Eddig nem tapasztalt erősségű bozóttüzeket okoz a globális felmelegedés.

Az ausztráliai bozóttüzek füstje a NASA űrfelvételén – Szerzői jogok NASA/AP

Elolthatatlanok az új bozóttüzek, az eddigi stratégia már nem alkalmazható megfékezésükre, nyilatkozta egy kaliforniai tűzoltóparancsnok. A mindent felperzselő lángok Ausztráliában is egyre nagyobb pusztítást okoznak. Tudósok szerint mindkét helyszínen döntő szerepe van az éghajlatváltozásnak.

12 ezer villám egyetlen nap

Az Egyesült Államok délnyugati, száraz vidékén feladni kényszerülnek a tűzoltók az eddig bevált stratégiát, ezt egyik vezetőjük ismerte el. Hogy mi lehet az új, hatásosabb módszer, egyelőre nem tudni, nagy kihívás lesz az emberiség számára az egyre erősebb bozóttüzek megfékezése.

Egy nap alatt 12 ezer villámot számoltak össze abban a kaliforniai térségben, ahol megállíthatatlanul erősödtek a lángok az elmúlt hetekben. A villámcsapások hatására folyamatosan új tűzfészkek keletkeznek, miközben a korábbiakat sem sikerült eloltani.

Minden időjárási elem

A villámlás csak egy az időjárási elemek közül, amik gerjesztik a bozóttüzeket. Az egyre intenzívebbé váló viharok, a korábbinál erősebb szelek fokozzák a lángok terjedését szárazság idején.

A csapadékokban szegény időszak hossza kitolódik, a száraz területek határa tágul, a felszíni átlag- és csúcshőmérsékletek is emelkednek ezeken a helyeken.

Az Ausztráliában tomboló bozóttüzeket egyértelműen az erősödő üvegházhatás számlájára írják a klimatológusok, az éghajlatváltozás a motorja az egyre extrémebbé váló időjárásnak és a következtében intenzívebbé váló tüzeknek.

Tűzévszak

Új-Dél-Wales Ausztrália legnépesebb állama. Itt már nem száraz évszakról beszélnek, hanem tűzévszakról. Az állam kormánya nem csak a jelenség elemzésére kért fel tudósokat, hanem a kihívás kezelésének lehetséges módjaira is a kutatóktól vár választ.

Természetvédők emlékeztetnek, hogy fordítva működik a világ, a bolygó, a földi ökoszisztéma. Nem a politikusoknak kell a tudósokat kérni valamire, hanem a szakértők által megfogalmazott kéréseket kell teljesíteniük a politikusoknak.

Élet nélkül nincs pénz

Egy halott bolygón nem értelmezhető a gazdasági fejlődés, érvelnek értetlenül következetesen minden egyes alkalommal a klímavédők, amikor a világ döntéshozói felhígítják a klímacélokat anyagi okokra hivatkozva.

Abban is egyetértenek a világ klimatológusai, hogy a felmelegedést az emberi tevékenység fokozta olyan gyorssá, ami miatt a folyamat már nem állítható meg ebben az évszázadban, csak heroikus küzdelemmel lassítható.

A legfiatalabbak a legnagyobb veszélyben

Az iparosodás előtti átlaghőmérséklethez képest való másfél fokos emelkedés is végzetes a világtengerek szintjének emelkedése miatt. Az alacsonyan fekvő partok lakott területei csak idő kérdése, hogy mikor kerülnek víz alá, a sarki jég mindkét pólusnál megállíthatatlanul olvad.

Egyes jóslatok még a 3 fokos melegedést sem tartják túlzónak, ami már az emberiség létét veszélyezteti. Már a ma élő legfiatalabb generáció jövője is veszélyeztetett a legriasztóbb modellek szerint.

Öngerjesztővé válnak a káros folyamatok

A jelen adatai igazolják, hogy nem üres szavak a tudományos prognózisok. Egy év alatt Új-Dél-Wales államban 11 ezer bozóttüzet regisztráltak, összesen 55 ezer négyzetkilométernyi terület perzselődött fel.

A természetet károsító folyamatok, amiknek szemtanúi és okozói vagyunk, öngerjesztőekké válnak, hiszen az elpusztult zöld területeken a felszín jobban felmelegszik, mint a vegetációval borított táj. Ez önmagában egy tényező, ami gyorsítja a klímaváltozást, hiszen a Napból érkező rövidhullámú hősugarakat hosszúhullámú formában veri vissza a kopár vidék, ami a légkör szennyezőanyagai miatt nem tud távozni a Földről, a kondenzmagokról visszaverődik bolygónk felszínére, újra és újra melegítve azt.

Az első űrhajósok még csodálatos kék bolygót láttak, amikor visszanéztek a Földre, a mai űrhajósok egyik legfontosabb feladata a szennyezés mérése és az extrém időjárási folyamatok regisztrálása.

Írta: Ács Gábor | Euronews