Nem kérdés, hogy a gyerekjogok érvényesülése elsősorban a szülőn múlik. Azonban – ha az alvást nem számítjuk – a gyerekek jó része több időt tölt az iskolákban és az osztálytermekben, mint otthon. Ezért némi aggodalommal töltheti el az embert, ha tudja,
a köznevelési törvény nem ismeri a gyermekjog kifejezést és a Nemzeti alaptanterv sem tartalmaz erre vonatkozó részeket. Bárki lehet úgy tanár, hogy semmit nem hall a gyerekjogokról.
Mi több, a gyerekek döntő többsége is úgy tölti el iskolás éveit, hogy soha nem hall a jogairól.
Sokszor érzik azt a szülők, hogy rajtuk mindent számonkérnek, miközben az iskola gyakorlatilag bármit megtehet. A tanárok arra panaszkodnak, hogy a gyerekek már így is annyit tudnak a jogaikról, alig lehet velük bírni, mi lesz, ha még többet beszélünk erről. A gyerekek viszont elmondják, hogy egyértelműen ők vannak a „tápláléklánc” alján – akár szülőről, akár tanárról van szó, általában a gyerek jön ki a legrosszabbul a dologból. Sokféle igazság és féligazság van ezekben a mondatokban – de leginkább sokféle félreértés. Alapvetően azért, mert fogalmunk sincs arról, mit is jelentenek a gyerekjogok.
Pedig az iskolai gyerekjogoknak sokféle szintjük lehet: vannak tanulói és diákjogok, vannak a házirendben rögzített szabályok, és vannak olyan alapvető jogok, amelyeket az ENSZ gyermekjogi egyezménye ír elő.
A gyerekjogoktól lehet félni, lehet őket utálni, lehet azt mondani, hogy csak akkor vesszük őket figyelembe, ha először mindenki teljesítette a kötelességét, és persze azt is lehet mondani, hogy minket ez az egész nem érdekel.
Ezeket mind-mind lehet. Mondani. Megtenni viszont nem.
A gyerekjogok gyakorlásának ugyanis nem feltétele a kötelezettségek teljesítése, ahogy mi, felnőttek sem csak akkor mehetünk tüntetni vagy gyakorolhatjuk szabadon a vallásunkat, ha fillérre pontosan befizettük az adónkat.
Azért, mert a gyerekek kicsik, a jogaik nem azok – ugyanolyan fontosak, ugyanúgy kell érvényesülniük, és ugyanúgy kell védenünk őket, mint minden alapvető emberi jogot.
Tévedés ne essék, a jog nem egyenlő a jogosultsággal, vagy azzal, hogy szabadságomban áll bármit megtenni. Sőt!
A jogok ismerete felelősségre és egymás tiszteletére tanít.
Aki ismeri a gyerekjogokat, az hisz bennük. A gyerekjogok nem elvont jogi előírásokat jelentenek, hanem azokat a gyermeki szükségleteket fogalmazzák meg, amelyek az egészséges testi, lelki, érzelmi fejlődéshez szükségesek. Mert a gyermekkor egyszeri és megismételhetetlen – hatása pedig életünk végéig tart.
Nézzük, hogy milyen jogaik vannak a gyerekeknek az iskolában, és kezdjük sorozatunkat azokkal a jogokkal, amelyeknek érvényesülését (vagy annak hiányát) reggel 8 és délután 4 óra között jó eséllyel minden gyerek megtapasztalja.
Amihez minden gyermeknek joga van az iskolában
1. Vécére menni, ha szüksége van rá. Inni, ha szomjas. Ha szükségét érzi, átmozgatni a tagjait.
2. Megtanulni, hogyan gondoskodhat a saját alapvető szükségleteiről.
3. Játékok és gyakorlatok segítségével megismerni és kimutatni az érzéseit.
4. Felfedezni a körülöttünk lévő világot. Próbálkozni, gyakorolni, tévedni, hibázni. A saját tempójában tanulni.
5. Teljesen megérteni a tananyagot, mielőtt számonkérik.
6. Véleményt nyilvánítani az őt érintő ügyekben oly módon, hogy azt a felnőttek figyelembe is vegyék.
7. Ha téved vagy hibázik, akkor ne ítélkezzenek felette, és ne szégyenítsék meg! Ne ítélkezzenek felette azért, mert más, mint a többiek.
8. Ne büntessék, és ne alkalmazzanak vele szemben erőszakot. Fegyelmezéssel, önszabályozással és pozitív megerősítésekkel tartsák be a szabályokat.
9. Ne hasonlítsák össze, és ne versenyeztessék a többiekkel. Úgy tekintsenek rá, mint egy önálló lényre, akinek saját véleménye, jellemzői, tehetsége van.
10. Az ő legfőbb érdeke érvényesüljön minden őt érintő döntésben.
Az én jogaim ott érnek véget, ahol elkezdődnek a tieid
Ezek a jogok, mind-mind olyan alapvető gyermeki jogból nőnek ki, mint a gyerek méltóságának tisztelete, az erőszak és diszkrimináció tilalma, valamint hogy maga a gyermekjogi egyezmény mit mond az oktatás céljáról: „…elő kell segítenie a gyermek személyiségének kibontakozását, valamint szellemi és fizikai tehetségének és képességeinek a lehetőségek legtágabb határáig való kifejlesztését”.
A gyerekjogok nagyon fontosak a jelenben – és a jövőben is. Mert sose felejtsük: abból a gyerekből lesz jó eséllyel tudatos, önmagáért és általános emberi értékekért kiállni kész felnőtt, aki gyerekként megtapasztalta a jogait. Mi több, az a gyerek tudja majd a mások (gyerekek és felnőttek) jogait tiszteletben tartani, aki tisztában van vele, hogy a mit jelentenek saját jogai és meddig terjednek.
Dr. Gyurkó Szilvia – gyerekjogász
A jogok segítenek abban, hogy biztonságban és boldogan élhess. A jogaidat törvények védik és fontos tudnod, hogy minden olyan alapvető emberi jog megillet, ami minden embert születésénél fogva. Ha jogaid vannak, az azt jelenti, hogy vannak dolgok, amiket megtehetsz és másoknak meg kötelessége dolgokat megtenni annak érdekében, hogy te boldogan, egészségesen és biztonságban élj. Persze neked is kötelességed másoknak a jogait tiszteletben tartani. Ha ismered a jogaidat és megtanulsz velük élni, akkor többet fogsz tudni az együttműködésről, mások tiszteletben tartásáról, saját igényeid, szükségleteid, érzéseid megfelelő kifejezésre juttatásáról is.
A Gyermekjogi Egyezmény egy olyan nemzetközi megállapodás, ami azért jött létre 1989-ben, hogy a világ minden országában ugyanazokat a gyerekjogokat tartsák be. Magyarország 1991-ben aláírta az egyezményt, ezért nálunk is ezek a gyerekjogok vesznek körül és védenek téged.
