A dilemmánk az, hogy véges világban élünk, de úgy viselkedünk, mintha kimeríthetetlen lenne. Az egyén szemszögéből a Föld végtelennek tűnik, és azt gondoljuk, hogy befolyásunk rá jelentéktelen. A tudományos közösség perspektívája viszont más, és a mai emberiség számára nagyon aggasztó.

1./ Anélkül, hogy elegendő természetes élőhely lenne, nem lehet élet a Földön, ami alkalmas lenne az emberek számára. Mindössze 200 év alatt a világ népessége 900 millióról közel 8000 millióra nőtt.

2./ A globális gazdasági rendszer alig szabályozható lendülettel és szén-dioxid kibocsátással, és ellenőrizetlen növekedéssel veszélyezteti az élet természetes, ökológiai alapjait és együttélésünket a Földön.

3./ Az értékes ásványi erőforrások kiaknázása és az óceánok túlhalászása korlátlanul halad előre, tekintet nélkül a jövő nemzedékek jogos igényeire. A nyersanyagok kitermelése szintén jelentős környezeti szennyezést okoz.

4./ Az elmúlt 150 évben a termékeny talajnak csaknem fele eltűnt. Becslések szerint évente 24 milliárd tonna talaj veszik el az erózió következtében. Ez körülbelül 3 tonna /fő.

5./ Minden nap mintegy 100 élő faj hal ki a bolygónkon.

6. / Az olyan hulladékok, mint pl. a műanyag, a gyógyszeripari termékek, a peszticidek stb. a világon terjednek, és egyre inkább bekerülnek az táplálékláncba, és azt az emberek is megeszik.
Évente több ezer új anyagot szintetizálnak, melyek közül sok a környezetbe kerül, többnyire ismeretlen hatással vannak a növényekre, az állatokra és az emberekre.

7./ Világszerte szennyezzük az ivóvizet, ami komoly következményekkel jár az emberek millióinak. A bolygó felszínének kétharmada vízzel van borítva, de több mint 97 százaléka sós víz.

8./ A káros napsugárzás elleni védőpajzs – az ózonréteg – már gyengült. Megváltoztattuk az éghajlatot, ez bizonytalan következményekkel jár mind az emberekre, mind a természetre.

9./ Globálisan az állatállomány aránya 65% -ra, az embereké pedig 32% -ra nőtt. A vadon élő állatok aránya azonban 3% -ra csökkent. Ha a világ összes haszonállatát egyenlően elosztanánk, akkor mindegyikünknek körülbelül 8 csirke, liba vagy kacsa, és 2 szarvasmarha, juh vagy kecske jutna otthonra. Öt ember pedig osztozkodna egy sertésen.

Már nagyon megvitatott koncepció a tudományban a 9 féle planetáris (bolygó) határ – a 9 piros vonal:

Biztonságos működési tér az emberiség számára.

Ha túllépjük ezeket a piros vonalakat, hirtelen, vagy visszafordíthatatlan környezeti változások történhetnek. Amennyiben fenntartható módon ezeket nem haladjuk meg, az emberiség képes lesz további generációkon át fejlődni, és virágozni.

Sajnálatos módon a 9 piros vonal közül már 4-et meghaladtunk [pirossal jelölve]

1. Klímaváltozás
2. A bioszférák integritásának megváltoztatása [biológiai sokféleség csökkenése és a fajok kihalása]
3. Az ózonréteg lebomlása
4. A tengerek savasodása
5. Biogeokémiai ciklusok [foszfor és nitrogén ciklusok]
6. Az ökoszisztémák megváltoztatása [pl. erdősítés]
7. Friss víz használata
8. A légkör mikroszkopikus részecskékre (aeroszolokra gyakorolt hatása) befolyásolja az éghajlatot és az élőlényeket
9. Új anyagok bejutása a környezetbe (szerves szennyező anyagok, radioaktív anyagok, nanorészecskék és mikroplasztika)

Mit lehet tenni?

Elsőként

A gazdaság fenntartható összehangolása.
Haladéktalanul elő kell készítenünk az utat a fenntartható gazdaságok felé, és át kell gondolnunk a jövőbeni gazdasági és erőforrás lehetőségeinket egy az emberekkel túlcsorduló Földön.

Másodszor

A szegény és a gazdag országok közötti egyensúlyhiány csökkentése – Meg kell állítani a globális népességnövekedést!

Olyan gondolkodási mintákat kell kidolgozni, hogy hogyan lehet csökkenteni a gazdag és szegény országok közötti nagy egyensúlyhiányt.Csak akkor lehet a szegényebb országokban az embereknek jó életszínvonalat elérniük, ha sikerül megállítani a népességnövekedésüket. Most, minden hónapban mintegy 7 millió további ember él a bolygónkon.

Harmadszor

Csökkentse a túlfogyasztást

Egyre több ember a gazdag országokban rájön, hogy felelőtlen és önző viselkedésük milyen nagy, fizetés nélküli számlát hagy a gyermekeiknek és unokáiknak. Az idősebb emberek csodálkoznak azon, hogy milyen gyorsan és mennyire megváltozott a világ gyermekkoruk óta, és nem csak a jobb lett.

A fiatalok meglepődnek a magas árakon, amit már fizettünk, és továbbra is meg kell fizetnünk a növekedésorientált életmódunkért. Ez a túlzott fogyasztás azért lehetséges, mert személyesen most csak kis mértékben fizetjük meg az árát.
Az oroszlán részesedése a természet kárára megy, egy másik részét a világ más részein élő emberek, és a jövőben gyermekeink és unokáink fizetnek érte.

Mindannyiunk folyamatosan növekvő fogyasztása a gazdaság, és ez az ami a gazdaságunk folyamatos növekedésének a motorja. Az ebből következő természet jelentős elhasználódása már most fenyegeti az emberek létének az alapját a Földön. Ez azt jelenti, hogy a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell a túlfogyasztást.

Negyedszer

Tiszta és hatékony technológia alkalmazása. Az elavult, szennyező és nem hatékony termékeket gyorsan új technológiákkal kell helyettesíteni. Ugyanakkor nagy tévedésre számíthatunk, ha úgy gondoljuk, hogy változatlanul folytathatjuk életmódunkat a növekvő technológiai hatékonysággal.

Végül is, a túlzott fogyasztás és a gyors népességnövekedés által okozott hatalmas környezeti hatásunk csak kis részben kompenzálható a technológiai fejlesztésekkel!

Ötödször

A digitalizálás a globális fenntarthatóság szolgálatába kell álljon. A digitális fejlődés egységesítése a monetáris társadalomban a kapitalista ideológia természete miatt néhány hatalmi koncentrációhoz vezet. De még nem létezik algoritmus az emberek számára vagy a természet védelmére. A valóban nagy problémák megoldásához a digitalizálás gyakorlatilag semmit sem tett. Ez azért van, mert általában az ötletek csak akkor jutnak piacra, ha pénzt is tudnak hozni.

Végezetül, hideg fejjel, de gyorsan kell cselekednünk. Szükségünk van egy körültekintő politikára, utolsó ítélet nélküli forgatókönyvek, ideológiák, és egyéni érdekek nélkül.

Rampasek László