Olyan nagyvárosok, mint Bengaluru, Chennai, Coimbatore, Hyderabad és több tucat kisebb város súlyos ivóvízhiánnyal küzd. Szinte az egész indiai félszigetet hőhullám sújtja, a hőmérséklet 40-44 °C körül mozog.
“Egyáltalán nem láttam különbséget a Delhiben és az olyan hegyi állomásokon, mint Ooty és Coorg, uralkodó forróság között” – panaszolta a 40 éves Johnson D’Souza, egy Gurgaonban működő multinacionális vállalat alkalmazottja, aki nemrég tért vissza a családjával szülőhelyéről, Coorgból és Ootyból, hogy elmeneküljön a Delhiben lévő forróság elől.
“Nincs emlékem ilyen példátlan hőségről és vízválságról festői szülőhelyemen. Ootyban a szállodákban és üdülőhelyeken nincsenek ventilátorok és légkondicionáló berendezések, ami még kellemetlenebbé tette az utazásunkat” – osztotta meg.
Az indiai meteorológiai hivatal (IMD) szerint Ootyban április 30-án volt a legmelegebb. 29,4 °C-ot mértek, ami 1901 óta a legmagasabb maximális hőmérséklet. Április 29-30-án Kodaguban a legmagasabb hőmérséklet 38,6°C volt, a legalacsonyabb 23,5°C.
“Az ilyen magas hőmérséklet és a páratartalom elviselhetetlen, és hatással lehet a turisztikai üzletmenetünkre” – mondta a 65 éves Jaiamma, aki turistáknak fenntartott vendégházat üzemeltet Udagamandlamban.
A szárazság idén 40 éves rekordot döntött Keralában; a Cauvery-medencében, különösen Karnatakában, új mélypontra süllyedt a tározók szintje; Andhra Pradesh Rayalaseema régiójában pedig a falusiak kutakat és csőkutakat ásnak, hogy vízhez jussanak.
Olyan nagyvárosok, mint Bengaluru, Chennai, Coimbatore, Hyderabad és több tucat kisebb város súlyos ivóvízhiánnyal küzd. Szinte az egész indiai félszigetet hőhullámok sújtják, a hőmérséklet 40-44 °C körül mozog.
Áprilisban az IMD 1901 óta a második legmagasabb minimum- és maximumhőmérsékletet regisztrálta a félsziget Indiában – 25,8 °C és 37,57 °C -.
“Ha a szárazság folytatódik, a hónap végére a különböző víztározók vízszintje történelmi mélypontra süllyed, ami nagyarányú munkaerő-elvándorlást eredményezne a nagyobb városokba, amelyek már most is vízhiányosak” – mondta Ramanjaneyulu G V a hyderabadi Fenntartható Mezőgazdasági Központból.
Hiányos délnyugati monszun
India az éves csapadékmennyiség 70%-át a délnyugati monszun révén kapja június és szeptember között. Az El Nino jelenség megjelenése gyengítette a monszunt. Az El Nino a Csendes-óceán keleti részén a felszíni vizek szokatlan felmelegedése, amely egyet jelent a délnyugat-indiai monszun gyengülésével. India 2023-ban 5,6%-os hiányt tapasztalt a délnyugati monszunban. Ez nagyobb hatással volt a déli félszigeten, ahol öt államban összesen 8%-os hiányt mértek.
A hiányhelyzet tovább romlik, ha közelebbről megvizsgáljuk. Karnatakában például 24%-os volt a csapadékhiány, ami 23 körzet 195 településén súlyos aszályhoz vezetett. A délnyugati monszun során 33%-os csapadékhiányt jelentettek a Cauvery-medencében, Karnataka, Tamil Nadu és Kerala területén. Ez 51%-os hiányt jelentett a Központi Vízügyi Bizottság által felügyelt négy nagy karnatakai víztározó összesített beáramlásában. Még Kerala, amely a délnyugati monszun kapuja, 34%-os hiányt szenvedett.
Karnataka és Andhra Pradesh területén a Pennar-medencében 46%-os volt a csapadékhiány. A Pennar és a Cauvery-medencével szomszédos más medencék, mint az Alsó-Tungbhadra (-50%), a Felső-Krishna (-42%), a Krishna Pennar (-86%), a Felső-Bhima (-74%) és az Alsó-Bhima (-65%) szintén súlyos hiányt szenvedtek.
Hiányos északkeleti monszun
Először is, az északkeleti monszun októberben késett, majd január közepéig elhúzódott, és a déli félszigeten több mint 13%-os, az egész országban pedig 8,5%-os hiányt okozott. Az északkeleti monszun főként Keralában, Tamil Naduban, Puducherryben, Karnataka és Rayalaseema egyes részein járul hozzá a csapadékhoz. Ez is foltos volt. Rayalaseemában és Karnatakában 29%-os, illetve 38%-os hiányt regisztrált, de Tamil Naduban (+4%) és Keralában (+27%) többletet mutatott.
Súlyos hiány a monszun előtti tevékenységekben
Az IMD hatalmas hiányt regisztrált a monszun előtti csapadéktevékenységben, ami fontos volt a tározók szintjének csökkenése és a hőmérséklet csökkentése szempontjából. A Dél-félszigeti India felett 2024 áprilisában lehullott csapadék (12,6 mm) 1901 óta az ötödik legalacsonyabb, 2001 óta pedig a második legalacsonyabb volt.
Az IMD szerint idén március és május első hete között a félsziget összes meteorológiai állomásán a monszun előtti csapadékmennyiség 66-82%-a hiányzott. Rayalaseema tartományban a hiány 82%-os volt, ezt követte Tamil Nadu régiója (-77%), Karnataka déli belseje (-70%), Kerala (-66%) és Andhra Pradesh partvidéke (-62%).
Süllyedő tározószintek
A monszun előtti csapadékhiány április-májusban súlyos vízválsághoz vezetett. A Központi Vízügyi Bizottság május 9-i közleménye szerint a karnatakai Krishnaraja Sagara (KR Sagar) és Kabini víztározókban az élővíztárolás 30 éves átlag mélypontra esett. A KR Sagarban tavaly 10 TMC volt, ami most 7,2 TMC-re esett vissza.
Hasonlóképpen, a Kabini tározóban tavaly 4,6 TMC volt az átlagos élő tárolás. Ez idén 3,7 TMC-re csökkent. Tamil Nadu tározóinak, a Mettur és a Bhavanisagar tározóknak a rendelkezésre álló élő tárolási kapacitása szintén alacsonyabb, mint a 30 éves átlaguk.
“Ha a monszun előtti záporok nem aktiválódnak az elkövetkező napokban, a KR Sagar vízszintje a fennállása óta a legalacsonyabbra fog csökkenni” – mondta Venkatesh R L, a Cauvery Neeravari Nigama öntözési (déli) zóna főmérnöke.
A KR Sagar gát 2013. június 13-án érte el a legalacsonyabb vízszintet 62,80 lábon. Május 9-én a szintje 79 láb körül volt, míg tavaly 85 láb volt. Karnataka és Tamil Nadu is csak ivóvízzel és háztartási vízzel rendelkezik a délnyugati monszun beálltáig.
“Még ha a délnyugati monszun júniusban-júliusban normális is lesz, a súlyos szárazság miatt a talajban lévő akut nedvességhiány miatt nem biztos, hogy elegendő víz fog lefolyni a Cauvery-medence vízgyűjtőjébe” – mondta K E S Mahesha, a Cauvery Neeravari Nigama ügyvezető igazgatója.
Klímaváltozás
A szakértők számos éghajlati tényezőt tulajdonítanak a félsziget Indiájának túlzott felmelegedésének, amelyek közé tartozik a szárazföld-óceán hőmérsékleti gradiensének a globális felmelegedés miatti gyengülése. Globálisan is minden hónap új rekordot dönt. Az elmúlt 10 hónap 2023 júniusa óta az El Nino miatt volt a legmelegebb a feljegyzések szerint. Az Indiai-óceánon a világ egyik leggyorsabban emelkedő tengerfelszíni hőmérséklete.
“A jelenlegi félszigeti aszályban több tényező is szerepet játszik, köztük az El Nino erősödése, amely hozzájárult a normálisnál magasabb hőmérséklethez, párosulva az Indiai-óceánon hosszú ideig tartó tengeri hőhullámmal” – mondta Dr. Vimal Mishra, a Gandhinagar-i Indiai Technológiai Intézet építőmérnöki és földtudományi professzora.
“Az éghajlatváltozás okozta az erős délnyugati monszun késői megjelenését és a termesztési módok megváltozását a vízigényes rizs és a készpénztermelő növények, például a gyapot irányába” – mondta Ramanjaneyulu.
Forrás: The New Indian Express
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
