JavaScript must be enabled in order for you to see "WP Copy Data Protect" effect. However, it seems JavaScript is either disabled or not supported by your browser. To see full result of "WP Copy Data Protector", enable JavaScript by changing your browser options, then try again.

Archive for the ‘Felelőtlen vállalatok’ Category

Katasztrófaturizmus Fukusima környékén

szombat, július 7th, 2018

A turizmustól remélnek néhányan fellendülést Japánban, Fukusima környékén, ahol hét évvel ezelőtt okozott helyrehozhatatlan károkat a cunami és az atomerőmű-katasztrófa.

A 15 ezer halálos áldozattal járó tragédia után néhány település még mindig teljesen lakatlan, vagy csak egy részébe engedték visszaköltözni az embereket. Katasztrófaturizmus Fukusima környékén | ClimeNews - HírportálA radioaktív sugárzás most is százszorosa az egészségre káros határértéknek.
— Azt gondoltam, hogy érdemes idehozni a turistákat, hogy lássák, milyen ma Fukusima, amelynek így talán sikerül javítani a megítélésén — mondta egy idegenvezető, Takuto Okamoto, aki kifejezetten külföldieknek kezdett ide túrákat szervezni.
.
De nemcsak külföldi turisták járnak a környéken, hanem iskolai csoportoknak is szerveznek ide kirándulást, akik megnézhetik, hogyan változott meg ez a vidék, és az itt élők élete. Sőt, az ezt tanuló fiataloknak azt is megmutatják, hogyan változott a mezőgazdaság errefelé.
.
— Őszintén szólva nem tudtam róla, hogy ma milyen itt a helyzet. Ezt látva megszakad a szívem — mondta egy fiatal egyetemista, Miki Hiszano.

Bár a helyiek többsége kedvesen fogadja a turistákat, nem mindenki örül nekik.

— Gyakran látok itt turistacsoportokat, ahogy nézegetik az elhagyott házakat, de nekem ez nem tetszik. Én nem akarok látványosság lenni — mondta egy helyi lakos, Majumi Macumoto, aki éppen a házát újítja fel, hogy visszaköltözzön.

A katasztrófaturizmus egyelőre nem hozza a számokat, de Japán egészében kezd helyreállni az idegenforgalom, tavaly már háromszor annyi turista látogatott a szigetországba, mint a tragédia évében.

Forrás: Andrea Hajagos - Reuters

 

Az amerikai kőolaj- és gázipar metánkibocsátása a becsültnél 60 százalékkal nagyobb

péntek, július 6th, 2018

Az amerikai kőolaj-és gázipar évenkénti 13 millió köbtonna metánkibocsátása, 60 százalékkal több mint az amerikai Környezetvédelmi Ügynökség eddigi becslése – derült ki az Coloradói Egyetem vezetésével készült tanulmányból.

Az amerikai kőolaj- és gázipar metánkibocsátása a becsültnél 60 százalékkal nagyobb - ClimeNews

A Science című tudományos folyóiratban megjelent tanulmány szerint a kibocsátott szénhidrogén többsége ipari berendezési hibája, szivárgások és más működési rendellenességek miatt kerül a levegőbe.
Ezeknek a szivárgásoknak a metánkibocsátása olyan környezeti hatású 2015-ben, ami nagyjából ugyanakkora volt, mint az összes amerikai széntüzelésű erőmű szén-dioxid-kibocsátásának környezeti hatása az adott évben – mutatták ki a szakemberek.

Ez a tanulmány az eddig legjobb számítás a kőolaj- és gázipari tevékenység környezeti hatásáról az Egyesült Államokban. Tíz évnyi kutatás eredménye, a tudósok a Nemzeti Óceán-és Légkörkutató Hivatal és a CIRES környezetkutató Intézet vezetésével végezték munkájukat” – idézte Jeff Peischlt, a CIRES tudósát az Eurekalert tudományos hírportál.
Tizenhat kutatóintézet szakemberei hat kőolaj- és gázkitermelő mező 400 olajkútjánál, folyóknál lévő létesítményeknél végeztek méréseket, mértek továbbá tartályoknál, szelepeknél és más berendezéseknél, valamint légi felméréseket is végzetek az olaj-és gázipari infrastruktúráról.

A metán a legegyszerűbb telített szénhidrogén. Kisebb mennyiségben van jelen a természetben, mint a szén-dioxid, de felmelegedést okozó hatása annak több mint 80-szorosa kibocsátása első 20 évében. A szén-dioxid után a metán a második fő oka a globális felmelegedésnek, és az elmúlt 250 évben több mint kétszeresére nőtt a légköri metán mennyisége.

A szivárgás miatt légkörbe került metán értéke mintegy 2 milliárd dollár, ami elegendő lenne 10 millió amerikai otthon fűtéséhez.
A szakemberek szerint a szivárgó berendezések kijavítása és a metán véletlen kibocsátásának megszüntetése hatékonyan orvosolhatná a problémát.

Forrás: MTI | Colorado Stae University

A népességnövekedés miatt veszélyben a földterületek 90%-a!

hétfő, június 25th, 2018

Az Európai Bizottság tudományos szolgálata és tudásközpontja közzétette az elsivatagosodást bemutató világatlasz új kiadását, amely szerint a népességnövekedés és a fogyasztási szokások változása minden korábbinál nagyobb nyomást gyakorolnak a Föld természeti erőforrásaira.

A népességnövekedés miatt veszélyben a földterületek 90%-a! - ClimeNews

A tájékoztatás szerint az uniós Közös Kutatóközpont kiadványa legfőbb megállapításai azt mutatják, hogy a talajromlás jelenleg a földterületek több mint 75 százalékát érinti, 2050-re ez 90 százalékra nő. A probléma Afrikában és Ázsiában a legsúlyosabb – jegyezték meg. Mint közölték, a talajromlás egyik fő oka a mezőgazdasági termelés további bővülése, aminek gátat lehet vetni a meglévő mezőgazdasági területek terméshozamának növelésével, a növényi alapú étrend elterjesztésével, a fenntartható forrásokból származó állati fehérjék fogyasztásával, valamint az élelmiszer-pazarlás csökkentésével.*
Mint írták, a talajromlás és az éghajlatváltozás gazdasági költsége évente több tízmillió euró az Európai Unióban, e tényezők 2050-re hozzávetőleg 10 százalékkal csökkentik majd a terméshozamot, de Indiában, Kínában és Afrika szubszaharai régióban a csökkenés 50 százalékos lehet.
A világatlasz szerzői megjegyezték, hogy a felgyorsult erdőirtás miatt nehezebb lesz mérsékelni az éghajlatváltozás hatásait. Becslések szerint 2050-re a szűkös talajerőforrásokból eredő problémák akár 700 millió embert is arra kényszeríthetnek, hogy elhagyják lakóhelyüket.
A világatlasz abban segíti a döntéshozókat, hogy helyi szinten jobb válaszintézkedéseket hozzanak a talajvesztés és a talajromlás problémájára. A világatlasz olyan kiadvány, mely átfogó, tényeken alapuló értékelést ad közre a világszintű talajromlásról és annak mögöttes okairól. Konkrét példákat mutat be arra vonatkozóan, hogy az emberi tevékenység hogyan vezet állat- és növényfajok kihalásához, illetve hogy miként veszélyezteti az élelmezésbiztonságot, fokozza az éghajlatváltozást, és kényszerít végső soron tömegeket lakóhelyük elhagyására.

* A népességnövekedés a cikkben szereplő probléma gyökere, a népességnövekedés visszafordítása a feladat nem pedig a földterületek további kiszipolyozása! (a szerk.)

Forrás: MTI

Több mint 60 ország küzd már a műanyagszennyezés visszaszorításáért

kedd, június 5th, 2018

Világszerte több mint 60 ország tesz már intézkedéseket a műanyaghulladékok egyre súlyosbodó problémájának kezelése érdekében – derül ki a témában készített eddigi legnagyobb, az indiai Újdelhiben kedden bemutatott ENSZ-tanulmányból.

Több mint 60 ország küzd már a műanyagszennyezés visszaszorításáért

A világszervezet Környezetvédelmi Programjának (UNEP) jelentése szerint a Galápagos-szigeteken például betiltják az eldobható nejlonzacskókat, Sri Lankán a polisztirolhab használatát, míg Kínában egyre nagyobb teret hódítanak a biológiailag lebomló zacskók.
A kelet-afrikai Eritreában betiltották a műanyagzacskókat és jelentősen csökkent a csatornadugulások száma. Kínában hárommilliárd nejlonzacskót használtak el évente 2008 előtt. Mostanra 60-80 százalékkal csökkent a használatuk az élelmiszer-áruházakban, ám a piacokon továbbra is jelen vannak.
Vietnamban adót vetettek ki rájuk, ám ennek ellenére is széles körben használják őket. A helyi kormány épp ezért azt fontolgatja, hogy ötszörösére növeli a zacskókra kivetett adót.
Írországban az adó hatására 90 százalékkal csökkent a műanyagzacskók használata.
Kenyában a tehenek átlagosan 2,5 zacskót esznek meg életükben. A kelet-afrikai országból mára teljesen száműzték a nejlonszatyrokat, és pénzbírság, valamint négy év börtönbüntetés jár gyártásukért, importjukért és használatukért is – olvasható a BBC News honlapján.
A bevezetett intézkedések ugyanakkor vegyes eredményeket hoztak. Kamerunban például tilos a műanyagzacskók használata és a háztartásoknak minden kilogrammnyi begyűjtött műanyaghulladék után fizetnek, ám a műanyagzacskókat továbbra is becsempészik az országba.
A jelentés szerint a világon eddig előállított kilencmilliárd tonna műanyagnak csak mintegy kilenc százalékát hasznosították újra, és 12 százalékát égették el. A fennmaradó 79 százalék szeméttelepeken, az óceánokban és a folyókban halmozódott fel, ahol évezredekre van szükség a teljes lebomlásukhoz. *
A legnagyobb gondot az egyszer használatos termékek okozzák, mint a műanyagzacskók, szívószálak, evőeszközök. A Föld országaiban évente 5 ezer milliárd műanyagzacskót használunk el, és ha semmi sem változik, az évszázad közepére már 12 milliárd tonna műanyaghulladék árasztja el a világot – figyelmeztet az UNEP-jelentés.
A tengerben lebegő hulladék évi 1,3 milliárd dollár kárt okoz a halászatnak, a hajózásnak és a turizmusnak Ázsia Csendes-óceánnal határos térségében. A műanyagzacskók szerte a világon eldugaszolják a városi vízelvezetőket és ezzel árvíz- és járványveszélyt okoznak, vagy a haszonállatok gyomrába kerülnek.
A szakemberek a műanyag 35 lehetséges biológiai helyettesítő-anyagát sorolták fel a tanulmányban. Ezek közé tartozik a kukorica tartalékfehérjéje, a zein, a nyúlszőr, a tengeri hínár, a gombafélékből készülő hab, a QMilch nevű anyag, amely magas koncentrációjú kazein tejfehérjéből készül, valamint az ananászlevélből előállított pinatex.
A törvényalkotók egy része azonban aggódik a biológiai alternatívák körüli túlzott felhajtás miatt is. Ennek oka, hogy annak idején a bioüzemanyagokkal kapcsolatos kezdeti optimizmus is hamar szertefoszlott, miután esőerdőket kezdtek kiirtani, hogy pálmaolajat termeljenek az autók működtetéséhez.
Az adókivetés és a korlátozás – amennyiben jól megtervezettek és sikerül is betartatni őket – a műanyaghulladék-termelés megfékezésének leghatékonyabb módjai közé tartoznak – vélik a jelentés készítői.
A szakemberek szerint emellett sokkal szélesebb körű összefogásra lenne szükség, például a vállalatok bevonására, beleértve a műanyagtermelőket is, akiket kötelezni lehetne arra, hogy bizonyos módszerekkel nagyobb mértékű újrahasznosításra ösztönözzenek.

*A Hülyeség kora! (a szerk.)

Forrás: MTI | Újdelhi, 2018. június 5.

 

 

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát

szombat, április 21st, 2018

A Föld napjához közeledve több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát.

Néhány nappal április 22., a Föld napja előtt világszerte több mint 1 millió ember követeli, hogy a világ legnagyobb vállalatai csökkentsék az egyszerhasználatos műanyagok gyártását. [1]

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát
Egy közelmúltbeli tanulmány rávilágított arra, hogy a világ összes műanyagának 91%-át nem hasznosítják újra. [2] Egy teherautónyi műanyag szemét kerül a tengereinkbe és az óceánjainkba minden egyes percben. [3]

A tengeri élőlények – a tengeri madaraktól a teknősökön át a bálnákig – a műanyag szeméttől megfulladhatnak, vagy úgy beléjük gabalyodhatnak, hogy elpusztulnak tőlük. Az ENSZ Környezetvédelmi Programjának (UNEP) becslése szerint az óceáni műanyagszemét-szennyezés a tengeri élőlények százezreinek haláláért felelős minden évben. [4]

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatátA nemzetközi #BreakFreeFromPlastic mozgalom – amelyben több mint 1100 csoport vesz részt, köztük a Greenpeace is – kezdeményezésére most milliónyian mondtak nemet a műanyagáradatra. Az emberek világszerte petíciókhoz csatlakoztak, és fotókat tettek közzé a közösségi médiában a boltokban, éttermekben található elképesztően pazarló műanyag csomagolásokról, hogy olyan nagyvállalatokat bírjanak rá az eldobható műanyagok termelésének és használatának csökkentésére, és végső soron azok teljes kivezetésére, mint a Coca-Cola, a Pepsi, a Nestlé, az Unilever, a Procter & Gamble, a McDonald’s vagy a Starbucks.

A Greenpeace szerint az egyszerhasználatos műanyagok kapcsán fordulóponthoz érkeztünk. Ideje, hogy minden nagyvállalat, amely törődik a bolygó egészségével, túllépjen a puszta újrahasznosításon. Az eldobható műanyagok továbbra is riasztó mennyiségben ömlenek az óceánjainkba, tavainkba és folyóinkba.

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatátAz egyszerhasználatos műanyagok nem létfontosságúak. A társadalmi ellenérzés is láthatóan egyre növekszik velük szemben, hiszen ha így folytatjuk, a műanyag hulladékokkal tönkretesszük a bolygónk élővilágát. Az állampolgárok ezért azt várják, hogy ahelyett, hogy a cégvezetők kizárólag a haszonmaximalizálásra törekedjenek, tegyenek valódi lépéseket a környezet védelméért, és hagyjanak fel a felesleges műanyag csomagolóanyagok használatával.

Több mint 1 millióan követelik, hogy az óriásvállalatok csökkentsék az eldobható műanyagok használatát„Az egyszer használatos eldobható műanyagok visszaszorítása érdekében a magyar kormánytól is intézkedéseket várunk. Gazdasági és jogi eszközöket kell alkalmazni annak érdekében, hogy radikálisan visszaszorítsuk az eldobható műanyag italos palackok használatát, és megszabaduljunk a műanyag zacskóktól” – mondta Simon Gergely, a Greenpeace regionális vegyianyag-szakértője.

Jegyzetek:

  1. http://media.greenpeace.org/collection/27MZIFJXOGWVP
  2. http://advances.sciencemag.org/content/3/7/e1700782
  3. http://www3.weforum.org/docs/WEF_The_New_Plastics_Economy.pdf
  4. http://www.unesco.org/new/en/natural-sciences/ioc-oceans/focus-areas/rio-20-ocean/blueprint-for-the-future-we-want/marine-pollution/facts-and-figures-on-marine-pollution/

Forrás: Greenpeace

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé!

kedd, április 10th, 2018

Amíg más vállalatok törekszenek a dekarbonizációs folyamatok keretében a karbonlábnyomuk teljes eltüntetésére, addig a Nestlé hülyének nézi az embereket, a tudatos vásárlók kivételével.

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

A Nestlé Magyarországon elkezdett kommunikálni arról, hogy a fenntarthatóság jegyében folytatja a műanyag felhasználás problémával kapcsolatos teendőit. Belenyúlt abba, ami egyébként globálisan nem éri el a teljes probléma 3%-át! Na azért tart itt a világ, mert ebből a vállalásból is látszik (persze kicsivel több mintha nem csinálna semmit), hogy nem jutott el a vállalat vezetésének tudatáig, hogy az utolsó percekben vagyunk a teljes összeomlástól. Amit tesz a világmegmentő csomagjában az kb. annyi, mint amikor a Titanikra felpakolták a mentőcsónakokat, hogy biztos elég lesz. Mégpedig ezzel a kommunikációval:

“A Nestlé kiemelten fontos feladatának tekinti környezeti lábnyoma folyamatos csökkentését, hogy a környezetet megóvja a jövő generációi számára – áll a vállalat Origohoz eljuttatott közleményében. Ezért nagy figyelmet fordít a csomagolóanyagok környezetre gyakorolt hatásának minimalizálására. Most bejelentett vállalása is ezt szolgálja: a vállalat arra törekszik, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagot használjon.

A Nestlé víziója szerint, semmilyen csomagolóanyag nem végezheti hulladéklerakóban vagy szemétként, így a műanyagok sem.
Globális probléma ellen közös fellépés.
Mark Schneider, a Nestlé vezérigazgatója, a bejelentés kapcsán elmondta:

“Jelenleg a műanyaghulladékok jelentik a világ egyik legnagyobb fenntarthatósági problémáját, a megoldás pedig közös fellépést igényel.” Olyan technológiákat dolgozunk ki, amelyekkel egyre nagyobb mértékben mozdíthatjuk elő a hulladék csökkentését és újrahasznosítását – tette hozzá.

A vállalatvezető kijelentette, a Nestlé célja, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosítható vagy újrafelhasználható csomagolóanyagokat használjon.”

Talán onnan kellene kezdeni, hogy azonnal állítsa le a víz palackozását, mert a hozzá való palackhoz négyszer annyi víz kell, mint a benne lévő ásványvíz mennyisége! Továbbá a csoki üzlet ott kezdődik, hogy valaki elülteti a kakaóbab cserjét és mesterségesen megtermékenyíti a tehenet, hogy legyen tej a csokihoz. Mindegyik táblában egy jó pohár tej van, (bizonyára mindenki ismeri a reklámot) és a tejnek is, a reklámnak is óriási a karbonlábnyoma ami nem baj, gondolhatja a Nestlé. Átnéztem a cég weboldalán található fenntarthatósági információkat, és amit meg lehet róluk találni nemzetközi vonatkozásban is. Egy 2017-es vállalást is tartalmazó információs oldal szerint Magyarországon 100%-ban megújulóból származó villamosenergiát használ a Nestlé. Nem néztem utána, de érdekes lenne, ha itt sem stimmelne a kommunikációjuk.
A magyar weboldalukon található információk csak 2013-ig tartalmaznak konkrét adatokat és 2015-ig vállalásokat a mai napon.

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

Itt azért szépen látszik, hogy folyamatosan nő a CO2 kibocsátásuk!

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

Ez a megfogalmazás jelenti a “nesze semmi, fogd meg jól” kategóriát. Mindenesetre jól hangzik!

Nevetséges vállalással fényezi magát a Nestlé! - ClimeNews - Hírportál

Itt azért kiolvasható, hogy már 2013-ban is foglalkoztatta őket ez a szörnyű probléma, és mintha megállt volna az idő azóta. Nyilván mert a csoki és a műanyagvíz azért fogyott rendesen…

Hát nagyon szomorú lettem.

Aminek egy ilyen kaliberű cégnél rendben kellene lennie 2018-ra az a következő minimum elvárás, félre téve, hogy milyen humbuk ISO akárhányas minősítési tanúsítvánnyal rendelkezik.

1./ karbonlábnyom csökkentési terv
2./ 2005-től évenkénti karbonlábnyom számítási jegyzőkönyv, független 3. szervezettel auditálva globálisan, lokálisan, gyárakra lebontva
3./ karbonsemlegesítésekre vonatkozó hiteles igazolások évenként lebontva

Mindezek nyilvánosan és elektronikusan letölthető változatban is. Hol van ez? Persze ez vonatkozik minden cégre önkéntesen, kötelező előírások nélkül. Hiszen a vízcsapból is az folyik, hogy a klímamegbolondulás oka az emberi tevékenység. A legnagyobb legfőképpen környezeti probléma gyökere a népességrobbanás! Persze ez jó a Nestlének mert úgy gondolhatják, hogy még több csoki fog fogyni. Csupán azért nem teszik a környezetszennyezés mértékének csökkentését a megfelelő ütemben, mert a csokit és a műanyagvizet veszik az emberek, legfőképpen a nem tudatos vásárlók.

Kimerem jelenteni, hogy ez a vállalat közel sem fenntartható jelenleg és a dolgozóik is jobban örülnének neki, ha tudnák, hogy ez nem így van. Már csak azért is, mert a Nestlé nem követendő példaként már másodszor jelenik meg a ClimeNews – Hírportálon!

Mindenesetre folytatom a harcot és nem eszünk Nestlé csokit, ameddig nem pótolják a leírtakat úgy, hogy a dokumentumokból kiderüljön mikor lesznek a termékeik belátható idő alatt karbonsemlegesek.

Rampasek László

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

kedd, november 14th, 2017

Egyetlen év alatt 4 %-kal lett olcsóbb a szélenergia és 9 %-kal a napenergia, azaz ipari méretekben már most sokkal drágább a szén vagy az atom, mint a megújulók – írja a G7 a Lazard tanácsadó cég friss elemzése alapján. A nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget.

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

Ipari méretekben már most sokkal olcsóbb a megújuló energia, mint a szén, vagy az atom. Sőt, az erőművek teljes élettartamára vetített költségek alapján az alacsony árak ellenére a gázt is veri a szél és nap, amelyek közül előbbi 4, utóbbi 9 százalékkal lett olcsóbb egyetlen év alatt – derül ki a Lazard tanácsadócég minap publikált elemzéséből. Az Egyesült Államokban végzett felmérés szerint a szélerőművek jelenleg 30 és 60 dollár közötti költségszinten tudnak előállítani egy megawattóra energiát, míg az ipari méretű fotovoltaikus termelés esetében ugyanez 46 és 53 dollár között szóródik.

A legolcsóbb hagyományos energiahordozó a földgáz, de itt még úgy is a 42, illetve 78 dollár közötti sávban mozog az egy megawattórára jutó költség, hogy az USA-ban az úgynevezett palaforradalom miatt most rendkívül olcsó a gáz (egy új technológiának köszönhetően néhány évvel ezelőtt hatalmas, korábban nem kitermelhető gázkészletek váltak elérhetővé, ami soha nem látott áresést hozott a piacon).

Pofon Paksnak: az atomerőművek működtetése sem termel nyereséget

Az átlagköltség alakulása elég jól mutatja a trendeket: miközben a már emlegetett megoldások évről évre egyre olcsóbbak lettek a technológiai fejlődésnek, a növekvő termelés miatti méretgazdaságosságnak (minél többet termelnek valamiből, az egy egységre jutó kiadás annál kisebb) és az árak csökkenésének köszönhetően, addig a szén esetében stagnálást mutattak az adatok, a nukleáris energia pedig látványosan drágult. Utóbbi magyarázata minden bizonnyal a 2011-es fukushimai baleset: a cunami okozta katasztrófát követően jelentősen szigorodtak az atomerőművekre vonatkozó szabályok, ami igencsak megdobta az építési ráfordítsokat (a növekedés 2011-et követően indult meg).

A Lazard szerint a költségek mozgásából egyértelműen az következik, hogy a jövőben is folytatódni fog a nap és szélerőművek térnyerése. A támogatott megújuló fejlesztések mellett a nukleáris és szénerőművek nemhogy a beruházás értékét nem hozzák vissza, de már működtetésük sem termel nyereséget, és lassan ugyanez lesz a helyzet támogatás nélkül is-írta a G7.

Mindez zöld szemmel megnyugtatóan hangzik, de Magyarországon a jövőnkért aggódóak  számára egyre érthetetlenebb, hogy az Orbán-kormány továbbra is készül az elvileg jövőre induló, alapból 3600 milliárdos (a végén akár ennek háromszorosába kijövő) költséggel tervezett Paks 2 bővítésre.  Sőt, már további blokkok építéséről gondolkoznak az illetékesek… Mindezt annak ellenére, hogy a kivitelező Roszatom projektjei másutt, pl. Finnországban komoly biztonsági aggályokat keltettek. Miközben mérvadó magyarországi környezetvédő szervezetek szerint sem megnyugtató módon ment végbe a bővítés környezetvédelmi engedélyének kiadása. A Greenpeace és az Energiaklub fellebbezett a 2016-os döntés ellen, ezt azonban elutasították, ezért az Energiaklub most Strasbourgba viszi az ügyet.

Más kérdés, hogy a háztartási kiserőművek még mindig nem tűnnek igazán versenyképesnek. A háztetőre szerelt berendezések által előállított áram több mint kétszer annyiba kerül, mint bármely ipari technológiával termelt.

Forrás: Greenfo.hu

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban

szombat, november 11th, 2017

Másfél napig égett ez az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban lévő Texasban. Az égő gumik több száz mérgező szennyező anyagot termelnek, és a füst belélegzése számos egészségkárosodást okozhat.

Az autógumikkal jól megrakott tűz az USA-ban - ClimeNews - Hírportál

Az eset a Texaxban lévő Odesszaban történt, nem messze EL Pasotól a Mexikói határtól. A hely annyira elszigetelt, hogy amikor becslések szerint 100.000 db gumiabroncs vasárnapra tüzet nyitott, a legközelebbi tűzcsap kb. 6,5 km-re volt. Mire a tűzoltók a helyszínen megkezdték volna az érdemi munkát már annyira forró volt a völgy ahol égtek a gumik, hogy oda bemenni szinte lehetetlenség volt.

Nyilvánvaló, hogy az eset nem csak a véletlen műve, hiszen az emberi tényezők szorosan ott vannak a háttérben. A probléma az, hogy már nem a “Hülyeség kora”-ban vagyunk a 20. században. 2017-et írunk az USA-ban is. A cikket ajánljuk figyelmébe az amerikai nagykövetségen dolgozóknak is, hiszen a Föld légköre nem ismer országhatárokat a szennyezéssel kapcsolatban sem.

Forrás: Rhett Jones – GIZMODO

Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban

hétfő, november 6th, 2017

Több ember hal meg évente a szennyezett víz és levegő miatt, mint háborúban, gyilkosságban, maláriában, éhínségben és természeti katasztrófákban összesen. A globális GDP 6,2 százalékát veszik el ezek a halálesetek. A kemikáliák közel felét nem is tesztelték azt illetően, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre.

Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban - CN

Korábbi kutatások vizsgálták már, hogy a klímaváltozás mennyire növeli a korai halálesetek számát, de az USA-ban most első alkalommal készült jelentés arról, hogy modern, iparosodott világunk összes környezetszennyezése milyen hatással van a népegészségre, pontosabban a halandóságra.

Világszerte nyolcmillió ember él olyan városrészekben, ahol a levegő minősége, tisztasága nem üti meg az ENSZ Világegészségügyi Szervezete által előírt szintet. Az állandó szmog kikezdi az egészségüket, s ez idő előtti halálhoz vezet. De a szennyezett vizektől is sokan halnak meg.

Az 51 oldalas tanulmány szerint, melynek főbb kijelentéseit a Lancet tudományos szakfolyóiratban ismertették a kutatók, 2015-ben minden hatodik haláleset számított idő előttinek és származott környezetszennyezésből, vagyis a szennyező anyagoknak való kitettségből.

Az ebből eredő anyagi károk -kieső munkaerő és termelékenység, egészségügyi kezelések költségei- 6,2 százalékát jelentik a világgazdaság GDP-nek, vagyis 4600 milliárd dollárra rúgnak.

Csak óvatos becslés

A szennyező anyagok számlájára írható halálesetek számát 9 millióra becsüli a tanulmány, ugyanakkor a tudósok is hangsúlyozzák, hogy ez óvatos becslés, a valós szám ennél jóval több lehet.

Miért? Mert a széles körben alkalmazott toxikus anyagok közül sokat figyelembe sem vettek a kutatók. Az 1950 óta forgalomba került 5000(!) új kemikáliának csak nagyjából a felét tesztelték kutatóintézetek és/vagy hatóságok a tekintetben, hogy mennyire veszélyesek az emberi szervezetre nézve.

Még az évi 9 millióról szóló becslés is

  • másfélszer nagyobb, mint azok száma, akiket a dohányzás öl meg,
  • háromszor nagyobb, mint akik AIDS-ben, maláriában és TBC-ben halnak meg,
  • hatszor nagyobb, mint a halálos közúti balesetek áldozatainak száma,
  • tizenötször nagyobb, mint a más típusú erőszakos halálesetek száma.

Harmadik világ

A legveszélyesebb környezeti hatások Indiában érik az embereket, ott minden negyedik idő előtti haláleset tulajdonítható a környezetből eredő toxikus hatásoknak. Ez évi 2,5 millió halált jelent. Kína a második a toplistán, ott 1,8 millió ember pusztult bele a szennyezésbe, vagyis minden ötödik korai halálnak az oka.
Városi élet – szmoggal. (Kép:Wikipedia - London)- Többen halnak meg környezetszennyezés miatt, mint háborúban - CNOlyan országokban, mint Banglades, Pakisztán, Észak-Korea, Dél-Szudán vagy Haiti, az idő előtti halálok 20 százaléka a környezet szennyezettségének köszönhető. Új-Delhi például hírhedten szmogos. Előfordul, hogy ott az ENSZ Világegészségügyi Szervezete, a WHO által ajánlott felső értékhatára kilencvenszerese(!) a városi levegő szennyező anyagokal telítettsége.
A Föld legszegényebbjeit sújtja leginkább a környezetszennyezés, hiszen a halálesetek 92 százaléka az alacsony és közepes jövedelmű országokban történik.

Környezetvédelem = Nyereség

A gazdag országokban a környezetvédelem felkarolása politikai szinten -ökológiai törvények megalkotásával és betartatásával- gazdasági előnyökkel is jár. Az amerikai Környezetvédelmi Hatóság (EPA) kutatása szerint minden 1970 óta környezetvédelemre fordított dollár 30 centnyi nyereséget hozott az amerikai gazdaságnak. (1970-ben vezették be a Tiszta Levegő törvényt az USA-ban.)

Az ólom kivonása a gázolajból például 6000 milliárd dollárral gazdagította az amerikai gazdaságot 1980 óta, állítja az amerikai Járványügyi és Megelőző Hivatal (CDC).

Forrás: ABC News, Bloomberg

A karbonsemlegességi mozgalmak gerjesztik a környezetvédelmi programokat, mert a karbon árának felismerése és megfizetése nemcsak a jótéteményt jelenti, hanem a valódi fenntarthatóságot is.

(Rampasek László) www.karbonsemleges.cf

A hajózás visszássága az európai folyókon

kedd, október 31st, 2017

A hajózás visszássága az európai folyókon - ClimeNews - HírportálKörülbelül 7 évvel ezelőtt jutott eszembe ez a kérdés, amikor egy folyami Hotelhajón siklottunk, mint Vendéglátós „Rabszolgák” Franciaország legszebb folyóján és környezetében a Rohn-on, Lyon-tól Marseille-ig, ami igazából a mostani időkben fogalmazódott meg bennem és értettem meg ténylegesen.
Egy rövidebb időre is visszatekintve, végig körülöttem volt a környezet brutális szennyezése, ami számomra igen csak förtelmesnek tűnt. Sokan nem tudnak ezekről a belső infókról- titkokról, de mindenképpen beszélni kell róla. Már eleve a tengerek elsavasodása is nagy gondot jelent, nem hogy ma a káros gázok kibocsájtása.
Szóval eltelt 7 év és nézzük meg, hogy mi is történt.  Azokra az időkre visszagondolva, még csak egy számomra jobb jövőnek ígérkezett az az időszak. Szép tájak a hullámok habjai között, új kultúrák megismerése minden olyan mesésnek tűnt.
Amikor jobban beleláttunk a hajózással járó kíméletlen környezetszennyezésbe, na akkor dobtunk egy Hátast a Fedélzeten, szó szerint!
Mint tudjuk, rengeteg hulladék keletkezik, akár már csak az étterem működtetése során is egy hajón, ahol nincs meg még annak sem a lehetősége és esélye, hogy olyan helyre kerüljön a szemét, az üveg, az ételmaradék, és az olaj ahol annak rendje és módja szerint kezelni tudják, újrahasznosíthatják olyan módon, hogy ezekkel ne tegyünk kárt a saját környezetünkben. Sajnos a szemünk láttára és nagy döbbenetünkre a megszokott folyamat az volt, hogy több ezernyi boros és egyéb üveg az aprítóból egyenesen a folyóba landolt a szennyező mocsokkal, és veszélyes hulladékokkal együtt!

A hajózás visszássága az európai folyókon - ClimeNews - Hírportál

A dolgozói és végrehajtói szinten ahol dolgoztam sajnos nem lehet változtatni ezen a káros folyamaton, ami évtizedek alatt be is bizonyosodott. Mégis milyen módon lehetne ezt a problémát megoldani? Hát úgy, hogy nem veszek tovább benne részt, helyette én is felveszem a harcot inkább a klímaváltozás ellen. Jó hír, hogy rengeteg az új elképzelés és technológia, amivel a káros behatásokat semlegesíteni lehet, vegyük például az üvegházhatású gázok csökkentését, ellentételezését.

Van már megoldás, tájékozódhat ezen a területen is a legtöbb ember. Ha ez nehezen megy, vagy eltereli a figyelmedet a Média, akkor nézz csak utána.

Szén-dioxid kompenzáció
A több mint egy évtizede bevezetett szén-dioxid kompenzációs programok lehetővé teszik a fogyasztók számára, hogy szén-dioxid jóváírásokat vásároljanak az utazási kibocsátásaik vagy a hajózás által okozott kibocsátás „semlegesítésére”. Jelenleg a nemzetközi repülőutak csupán 2%-át kompenzálják még csak az utasok. Ezen a területen van mit tenni annak ellenére, hogy számos légi- és hajózási társaság kínálja e szolgáltatást. Az utasok lelkiismeretére van bízva továbbra is az, ami erkölcsi kötelességük lenne.

Nagy Zoltán
www.carbonsolving.cf

Hogyan változtatják meg a bálnák az éghajlatot

péntek, október 27th, 2017

A természet, aminek mi, emberek ugyanúgy a részei vagyunk, hihetetlenül csodálatos módon lett megteremtve, amiben minden lénynek megvan a maga nagyon fontos szerepe. Bármelyiknek a hátrányban vagy előnyben részesítése egy tökéletesen finom egyensúlyt borít fel.

Köszönjük az alábbi videó magyar nyelvű feliratozását melyből kiderül, hogy több tízmillió tonna szén-dioxidot vontak ki a planktonok évente a légkörből addig, amíg voltak bálnák! Az ember a szabályozatlan bálna vadászattal – annak érdekében, hogy több élelmiszere legyen – itt is beavatkozott a természetbe, nagymértékben csökkentette a bálnák létszámát és a következményekkel nem számolt…

 

 

A Roszatom kockázatai

hétfő, október 16th, 2017

A Majak létesítmény balesetének 60. évfordulóján nyilvánosságra hozott frissített Roszatom-jelentésből[1] kiderül: az orosz cég finanszírozása bizonytalan, és továbbra is erősen megkérdőjelezhető az atomerőművek tervezéséhez és építéséhez szükséges szakértelme. A környezetvédő szervezet közelmúltbeli, Majak környéki mérései továbbá mutatják: az üzem továbbra is súlyosan károsítja a környezetet és a létesítményei környékén élő emberek egészségét.[2] A Greenpeace Magyarország mindezek alapján azt várja a magyar kormánytól, hogy álljon el az orosz hitelből finanszírozni tervezett kockázatos és veszélyes Paks II projekttől, és az új atomerőmű építése helyett a megújuló alapú rendszerek elterjedését támogassa.

A Roszatom kockázatai - ClimeNews - HírportálA Roszatom által épített finnországi és oroszországi atomerőművek körüli botrányok azt mutatják, megalapozottak a Roszatom megfelelő minőségbiztosításával és szakértelmével kapcsolatos aggályok – derül ki a most frissített[1] „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentésből.[3] A finn nukleáris hatóság megállapította: a finn Hanhikivi erőmű terveit a Roszatom nem volt képes megfelelő időben és minőségben szállítani, ami a projekt csúszásához vezetett. Oroszországban a Leningrád II atomerőmű építését számos súlyos baleset kíséri, az építkezésen dolgozók a biztonságos és felelős munkavégzés feltételeinek hiányáról számoltak be (dokumentáció meghamisítása, tűzbiztonsági előírások figyelmen kívül hagyása, stb.).

A jelentésben fény derül a Roszatommal való együttműködés további kockázataira is. Törökországban a tengerpartra építendő atomerőmű környezeti engedélyezési eljárását gyorsították fel az orosz elnök látogatásának ürügyén, majd kiderült, hogy a Roszatomnak nincs tapasztalata tengerparti atomerőművek építésében. A bolgár atomerőmű építésénél a Roszatom messze túllépte a beruházás szerződésben vállalt költségeit: mégis, miután Bulgária felbontotta a szerződését a Roszatommal, a cég beperelte a bolgár kormányt, a bíróság pedig 620 millió euró kártérítést ítélt meg az orosz vállalat számára.

A Roszatom-projektek finanszírozása is bizonytalanná vált. Miután 2017-re mintegy 40 milliárd euróra nőtt az orosz állami költségvetés várható hiánya, az orosz állam által finanszírozott Roszatom igazgatója bejelentette, hogy 2020-ban megszűnik a cég állami támogatása.

A Greenpeace friss, az oroszországi Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem közelében vett mérési eredményéből emellett kiderül: a Roszatom nem gondoskodik megfelelően a cég által okozott szennyezések felszámolásáról sem. A világtörténelem harmadik legsúlyosabb atomkatasztrófájának, a Majak balesetének 60. évfordulója alkalmából nyilvánosságra hozott jelentés[2] arról tanúskodik: több településen továbbra is szennyezett területeken élnek emberek, az évtizedek alatt a balesetekből és az üzemi kibocsátásokból származó károk felszámolása nem halad, és valószínűsíthető, hogy az üzem továbbra is bocsát ki radioaktív szennyezést a környezetbe.

„A Roszatom atomerőmű projektjei és a majaki katasztrófa helyszínén vett minták azt mutatják, hogy a cég felelőtlenül működik, a Roszatommal való együttműködés pénzügyi, biztonság és környezeti szempontból is rendkívül kockázatos. A Greenpeace Magyarország azt várja a magyar kormánytól, hogy ne kockáztassa a magyar emberek jövőjét egy új atomerőmű-projekttel, hanem változtasson energiapolitikáján, és tegyen meg mindent a tiszta, biztonságos és olcsóbb megújuló energiaforrások hazai elterjedéséért” – mondta Perger András, a Greenpeace klíma- és energiakampány-felelőse.

Roszatom: mindenhol ugyanaz a lemez – Összefoglaló „A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés 2017-es frissített változatáról: http://paksameta.blog.hu/2017/09/29/roszatom_mindenhol_ugyanaz_a_lemez

Összefoglaló az oroszországi Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem közelében 2017. augusztusban végzett mérések eredményeit bemutató jelentésről: http://paksameta.blog.hu/2017/09/29/majak_tobb_reprocesszalas_tobb_szennyezes

A Greenpeace International fotói és videói a Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem környékéről: http://media.greenpeace.org/C.aspx?VP3=SearchResult&VBID=27MZV8YR8OQD1&SMLS=1&RW=1534&RH=710

Jegyzetek:

[1]„A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés frissítése (2017) http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/636904/a_roszatom_kockazatai_2017.pdf

[2]2017 augusztusi, helyszíni szakértői mérési eredményeket tartalmazó jelentés a Majak nukleárishulladék-feldolgozó üzem környékének állapotáról, a katasztrófa 60. évfordulója alkalmából. http://www.greenpeace.org/hungary/hu/hirek/publikaciok/Rosatoms-Mayak-More-reprocessing-more-contamination/

[3]“A Roszatom kockázatai” című Greenpeace-jelentés (2014) http://www.greenpeace.org/hungary/PageFiles/636904/A_Roszatom_kockazatai.pdf

 

 

A Mátrai Erőmű lignittervei

kedd, október 10th, 2017

Megszületett az a minden tagállamra kötelező érvényű környezetvédelmi előírás, amely komoly választás elé állítja az Európai Unió szénerőműveit, így a Mátrai Erőművet is. Ez alapján, az évente közel 23 ezer korai halálesetet okozó szénerőművek 2021-ig vagy leállnak, vagy rendkívül költséges beruházásokkal próbálnak megfelelni az új feltételeknek. Azonban nem ez az egyetlen körülmény, amely gondot okoz a Mátrai Erőműnek.

Az új előírások célja, hogy csökkentsék a szénerőművek és más nagy tüzelőberendezések levegőminőségre gyakorolt káros hatásait, mivel csak Európában legalább 23,000 ember hal meg idő előtt a szénerőművek által okozott légszennyezettség miatt. A ma megjelent, és minden tagállamra kötelező érvényű határozat által előírt új károsanyag-kibocsátási határértékek négy éven belül lesznek számon kérhetők. Ennyi ideje van a Mátrai Erőműnek is arra, hogy megfeleljen az új követelményeknek.

A Mátrai Erőmű lignittervei - ClimeNews - Hírportál„A Mátrai Erőmű hazánk legnagyobb szén-dioxid kibocsátója, amely évente több mint 6 millió tonna szén-dioxiddal terheli a környezetet. Ez Magyarország teljes kibocsátásának több mint 10%-a. Mindemellett óriási mennyiségű, egészségre káros kéndioxidot, nitrogénoxidot, és az egészségre kifejezetten veszélyes szállóport is bocsát a légkörbe. Ráadásul a vállalat egyre nagyobb mennyiségű lignitet értékesít a térségben háztartási tüzelőanyagként, amely tovább növeli a levegőszennyezettséggel összefüggő egészségügyi kockázatokat a már egyébként is erősen szennyezett régióban” – mondta el Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia Programjának vezetője.

Az erőmű több beruházással előbb a kéndioxid, majd a közelmúltban a nitrogénoxidok kibocsátását próbálta meg visszaszorítani, de ez sem lesz elég ahhoz, hogy megfeleljen az új határértékeknek. Úgy tűnik, mindkét káros anyag tekintetében újabb beruházásokra lesz szükség, amelyeket nagyon korán, már 2021-re meg is kell valósítani. Ez a beruházáskényszer egyrészt azt jelenti, hogy gazdaságossági szempontból az éppen eladás alatt álló erőmű már közel sem olyan vonzó célpont, mint korábban, másrészt bárki is lesz az új tulajdonos, olyan időszakban kell gyors döntést hoznia, amikor a pénzügyi körülmények korántsem ideálisak, hiszen az erőmű eredménye zuhanásszerűen lecsökkent az utóbbi években.

Fogy a levegő a bánya körül

Ugyanakkor nemcsak az új környezetvédelmi előírások rontják a lignitre alapozott jövőképet. A Mátrai Erőmű egyik komoly előnye eddig az volt, hogy tüzelőanyaga, a lignit saját bányáiból érkezik, vagyis nem szorul más forrásból származó tüzelőanyag megvásárlására.

Az erőmű egyik lignitbányája viszont levegőminőségi okokból egyelőre nem kapta meg a jövőre vonatkozóan létfontosságú környezetvédelmi működési engedélyt. A környezetvédelmi hatóság szerint a Visontán működő, és a Mátrai Erőművet kiszolgáló külszíni lignitbánya környezeti felülvizsgálati dokumentációjában ugyanis a levegőtisztaságvédelmi munkarész hiányos és ezért megalapozatlan. Így erősen kérdéses, hogy a jövőben honnan érkezik a lignit az erőműbe.

Erőműbővítés már biztosan nem lesz

Emellett bizonytalanná vált a tervezett új lignittüzelésű blokk megvalósítása is. A Mátrai Erőmű egy új, 500MW kapacitású ligniterőművel szerette volna bővíteni a meglévő kapacitását. A tervezett erőmű tőkeköltségei viszont óriásiak, amelynek kitermeléséhez valószínűleg szükség lett volna a jelenlegi, elöregedett blokkok által termelt haszonra is. Erre viszont már biztosan nem lesz lehetősége az új tulajdonosoknak.

A környezethasználati engedély módosítása során ugyanis a másodfokú hatóság megállapította, hogy az erőmű által okozott légszennyezés és annak károsító hatásai nem megfelelő mértékben kerültek vizsgálatra és értékelésre, valamint hogy a régi és az új blokkok működtetésének időzítése nincs tisztázva. A másodfokú hatóság egyértelműen rögzítette, hogy az új blokk üzembe helyezésére kizárólag a korábbi blokkok leállítását követően kerülhet sor. Ez azt jelenti, hogy a Mátrai Erőműben biztosan nem lesz kapacitásbővítés, amely teljesen új helyzet elé állítja az aktuális tulajdonosokat.

A szén hanyatlása

A szénenergia ugyanakkor nemcsak itthon, hanem szinte mindenhol veszít korábbi vezető szerepéből. Az Európai Unióban idén már 13 szénerőművet zártak be, vagy jelentették be bezárásukat. Legutóbb az Európai Unió 29. legszennyezőbb szénerőműveként nyilvántartott 1,2 GW kapacitású, az Uniper vállalat tulajdonában lévő egység bezárását jelentették be.

A sors iróniája, hogy a szénerőművek egykori szülőhazájában, az Egyesült Királyságban hosszú évtizedek után 2017. áprilisában elérkezett az első olyan munkanap, amikor a villamosenergia-ellátás szénerőművek által termelt áram felhasználása nélkül telt el. A szénenergia zuhanását jól mutatja, hogy míg 2012-ben az ország villamosenergia-termelésének 40%-át adta a szénenergia, addig az idei év első felében ez a részarány 2%-ra csökkent. A jelenlegi tervek szerint pedig 2025-ben már nem is lesz üzemelő szénerőmű az országban.

Talán nehéz elhinni, de az Egyesült Államokban is hasonló a helyzet. Csak az év első felében már nyolc szénerőmű zárt be, vagy jelentették be leállításukat. Egyértelműen mutatja a szénkorszak végét, hogy 2010 óta már 256 szénerőművet zártak be gazdaságossági vagy környezetvédelmi okokból az Egyesült Államokban.

A szénenergia globálisan is egyértelmű lejtmenetben van, ugyanis 2014 és 2015 után tavaly ismét, de a korábbi két évhez képest jóval nagyobb mértékben csökkent a termelt szén mennyisége. A Nemzetközi Energiaügynökség (IEA) legfrissebb, globális energetikai beruházásokat vizsgáló értékelése is azt mutatja, hogy a szén-ágazat a beruházások visszaesésének legnagyobb vesztese. Varró László, az IEA vezető közgazdásza szerint a szénenergiába irányuló beruházások várhatóan csökkenni fognak. Ennek jele, hogy míg 10 évvel ezelőtt 120GW szénerőmű kapacitás volt épülőben, addig ez tavaly mindössze 40GW volt. Kérdés, hogy ha a szénerőmű építés ennyire nem vonzó, miért lehet egyáltalán szó bármilyen ligniterőmű építéséről Magyarországon?

„Az Európai Unióban közel 300 szénerőmű és azok térségei számára nem csak az energetikai, hanem a gazdasági-társadalmi átmenet jelent nagyon komoly kihívást. A legnagyobb hiba, amit elkövethetünk, ha ezt az átmenetet késleltetjük. A szénenergia, így a Mátrai Erőmű minél korábbi kivezetésére, és az érintett régió átalakítására van szükség. Ehhez számos jó példából lehet tapasztalatot meríteni, valamint maga a Mátrai Erőmű térsége is jó adottságokkal rendelkezik” – emelte ki Vaszkó Csaba.

Az Európai Bizottság egyébként az őszi időszakban tervezi napirendre tűzni a szénbányákkal és szénerőművekkel rendelkező régiók gazdasági-társadalmi átalakításának lehetséges alternatíváit.

Forrás: WWF

Korábbi cikkek a témában itt a ClimeNews-on.

 

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja

vasárnap, október 8th, 2017

Egy most nyilvánosságra hozott jelentés szerint az EU és az európai kormányok évente több mint 112 milliárd euróval támogatják a legnagyobb károsanyag-kibocsátással járó (fosszilis) energia termelését és felhasználását. Ez szembemegy azzal a vállalással, miszerint 2020-ig megszüntetik ezeket a káros támogatási rendszereket.

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja - ClimeNews - Hírportál

A CAN (Climate Action Network) éghajlatvédelmi szövetség és az ODI (Overseas Development Institute) független nemzetközi szakértő intézet frissen közzétett jelentése elsőként összegzi az Európai Unióban jelen lévő fosszilisenergia-támogatások mértékét. A „Kivezetés 2020: Európa fosszilis támogatásainak felmérése” című jelentés részletesen összegyűjtötte az EU és 11 tagállamának a kőolaj, a földgáz és a szén kitermelésére és felhasználására 2014 és 2016 között nyújtott támogatásait.

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja - ClimeNews - Hírportál

A közlekedési ágazat kapta a legtöbb támogatást, több mint 49 milliárd eurót, beleértve a gázolaj árát csökkentő adókedvezményeket is. Összességében a közlekedési ágazat a beazonosított kormányzati támogatások 44%-át emésztette fel. Az elemzők arra figyelmeztetnek, hogy ezek az adókedvezmények továbbra is ösztönzik a gázolaj használatát, miközben a dízeljárművek légszennyezéséből adódó egészségügyi költségek, problémák egyre erősebben jelentkeznek. Ennek káros hatása Magyarországon is aktuális kérdéseket vet fel, hiszen a kormány erőfeszítéseket tesz az elektromos autók elterjedése érdekében. Azaz a dízeljárművek bármilyen mértékű támogatása hátráltatja az alacsony kibocsátású közlekedésre történő átállást, például az elektromos autók elterjedését.

A jelentés arra is fényt derített, hogy 2014 és 2016 között az EU évente – költségvetéséből, illetve fejlesztési és befektetési bankjain és alapjain keresztül – átlagosan 4 milliárd euró fosszilis támogatást nyújtott. A földgáz és a szén továbbra is magas támogatása különösen aggasztó.

A fosszilis energiának nyújtott támogatások életben tartása szembemegy az európai kormányok és az EU ígéretével, miszerint 2020-ra kivezetik az ilyen típusú támogatásokat, és ellentétes a Párizsi Klímamegállapodással is.

Európa még mindig a fosszilis energiát támogatja - ClimeNews - Hírportál„A felesleges új gázinfrastruktúrákra költött évi 4 milliárd euró és a széntüzelésre adott évi 2 milliárd euró évtizedekre bebetonozza Európa függőségét a fosszilis energiától ahelyett, hogy az energiaátmenetet támogatná. Ezen túlmenően a káros támogatások – részben közpénzekből – évente több ezermilliárd forint kárt okoznak a magyar társadalomnak. Magyarország ráadásul nem készít pontos leltárt a fosszilis energiák számára nyújtott támogatásokról” – mondta Botár Alexa, a Magyar Természetvédők Szövetsége éghajlat és energia program vezetője.

„Szakértőink számításai szerint Magyarországon a GDP mintegy 5 százalékának megfelelő összeget tesz ki az az adóbevétel-kiesés, ami azáltal keletkezik, hogy a magáncélú autóvásárlást és -használatot széles körben céges költségként számolják el” – jelentette ki Lukács András, a Levegő Munkacsoport elnöke.

“A fosszilis energiahordozók támogatása helyett az energiahatékony technológiák és szolgáltatások elterjedésének előmozdítását kell elősegíteni, ami nemcsak az egyes országok éghajlatvédelmi céljainak eléréséhez járul hozzá, hanem javítja az életminőséget, és több millió munkahelyet hoz létre. Az energia hatékony felhasználásának ösztönzésével ugyanis növekszik az egységnyi energiával előállított gazdasági teljesítmény. Ma Magyarországon a lakosság a legnagyobb energiafelhasználó, az ország primerenergia-felhasználásának 35 százalékával. Ennek legalább fele megtakarítható lenne” – mondta Szalai Gabriella, a Magyar Energiahatékonysági Intézet vezetője.

A hazai szénszektor még mindig jelentős kedvezményekben és támogatásokban részesül. A Mátrai Erőmű például, amely hazánk szén-dioxid-kibocsátásának több mint 10%-áért felelős, évek óta a megújulóenergia-támogatási rendszer egyik legnagyobb kedvezményezettje, mivel az alacsony hatásfokú kazánjaiban a rossz hatékonyságú lignit mellett biomasszát is elégetnek. Az erőmű emellett előnyhöz jut az alacsonyan tartott bányajáradékon keresztül is. Ezen kívül az állami szociális tűzifa-program keretében az önkormányzatok és a lakosság számára juttatott barnakőszén és lignit támogatása is a káros támogatások egyike. Mindezek kivonására és az energiaátmenet segítésére történő átcsoportosításra van szükség” – mondta Vaszkó Csaba, a WWF Magyarország Éghajlatváltozás és Energia szakértője.

 

A jelentés összefoglalója magyar nyelven.
A jelentés Magyarországra vonatkozó fejezete angol nyelven.
A jelentéshez kapcsolódó tartalmak angol nyelven elérhetők az alábbi linken.

 

Forrás: WWF

Szerkesztő megjegyzése: Még mindig a “Hülyeség kora” !

 

Paks2: tényleg nincs visszaút?

kedd, szeptember 26th, 2017

Paks2: tényleg nincs visszaút? - ClimeNews - Hírportál

  • Paks2 ügyében elértük azt a pontot, ami után már nagyon fájdalmas lenne a visszafordulás.
  • Számos példa van arra a világban, hogy ez után a pont után mégis megakadnak atomerőmű-építések.
  • Nagyon fájdalmas is mindig.
  • Hogy ezt megelőzzük, néhány dolgot újra kellene számolni, meg kellene kérdezni a társadalom véleményét.
  • Ezekre viszont a kormány nem tűnik nyitottnak, és az emberek sem érzik át a helyzet súlyát.

A point of no return (PNR) kifejezés a repülésből jön. Azt a pontot jelöli, ahonnan már nem, vagy csak súlyos áldozatok árán lehet visszatérni a kiindulópontra, ha ezen túlrepülünk, már nagyon bíznunk kell abban, hogy épségben elérjük a következő leszálló pályát.

Paks2-nél ez a pont most jött el, a tervek szerint ugyanis januárban megkezdődik az építkezés és onnan már nincs fájdalommentes visszafordulás, állítja Mártha Imre energetikai szakember, az MVM egykori vezére.

Bős-Nagymaros 2?

A politika nem egységes a kérdésben: miközben Szijjártó Péter azt mondja, az építkezést már nem állítja meg semmi, Illés Zoltán egykori fideszes államtitkár szerint korántsem biztos, hogy Paks2 megépül, a Jobbik azt ígéri, hogy hatalomra jutása esetén felülvizsgálja a paksi szerződéseket, a Momentum pedig egyenesen felmondaná azokat. De ha egységes lenne a politika Paks ügyében, az sem jelentene sokat a jövőre nézve.

A helyzet ugyanis tényleg az, hogy Paks2-t még bármi megállíthatja. Csakhogy később már sokkal drágább lesz a visszafordulás. Ez a történelmi felelősség nem tudatosodott eléggé a közvéleményben és a projekt irányítóiban Mártha szerint, aki

a bős-nagymarosi vízlépcső ügyéhez hasonlítja a helyzetet.

Akkor is egy erőmű épült volna, a Szovjetunió adott volna hitelt, majd jöttek a tiltakozások és végül nagy költségek árán, de kifaroltunk. A Bős-Nagymarosi Vízlépcsőre vonatkozó államközi szerződést a Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Szocialista Köztársaság között 1977-ben írták alá és 1989-ben függesztette fel a magyar fél. „Ha valaki hisz a történelem ismétlésében, akkor így 2026-ban fogunk kifarolni Paksból, feltéve, hogy most nem végezzük el az aktuális pénzügyi, technológiai és társadalmi kontroll vizsgálatokat.”

Paks2: tényleg nincs visszaút? - ClimeNews - Hírportál | Mártha Imre
Volt már ilyen, drága is volt

A megtorpanás nem lenne példátlan.

A világban számos esetben hátráltak már ki atomerőművi projektekből a point-of-no-return után, mindegyik esetben nagy árat fizettek érte.
Emlékezetes például Zwentendorf, ahol a 70-es évek végén olyan szinten elkészült egy erőmű, hogy már nukleáris fűtőanyaggal is megtöltötték. Majd jött egy tiltakozócsoport és népszavazás, ahol az erőművet elutasítók aránya 50,47 százalék volt. Leállították az egészet, azóta gyakorlatilag műemlék, legutóbb idén nyáron zenei fesztivált tartottak a reaktorcsarnokban.

De megemlíthető a 2017 júliusában leállított USA, Dél-Karolina államban lévő VC Summer esete is. Itt nem a társadalmi ellenállás hanem a költségtúllépés volt a meghátrálás oka. Pedig az atomerőmű 40 százalékos készültségben van, tehát gyakorlatilag szerkezetkész. Csakhogy a jelenlegi tudásuk szerint 75 százalékkal haladja meg a büdzsé a tervezettet, ezért inkább veszni hagynak 9 milliárd dollárt.

A harmadik érdekes példa, a bolgár belenei atomerőmű, 2005-ben hirdettek tendert, a magyarországi Paks 2-t is kivitelező Roszatom nyerte meg. Egy kétszer 1000 MW-os erőművet építettek volna, de később a magánbefektetők is kihátráltak, és politikai változás is volt. Jött egy új politikai kör, akik leállították az építkezést, mivel úgy látták, hogy gazdaságilag nem áll meg a lábán. Az oroszok beperelték őket, tavaly nyertek is ellenük Genfben. 600 millió eurós kártérítést kellett fizetniük, 1,8 milliárd dollárt költöttek el összesen eddig a meghiúsult projektre.

Ha januárban Magyarországon is elkezdik a kapavágásokat, akkor innen visszafordulni később már csak horribilisen nagy társadalmi károkkal és anyagi költségekkel lehet, ehhez képest ezekről a kérdésekről még csak gondolkodás sincs most igazán. Mártha szerint pedig néhány visszaellenőrző vizsgálatra mindenképpen erősen szükség lenne, mielőtt továbblépünk.

„Mindenkin, aki ma a Paks 2-n dolgozik történelmi felelősség van. Ilyen sorsfordító méretű projekt esetében, ha valaki szervilizmus vagy szakmaiatlanság miatt elmulasztja a point-of-no-return előtti utolsó átfogó társadalmi, technológiai és pénzügyi vizsgálatokat, és ebből kifolyólag a projekt megbukik vagy vállalhatatlanul drága lesz, évtizedekig szégyen övezi majd munkásságát.”

Milyen árak mellett termel?

Kellene egy friss elemzés a villamosenergia áráról.

A kormány azt mondja, hogy Paks2 majd 55 euró/MWh-on fog termelni, az MVM korábban legalább 75-öt mondott. Vizsgálta a Corvinus Egyetem bázisán működő REKK, ők azt mondták, hogy állami támogatás nélkül 106 alatt nem térül meg. A most épülő angliai Hinkley Point 110 euróval kalkulál finanszírozható működőképességet. Az európai irányadó áramtőzsdén mostanában 31-40 euró/MWh között vannak a piaci jegyzések, igaz ezek csak a húszas évek elejéig mutatják az irányokat, de ha mértékadó elemzőket olvasunk, ők a 40-es évek után is inkább árcsökkenést várnak a megújulók terjedése miatt.

“Nem látom mitől emelkedne duplájára, triplájára a piaci ár pár éven belül. Sok mérföldkő volt már ebben a projektben 2009 óta, amióta elindult, de 2017 van, most még érdemes lenne az árampiaci ártrendeket még egyszer végiggondolni. Hogy az unokáink ne azt mondják majd, hogy ezeknek annyi eszük nem volt, hogy betonozás előtt lefuttatnak egy frissített húszéves árelemzést.”

Jobb most egy népszavazás

A második feltétel a társadalmi egyeztetés.

“Félünk tőle, mint ördög a tömjénfüsttől, de úgyis eljöhet egy olyan pont, amikor megtörténik.” Honnan tudjuk, hogy nem lesz olyan a politikai helyzet, hogy öt év múlva, vagy 9 év múlva mégis lesz róla egy népszavazás. És ha addigra már benne lesz 5-8 milliárd euró? A népszavazást a 2018-as választásokkal összekötve szinte költségmentesen meg lehetne szervezni. Nagyon fontos lenne megkérdezni az embereket, hogy legalább el lehessen mondani, megkérdeztük.

Ez olyan erős felhatalmazás lenne, amire támaszkodni lehet a következő 20 évben amíg elkészül a beruházás, így eliminálható lenne egy potenciális társadalmi pálfordulás veszélye. “Hogy ne akkor legyenek megkérdezve, amikor már benne van az erőműben a fűtőanyag.” Ehhez képest most az látszik, hogy a kormány még a nemzeti konzultációkban is kerüli a Paks2 témát, pedig ott igazán borítékolható lenne a siker.

Paks2: tényleg nincs visszaút? - ClimeNews - Hírportál | Fotó: Koszticsák Szilárd / MTI

Biztos ennyibe fog kerülni?

A harmadik, amit meg kellene még nézni még mielőtt belevágunk az építkezésbe,

az a kiválasztott technológia, és ezzel kapcsolatban a költségtúllépés.

Jó példa erre a Hinkley Point brit atomerőmű-projekt, ahol az EDF bejelentette, hogy minimum 1,5 milliárd fonttal túllépik a költségeket és 15 hónapos késésben lesznek. A másik aktuális példa a finnországi Hanhikivi atomerőmű, ahol pont ugyanolyan VVER 1200-as blokkok épülnek, mint a tervezett Paks 2. A finn nukleáris hatóság nemrég jelezte, hogy az engedélyezés legalább egy évvel tovább tart majd arra hivatkozással, hogy a Roszatom által adott tervek és dokumentumok további kiegészítésre szorulnak. A miénk egy nagyon hasonló projekt. Alaposan meg kellene néznünk, hogy az az erőmű, amit rendeltünk az oroszoktól, bele fog-e férni a szerződött 12 milliárd euróba.

“Becsapjuk magunkat, ha a 12 milliárd eurós költségre alapozzuk a mondást, meg kéne vizsgálni, hogy mennyi lesz a vége. Már most látszik, hogy a végleges költségek meg fogják haladni a 15 milliárd eurót. Márpedig ha nem 12 lesz, akkor nem jön ki a matek.”

Ráadásul Süli János, a projekt élére kinevezett miniszter bár egy nagyon profi üzemeltetési szakember Mártha szerint,

olyan, mint ha Lewis Hamiltont felvenné a Lada-gyár, hogy építsen egy jó autót.

Hamilton a világ egyik legjobb sofőrje, a gyártás, tervezés, projektmenedzsment viszont egy teljesen más szakembert kíván. “Süli Jánost én neveztem ki a jelenleg üzemelő Paksi Atomerőmű vezérigazgatójává 2009-ben. János tiszteletreméltó vezetői pályafutása alapvetően egy jól megépült atomerőmű sikeres üzemeltetésére épült, miközben ez egy gigantikus projektmenedzsment feladat, erre egy olyan csapat kell, amilyen nem biztos, hogy egyáltalán van most Magyarországon. Ez pedig aztán végül oda vezet, hogy csúszás lesz és költségnövekedés.”

Politika a szakma fölött

De érdemes lenne megvizsgálni a kamatfeltételeket is.

Az első hét évben 4,5, a második hét évben 4,8, a harmadik hét évben 4,9 százalékos kamattal adnak az oroszok euróhitelt. Ennél ma jóval olcsóbb hitelek is vannak. Süli János a projekt élére kinevezett miniszter első sajtótájékoztatóján fel is vetette, hogy az orosz hitel lecserélést meg kellene fontolni, egyből lehurrogták. „A nemzetközi pénzpiacokon manapság nem ritka az akár 70 vagy 100 évre kibocsátott állampapír. Ausztria a napokban bocsátott ki 3,5 milliárd euró értékben 100 éves kötvényt, melynek hozama 2,11%. Egyértelmű, hogy Magyarország az orosz hitel 4-5 %-os kamatai helyett ugyanolyan 20-30 éves futamidőre jóval kedvezőbb feltételekkel tudna forrást szerezni. Ezt nem kihasználni több mint apró botlás.”

Korabeli dokumentumokból és visszaemlékezésekből tudni, hogy

ennél még a Paks1 építésekor is nagyobb súlya volt a szakmai kérdéseknek:

az építkezés során az azt vezető Pónya József szakmai alapon többször konfliktust vállalt a szovjetekkel és a központi bizottsággal, egy-egy alkatrészt vissza is küldtek, így épült végül egy jó erőmű. Amit az akkori szakma meg mert csinálni, ma nehezebben képzelhető el. „Ki meri ma Pakson hangosan azt mondani, hogy rossz egy szerződéses passzus nekünk, vagy nem megfelelő egy alkatrész, amikor Putyin félévente idejön beszámoltatni?”

Ha pedig így vágunk bele Paks2 megépítésébe, az abba az irányba hat, hogy

ez egyszer le lesz állítva vagy társadalmi elutasítás, vagy pénzügyi, technológiai okok miatt, csak akkor már sokkal drágább lesz kiszállni.

Ez nem egy autópálya-építés: attól még hogy kiderül, drága lett, nem arra kellett volna mennie, göröngyös lett, csúszott az építkezés, még mehetnek rajta autók, van társadalmi haszna. De egy atomerőmű vagy elkészül és tökéletesen működik, vagy nem működik. „Ellentétben mondjuk egy híddal, úttal vagy stadionnal, nincsenek jobban vagy rosszabbul sikerült atomerőművek, csak biztonságosan üzemelők és nem üzemelők. Amíg az első kWh ki nem megy a hálózatra, addig egy atomerőmű csak pénztemető.”

Összességében Mártha atomenergia termelés párti, csak szerinte nem kellene kapkodni. A meglévő engedélyek a jelenlegi Paksi Atomerőmű blokkjaira mintegy 50 éves üzemidőre vonatkoznak, eszerint 2032–2037 között állnának le. Szakértők szerint hasonló reaktorok biztonságosan üzemeltethetők 60 évig, így Paks 1 elmenne a 2040-es évekig. Érdekes fejlemény, hogy az amerikai nukleáris hatóság nemrégiben bevezette a Subsequent License Renewal (SLR) programot, ami a meglévő atomerőművek működési engedélyeinek 60 évről 80 évre történő meghosszabbítására vonatkozik.

„Én erősen atomenergia támogató vagyok, ráadásul én hoztam tető alá 2009-ben azt a parlamenti szavazást, ahol a FIDESZ és az MSZP együtt szavazott Paks 2 előkészítéséről. Viszont, ha a jelenleg meglévő atomerőmű, folyamatosan felújítva biztonságosan és főleg töredék pénzből elmegy még 20-25 évig, akkor inkább várnék az újjal és közben egyre tisztább lesz a kép mind a megújuló energia termelés mind az egyéb kérdések kapcsán. Tudomásul kell venni, hogy egy atomerőművet legalább három nemzedéknek szokás építeni és ennek minden vonzatát számon fogják rajtunk kérni.”

Forrás: Index