Kutatók először vizsgálták a mikrohullámú sütők környezetre gyakorolt hatását. A megállapításaik nem túl megnyugtatóak. A Manchesteri Egyetem legújabb kutatása szerint az Európai Unióban használt mikrosütők annyi szén-dioxidot juttatnak a légkörbe, mint közel 7 millió személyautó.
A Manchesteri Egyetem által készített új kutatás, amely a mikrosütő-használat környezetre gyakorolt hatásait vizsgálta arra a következtetésre jutott, hogy az Európai Unióban használt mikrohullámú sütők évente 7,7 millió tonna szén-dioxidot juttatnak a légkörbe. Ez megfelel 6,8 millió autó károsanyag-kibocsátásának.
A mikrohullámú sütők igen népszerűek az EU-ban, becslések szerint 2020-ra 135 millió háztartásban lesznek jelen. A mikrosütők legjobban a gyártásukhoz használt anyagokkal, valamint később a hulladékfeldolgozással szennyezik a környezetüket.
A sütőknek óriási az energiafelvételük is, a nagyjából 8 éves életciklusuk alatt 573 kilowattóra energiát fogyasztanak. Ehhez még érdemes hozzátenni, hogy a sütők működési idejük 90 százalékát készenléti üzemmódban töltik.
Rengeteg hulladékot is termelünk a mikrosütők által: 2005-ben 184 ezer tonnányi sütő került a szemétbe az EU-ban, és ez a szám 2025-re elérheti a 195 ezer tonnát. A helyzetet súlyosbítja a sütők csökkenő élettartama is: 20 éve még 7 évvel tovább működtek a mikrosütők, mint ma. A mai sütők 6-8 év alatt avulnak el.
Forrás: Manchester 1824 / Index / Pénzcentrum
A fenti eredményekből következik, hogyha egy nagy fa átlagosan 21,77 kg szén-dioxidot tud nettó megkötni egy évben (forrás: americanforrests.org), akkor egy mikrohullámú megvásárlásakor 21 db facsemetét kell elültetni. Ezek a fák felnövekedvén a mikró élettartamát követően a miattuk keletkezett karbonlábnyomot képesek lesznek egy év alatt kiegyenlíteni! Ez 135 millió háztartás esetén azt jelenti, hogy a mikrohullámú eszköz használóinak összesen 2 milliárd 835 millió facsemetét kell elültetniük. Mindenki ki tudja számolni, hogy ez mennyibe is kerül.
Nagyon bízom benne, hogy a fenti információk segítenek, hogyan tudnánk újraszervezni kapcsolatunkat a természethez, mely a benne rejlő – már sok tekintetben kimerült- erőforrások miatt minden folyamat létalapja. Ezt segíti, ha látjuk tetteink valódi hatását a világban.
Rampasek, László A.