sciencedaily.com/releases/2011/07/110725190044.htm

Forrás: TZM

Tovább szedi áldozatait az ítéletidő

kedd, március 6th, 2018

elephone poles litter the ground Friday, March 2, 2018, in Watertown, Massachusetts. | ClimeNewsNyolcra nőtt az Egyesült Államok északkeleti partvidékét sújtó ítéletidő halálos áldozatainak a száma; a heves esőzések és havazások kíséretében tomboló orkán erejű szél szombaton már második napja okozott súlyos fennakadásokat a közúti, vasúti és légi forgalomban, több százezer ember maradt áram nélkül a téli hidegben.

A haláleseteket minden esetben a szélvihar által kidöntött fák okozták Massachusetts, New York, Virginia, Maryland és Pennsylvania államokban.

Az ABC hírtelevízió legfrissebb összesítése szerint 13 északkeleti államban mintegy kétmillió háztartás maradt áram nélkül a villanyvezetékekre dőlt fák miatt. Az áramszolgáltató vállalatok szakemberei második napja éjt nappallá téve próbálják helyreállítani az áramszolgáltatást.

Az Amtrak vasúttársaság Washington, New York és Boston között közlekedő vonatai szombaton is tetemes késésekkel közlekedtek. Előző nap teljesen állt a vasúti forgalom az északkeleti folyosón.

A légi forgalmat figyelő FlightAware portál szerint az ítéletidő miatt szombaton mintegy hatszáz járatot töröltek az Egyesült Államok északkeleti repülőterein. Előző nap háromezer repülőgép vesztegelt a vihar miatt.

A pénteken kezdődött vihar némileg alábbhagyott szombaton, a nyílt tenger felé véve útját, de így is óránkénti nyolcvan kilométeres széllökések okoznak bajokat a part menti térségben. Sok helyütt, kiváltképpen Új-Anglia településein újabb áradások voltak. Szombat délután Massachusetts államban is szükséghelyzetet hirdettek, miután előző nap Virginiában és Marylandben is ilyen rendkívüli hatósági intézkedést kellett bevezetni, hogy a természeti csapás okozta károk felszámolásakor hozzájuthassanak a szövetségi forrásokhoz.

Forrás: MTI Video: CNN

A legfrissebb tények és adatok a klímaváltozásról

szombat, február 3rd, 2018

Az éghajlatváltozás lehetséges hatásait világszerte egyre többen látják és érzékelik, ezért fokozott érdeklődés övezi a klímakutatás eredményeit.

A tudósok nagy erőkkel próbálják feltérképezni a globális hőmérséklet-emelkedéssel, a jégsapkák olvadásával, a szélsőséges időjárási jelenségekkel kapcsolatos okokat és következményeket. Lássuk a 2017-es év legfontosabb megállapításait a témában:

1. Új hőmérsékleti rekordok születtek, a szén-dioxid koncentráció pedig az eddigi legmagasabb volt

A globális hőmérsékleti adatok azt mutatják, hogy 2017 a valaha mért három legmelegebb év között szerepel. Az ipari forradalom kezdete óta pedig a légkör szén-dioxid koncentrációja 280 ppm-ről 405 ppm-re növekedett, és a növekedés üteme egyre gyorsul.

2. Csökkenő jégsapkák

A legfrissebb tények és adatok a klímaváltozásról - ClimeNews - Hírportál
2017-ben az Északi-sarkvidéket borító jégtakaró az eddig mért legkisebb kiterjedésű volt. Míg az 1980-as években 5,57 millió négyzetmérföldnyi jég borította az északi és déli sarkot, mára ez lecsökkent 470 ezer négyzetmérföldre.

3. Emelkedik a tengerek és óceánok szintje

A legfrissebb kutatások szerint a világtengerek szintje jóval gyorsabban fog emelkedni a közeli jövőben, mint azt eddig gondolták a tudósok, a 90-es évekhez képest ugyanis megháromszorozódott az emelkedés mértéke.

4. A gleccserek nagy iramban olvadnak

2017 júliusában leszakadt az eddigi legnagyobb jéghegy az Antarktisz egyik selfjéről, melyet egybillió tonnásra becsülnek. 2017-ben az előző évhez képest kétszer annyi, mintegy 1000 jéghegy került az Északi-tengerbe, melyek előbb-utóbb az olajfúró tornyok mellett a vízi közlekedés járműveit is veszélyeztetik.

5. Újdonságok  a szén-dioxiddal kapcsolatban

A legfrissebb tények és adatok a klímaváltozásról - ClimeNews - HírportálMivel a fák és más növények a fotoszintézis során természetes módon vonják ki a szén-dioxidot a levegőből, ezidáig az erdőket tartották a legfőbb szénnyelőknek. Az esőerdők zsugorodásával azonban éppen ellentétes folyamatok jellemzők; műholdas adatok szerint az esőerdők nettó karbon-kibocsátók.
Az erdőirtások és talajdegradáció miatt évente 400 millió tonna szén-dioxid kerül a légkörbe. Az állattartásból eredő metánkibocsátást is 11%-kal magasabbnak vélik, mint korábban.

6. Az extrém időjárás oka gyakran a klímaváltozásra vezethető vissza

2017-ben mondták ki először egyes kutatók, hogy bizonyos időjárási szélsőségek – pl. az extrém ázsiai hőhullám és az alaszkai Golf-áramlat szokatlanul magas hőfoka – nem fordultak volna elő, ha nincs a klímaváltozás. Kutatók szerint egy olyan határt lépünk át, ahol a klímaváltozás már nem csupán befolyásoló tényezőként lép fel egy-egy globális jelenségnél, hanem alapvető kiváltója annak.

7. A szén-dioxid kibocsátás újra nőni kezdett

Három év stagnálás után ismét emelkedni kezdett a globális széndioxid-kibocsátás. 2017-ben 2 %-kal növekedett a fosszilis tüzelőanyagok aránya, ezáltal az emberi társadalomnak tulajdonítható széndioxid-kibocsátás elérte a 41 milliárd tonnát. A növekedés oka legfőképp Kína, ahol a szén-, kőolaj- és földgázhasználat 3,5%-kal emelkedett az elmúlt évben.

Fordítás és összefoglaló: Király Andrea, GreenDependent

Forrás: https://www.scientificamerican.com/article/the-top-7-climate-findings-of-2017/
Kép forrása: https://www.mnn.com/earth-matters/climate-weather/stories/the-conversation-about-climate-change-is-ch-changing