Egy katasztrófafilm elejére emlékeztet, ami a napokban történik: az amúgy is klímaszorongásban élő emberiség egyszer csak ráébred, hogy világszerte lángolnak az erdők, Szibériában, Indonéziában, Kaliforniában, Dél-Európában, és ami a legnagyobb baj, a Föld tüdejét jelentő dél-amerikai esőerdők vidékén is.

A tüzek megsemmisítik az oxigéntermelő faóriásokat és az erdők milliónyi lakóját, és tovább dúsítják a légkörben az üvegházhatású szén-dioxidot, erősítve a klímaváltozás hatásait. Péntek délelőtt olyan sokan nézik a NASA műholdas tűzfigyelő oldalát, hogy alig-alig működik.

Emmanuel Macron francia elnök csütörtök este a Twitteren riadóztatott:

Ég a házunk. Szó szerint. Az amazóniai esőerdő – a tüdő, amely bolygónk oxigénjének 20 százalékát állítja elő – kigyulladt. Ez világválság. G7-tagok, vitassuk meg ezt a vészhelyzetet a találkozó első napirendi pontjaként két nap múlva.

A klímaszkeptikus Jair Bolsonaro brazil elnök ugyancsak a Twitteren reagált: sajnálja, hogy Macron a maga hasznára akarja fordítani Brazília és a többi érintett dél-amerikai ország belügyét, és szenzációt kreál ebből. Szerinte a 21. században elfogadhatatlan gyarmatosítói gondolkodásra utal, hogy a francia elnök a G7-találkozón akarja megbeszélni az ügyet, az érintett államok részvétele nélkül. „Barbár és igazságtalan” kampányt folytatnak a nemzet ellen, mert nem tetszik nekik, hogy Bolsonaro újraépíti Brazíliát. Úgy látszik, ez a „környezetvédelmi válság” a baloldaliak utolsó fegyvere – tette hozzá kisvártatva Ernesto Araújo brazil külügyminiszter.

Ahogy Macron sok kommentelője, a brazil vezetés is hazudozással vádolja a francia elnököt – mondjuk az nem segített, hogy Macron egy legalább hat évvel ezelőtti fotót választott mondandója illusztrálásához, lehet, hogy a közösségi médiában vadul terjedni kezdő kamutűzfotóknak esett ő is áldozatul. Ettől függetlenül a tények magukért beszélnek.

Idén eddig 73 ezer tüzet jelzett a brazil űrközpont, az INPE, ami 84 százalékkal több, mint az előző évben, és 2013 óta a legmagasabb szám, de van olyan paleoökológus, aki szerint az emberiség történetében sem volt még hasonló. Az INPE vezetőjét egyébként augusztus elején rúgta ki Bolsonaro, miután a központ rámutatott, hogy az elnök előtti időkhöz képest 88 százalékkal több esőerdőt irtanak ki az országban.

A NASA augusztus 20-án gyűjtött adatai alapján még nem merte kijelenteni, hogy rekordot döntött a tűzesetek száma Brazíliában. Arra azonban felhívták a figyelmet, hogy a fokozódó erdőtüzek (az északi féltekén) felszabadíthatják az erdőkben és az erdei talaj mélyén tárolt szenet, és a szénciklus felborítása által tovább gyorsítják a klímaváltozást.

Eric Holthaus meteorológus adatai szerint az égő esőerdők füstje fél Brazíliát beteríti, a legtöbb tűz Amazonas államban lángolt fel, de Mato Grosso, Pará és Rondonia államok is érintettek. Hétfőn a csaknem 3000 kilométerrel arrébb található Sao Paulóban is elsötétedett az ég egy órára, miután a hidegfront szele odahordta a füstöt.

Bár az amazóniai esőerdő területén a júliustól szeptemberig tartó időszak hagyományosan száraz, az érintett területen a tüzek nagy többségét termőföldszerző emberi beavatkozás okozza, legalábbis Christian Poirier, az Amazon Watch nonprofit szervezet programigazgatója szerint. Hasonlóan nyilatkozott az INPE kutatója, Alberto Setzer, aki szerint a tűz terjedésének az időjárás kedvez, de a fellángolásukhoz emberi tényező kell. Környezetvédők erős összefüggést látnak Bolsonaro erdőirtást bátorító  politikája és a mostani helyzet között.

Eközben a Föld számos további pontján is csendben lángolnak, vagy már kiégtek az erdők az elmúlt hetekben. A Kanári-szigetekről nemrég 8000 embert telepítettek ki, az Egyesült Államokban a tavalyi kaliforniai tűzvész után most relatíve kevesebb erdőtűz ég, de így is érintett Alaszka, Arizona, Colorado, Idaho, Texas, Új-Mexikó, Utah és Washington. Az északi sarkkör vidékét, beleértve Szibériát és Grönlandot, ugyancsak kiterjedt erdőtüzek sújtották idén nyáron. Augusztus közepén Görögországban dúltak erdőtüzek, és Törökországban is nagy területek estek áldozatul a lángoknak. Franciaországban is az erdőtüzek jegyében telik a hónap, Indonéziában pedig 2015 óta nem volt ilyen súlyos az erdőtűzszezon, az esőerdőkkel borított ország az amazóniaihoz hasonló ökológiai vészhelyzet küszöbén áll. Jellemző, hogy miután a világ most a dél-amerikai helyzettel foglalkozik, alig találni információkat a többi területről, amelyek vörösen izzanak a NASA fenti műholdas térképén, különösen, ami Afrikát illeti.

A Meteorológiai Világszervezet (WTO) Twitterén folyamatosan nyomon követi a füstfelhők mozgását, és csütörtökön a tűz által felszabaduló további mérgező gázokról – pl. szén-monoxid, nitrogén-oxidok – is szót ejtett. Az EU műholdas figyelő szolgálata, a Copernicus alábbi, egy hónapot felölelő videója azt mutatja, ahogy július 22-e körül megjelennek az első füstfelhők az amazóniai esőerdő fölött, majd augusztus 14-e környékén egészen megnövekednek.

Csütörtökön már Antonio Guterres, az ENSZ főtitkára is aggódott, csakúgy, mint Leonardo DiCaprio, Madonna és más hírességek. A környezetvédelem és a klímaváltozás ügyét jó ideje következetesen képviselő DiCaprio szerint „többre van itt szükség, mint imára” – mert persze hasít a #PrayForTheAmazon hashtag. A színész a következőket javasolja azoknak, akik szeretnének segíteni:

• támogassák rendszeresen a Föld legsebezhetőbb esőerdőit, köztük az amazóniait is védő Rainforest Alliance civil szervezetet, amely az érintett közösségek erőfeszítéseit igyekszik összehangolni, ezáltal hatékonyabban tud fellépni DiCaprio szerint.
• Továbbra is kövessék a híreket, és osszák meg a fejleményeket széles körben.
• Váljanak tudatos fogyasztóvá, keressék a felelős beszállítói láncokkal dolgozó cégek termékeit. Egyenek kevesebb marhahúst, mert a marhatenyésztés az esőerdők pusztulásának legfőbb oka.
• Válasszanak olyan vezetőket, akik felfogták a helyzet súlyosságát, és hajlandóak tenni is ellene.

Forrás: QUBIT.