Az HBO-n futó Csernobil-sorozat kapcsán ismét számos hozzá nem értő tollából született cikk olvasható a hálón. Ha az ember érti, hogy mi történt 33 éve, illetve ért a valamit a fizikához, a fejéhez kap, hogy hová lett a hiteles tájékoztatás?

Ezek a cikkek adták az apropót, hogy egy olyan bejegyzés-sorozat induljon, amelyben lehet kérdezni és bizonyos dolgokat – a józan ész keretei között – vita tárgyává tenni. Nem célom, hogy bárkit megsértsek, ugyanakkor van egy olyan remény bennem, hogy a tényeken talán nem lehet, vagy nem érdemes vitatkozni. Következik az első rész.

I. Pakson történhet-e hasonló baleset?

A rövid válasz: nem. Csernobil esetén az okozta az egész kontinenst beborító radioaktív felhő kialakulását és magaslégkörbe jutását, hogy a reaktorban 1700 tonna, a gyors neutronokat lelassító, ún. moderátorként használt grafit volt beépítve. A reaktor túlhevítése, amelyben a kezelőszemélyzet és a reaktor két súlyos tervezési hibája is szerepet játszott, olyan gőzrobbanást idézett elő, ami ledobta a reaktor fedlapját. [Egyik tervezési hiba volt, hogy a szabályozórudak közepe volt csak neutronelnyelő anyagból, a csúcsa, amely először ér be a reaktorba pl. vészleállás során, grafit volt, azaz a rúd a reaktorba jutva nem csökkentette a reaktivitást, hanem paradox módon növelte azt, egy nagyon kritikus helyzetet tovább tudott rontani a vészleállítás, mint ahogy a tragédiát is ez okozta. A másik tervezési hiba a reaktor óriási méretéből fakad: ha kézzel szabályozták a reaktort, megbontva a szabályozórudak csoportjának geometriáját, amelyet a tervezés és a tesztelés során alakítottak ki, azt értve ezalatt, hogy bizonyos rudakat csak együtt lehet mozgatni, akkor bizonyos helyeken a reaktor kritikussá tudott válni, gőzüreg képződhetett benne. Ezt nem feltétlenül vették észre. A gőzüreg kialakulását elősegítette, ha a víz keringését korlátozták a reaktorban, mert a teljesítményt alacsonynak mérték – ahogyan az történt a tragédia éjjelén is. Ilyenkor a gőzüreg stabil marad, nem tűnik el, nem adja helyét át víznek, mert nincs, vagy kicsi a víz keringése a reaktorban, az üreg környéke tovább melegszik, mert a grafit a helyén marad és tovább lassítja a neutronokat, a gőzüreg környéke túlhevül, megrepedhetnek az üzemanyagcsatornák, deformálódhatnak a furatok, amelyekben a szabályozórudaknak mozogni kell.] Ezek után a levegő bejutott a forró reaktormagba és a grafit, mivel oxigént kapott, hirtelen begyulladt. A reaktor mindeközben még működött, a szabályozórudak beszorultak és egy második robbanás is bekövetkezett, ami lehetséges, hogy a megszaladt reaktor miatt következett be, de lehetett hidrogénrobbanás is, miután a fűtőelemeket védő cirkóniumburkolat és a gőz reakcióba lépett, szabad hidrogént hozva létre.

Pakson a neutronok lassítását víz végzi el, mert más a reaktor felépítése. Így, ha Pakson a víz lokálisan valahol a reaktorban felforr, a reaktivitás lecsökken, a folyamat magát csillapítja, nem tud megszaladni a reaktor. A szabályozórudak Pakson teljes egészében neutronelnyelő anyagból állnak, az üzemelő reaktorba bocsátásuk nem növeli még eleinte sem a reaktivitást, azonnal fékezőleg hatnak a láncreakcióra.

A grafit hiánya miatt ugyan kialakulhat gőz, sőt hidrogénrobbanás is, de abból olyan tűz, amely több száz km távolságra juttathatná a mag részecskéit, nem alakulhat ki. Ráadásul Pakson mind a négy reaktor olyan védelemmel van ellátva, amely csökkenti egy robbanás esetén a környezetbe jutó anyagok mennyiségét, védi a reaktort. Ezt konténmentnek hívják, Csernobilban ilyen nem volt, Pakson van és az új Paks II-ben is lesz, ahol ráadásul kettős falú.

Hetesi Zsolt

Hetesi Zsolt – magyar kutató, fizikus. Az NKE Fenntartható Fejlődés Tanulmányok Intézet tudományos főmunkatársa. A Fenntartható Fejlődés és Erőforrások Kutatócsoport vezetője. Kutatásai nyomán felhívja a figyelmet a bolygó véges erőforrásaira és nyersanyagaira, és azokra a jövőbeli forgatókönyvekre, amelyek szerint a kőolajkitermelés-csúcs (peak-oil) után energiaválság következik be az egész világon, ami globális válságot, majd a modern civilizáció bukását okozhatja.