Mindössze 57 vállalathoz köthető az ÜHG kibocsátásának 80%-a

2016 óta mindössze 57 vállalathoz köthető az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-a.

Az elemzés szerint sok nagy gyártó növelte a fosszilis tüzelőanyagok kibocsátását és a kapcsolódó kibocsátást a párizsi éghajlat-változási megállapodást követő hét évben.

2016 óta mindössze 57 vállalathoz köthető az üvegházhatású gázok kibocsátásának 80%-a A történelmi feljegyzések 122 egységet tartalmaznak, amelyek az ipari forradalom kezdete óta a fosszilis tüzelőanyagok és a cement CO2-kibocsátásának 72%-ához kapcsolódnak. Fénykép: Nick Oxford/Reuters

Mindössze 57 olaj-, gáz-, szén- és cementgyártó vállalat kapcsolódik közvetlenül a világ globális fosszilis szén-dioxid-kibocsátásának 80%-ához a 2016-os párizsi klímamegállapodás óta – derült ki egy tanulmányból.

Az államilag ellenőrzött vállalatoknak és a részvényesek tulajdonában lévő multinacionális vállalatoknak ez a hatalmas kohorsza az éghajlati válság vezető mozgatórugói – derül ki a világhírű kutatók által összeállított Carbon Majors Database adatbázisa szerint.

Bár a kormányok Párizsban ígéretet tettek az üvegházhatást okozó gázok csökkentésére, az elemzésből kiderül, hogy a legtöbb megatermelő növelte fosszilis tüzelőanyag-kibocsátását és a kapcsolódó kibocsátást az említett éghajlatvédelmi megállapodást követő hét évben, az azt megelőző hét évhez képest.

A világ 122 legnagyobb múltbeli éghajlatszennyezőjének adatbázisában a kutatók azt találták, hogy az állami szervezetek 65%-a, a magánvállalatok 55%-a növelte a termelést.

Ebben az időszakban a legnagyobb befektetői tulajdonú kibocsátó az egyesült államokbeli ExxonMobil volt, amely hét év alatt 3,6 gigatonna szén-dioxiddal, vagyis a globális összmennyiség 1,4%-ával volt kapcsolatban. Szorosan a Shell, a BP, a Chevron és a TotalEnergies következett, amelyek mindegyike a globális kibocsátások legalább 1%-ához kapcsolódott.

A legszembetűnőbb tendencia azonban az állami és állami tulajdonú termelőkhöz kapcsolódó kibocsátások ugrásszerű növekedése volt, különösen az ázsiai szénágazatban.

Ez a bővülés, amely azóta is folytatódik, ellentétben áll a Nemzetközi Energiaügynökség éles figyelmeztetésével, amely szerint nem lehet új olaj- és gázmezőket nyitni, ha a világ a globális felmelegedés biztonságos határain belül akar maradni. Az éghajlatkutatók szerint a globális hőmérséklet gyorsan közelít a párizsi célértékhez, amely az iparosodás előtti korszakhoz képest 1,5 Celsius-fokos emelkedés, ami az emberekre és a természet többi részére nézve potenciálisan szörnyű következményekkel járhat.

„Erkölcsileg elítélendő, hogy a vállalatok tovább bővítik a szénalapú üzemanyagok feltárását és termelését annak ellenére, hogy már évtizedek óta tudjuk, hogy termékeik károsak” – mondta Richard Heede, aki 2013-ban létrehozta a Carbon Majors adathalmazt. „Ne hibáztassuk a fogyasztókat, akik az olaj- és gázipari vállalatok kormányzati foglyul ejtése miatt kénytelenek az olaj- és földgázra támaszkodni.”

A szén-dioxid-kibocsátás nyomon követése 122 jelentős szénalapú tüzelőanyag- és cementgyártónál

Éves kibocsátás, milliárd tonna CO2

Guardian grafika. Forrás: Guardian: InfluenceMap, Carbon Majors adatbázis. Megjegyzés: a diffúz metánból származó kibocsátás nélkül.

A Carbon Majors kutatás segített megváltoztatni az éghajlati válságért való felelősségről szóló narratívát azáltal, hogy a kibocsátást a fosszilis tüzelőanyagok földből való kivonásából profitáló szervezetekre, nem pedig azokra az egyénekre hárítja, akik később elégetik és kibocsátás formájában kibocsátják azokat. Erre a folyamatban lévő tanulmányra hivatkoztak éghajlatvédelmi perekben, és ez volt az alapja a Guardian 2019-es The Polluters (A szennyezők) című sorozatának, amely megnevezte és megszégyenítette azt a 20 vállalatot, amely az összes szén-dioxid-kibocsátás egyharmada mögött áll.

Az adatbázist most frissítették, és csütörtökön újraindították egy külön erre a célra létrehozott, a nyilvánosság számára hozzáférhető weboldalon, amelynek az InfluenceMap ad otthont.

Az adatbázisban feltűnő összehasonlítás található az 1854-ig visszamenőleg visszanyúló hosszú távú kibocsátási trendek és a 2016-os párizsi megállapodás óta bekövetkezett újabb fejlemények között.

A történelmi nyilvántartás 122 szervezetet ölel fel, amelyek az ipari forradalom kezdete óta a fosszilis tüzelőanyagok és a cement CO2-kibocsátásának 72%-ához kapcsolódnak, ami 1421 gigatonnát jelent.

Ebben a hosszú távú elemzésben a kínai állami széntermelés a történelmi globális CO2 14%-át teszi ki, ami messze a legnagyobb részesedés az adatbázisban. Ez több mint kétszerese a második helyen álló volt Szovjetunió arányának, és több mint háromszorosa a harmadik helyen álló Saudi Aramco arányának.

Ezután következnek a nagy amerikai vállalatok: a Chevron (3%) és az ExxonMobil (2,8%), majd az orosz Gazprom és a Nemzeti Iráni Olajtársaság. Utánuk két befektetői tulajdonú európai cég következik: BP és a Shell (mindkettő több mint 2%-kal), majd a Coal India.

Ázsia 21. századi felemelkedése akkor válik nyilvánvalóvá, ha a történelmi feljegyzéseket összehasonlítjuk a 2016-2022-es adatokkal. Ebben az újabb időszakban a kínai szén részesedése az összes CO2-kibocsátás több mint negyedére ugrik, míg a Saudi Aramco közel 5%-ra emelkedik. A top 10-et ebben a modern korszakban a kínai és az orosz állami vállalatok uralják, és kiegészülnek az indiai és iráni vállalatokkal. A nyugati kapitalizmus csak a 11. helyen szereplő ExxonMobil jelenik meg 1,4%-kal, ami a történelmi átlag felét jelenti.

A kép a jövőben ismét változhat. Az Egyesült Államok messze a világ legnagyobb olaj- és gázkitermelője, még akkor is, ha a műveletek nem egyetlen állami óriásvállalat, hanem sok különböző vállalat között széttöredezettek. Biden elnök több új kutatási projektre is engedélyt adott. Az Öböl-menti államok szintén a termelés fokozását tervezik.

Az ExxonMobil, a Chevron, a BP és a Shell mindannyian nettó nulla kibocsátási célt tűztek ki, bár e cél meghatározása és az eléréséhez szükséges módszerek eltérőek. A listán szereplő vállalatok közül sokan már tettek beruházásokat a megújuló energiába.

Daan Van Acker, az InfluenceMap programvezetője szerint a Carbon Majors adatbázisban szereplő szervezetek közül sokan rossz irányba mozdultak el az éghajlat stabilitása érdekében. „Az InfluenceMap új elemzése azt mutatja, hogy ez a csoport nem lassítja a termelést, a legtöbb entitás a párizsi megállapodás után növelte a termelést. Ez a kutatás kulcsfontosságú láncszemet biztosít ahhoz, hogy ezeket az energiaóriásokat felelősségre lehessen vonni tevékenységük következményeiről.”

Heede szerint a fosszilis tüzelőanyag-termelőknek erkölcsi kötelességük megfizetni az általuk okozott és késleltetési taktikájukkal súlyosbított károkat. Idézi Mia Mottley, Barbados miniszterelnökének javaslatát, miszerint az olaj- és gázipari vállalatoknak minden dollárból legalább 10 centet be kellene fizetniük egy veszteség- és káralapba.

A fosszilis üzemanyaggal foglalkozó cégek elszámoltatására irányuló intézkedések is bátorították. Példaként említette a texasi Houstonban a hurrikán után kihelyezett óriásplakátokat, amelyeken az állt, hogy: „Tudjuk, ki a hibás” feliratot hirdettek az olajtársaságok neve mellett, vagy a vermonti kampányt, amelynek célja egy olyan, a szennyezők által fizetett klímaszuperalap létrehozása, amely enyhítené az áradások, viharok és hőhullámok növekvő költségeit.

„Ez az általunk ismert civilizációt fenyegeti” – mondta. „Ha a szokásos módon folytatódik az üzlet, nem lesz élhető bolygónk a gyermekeink és unokáink számára. Össze kell gyűjtenünk a politikai, a vállalati és a politikai akaratot, hogy elkerüljük az éghajlatváltozás által jelentett legsúlyosabb fenyegetést. Meg tudjuk ezt tenni.”

A The Guardian megkereste az Exxont, a BP-t, a Chevront, a Total Energiát, a Coal Indiát, a Saudi Aramco-t és a Gazpromot, hogy kommentálják az ügyet.

A Shell szóvivője azt mondta: „A Shell elkötelezett amellett, hogy 2050-re nettó nulla kibocsátású energiaipari vállalkozássá váljon, és ez a cél szerintünk támogatja a párizsi megállapodás ambiciózusabb célkitűzését, hogy a globális felmelegedést az iparosodás előtti szinthez képest 1,5 Celsius-fokra korlátozzák. Továbbra is jó eredményeket érünk el a klímacélkitűzéseink megvalósításában, és 2023 végére a 2016-os évhez képest több mint 60%-ban teljesítettük a Scope 1 és 2 kibocsátások felére csökkentésére vonatkozó célkitűzésünket 2030-ig.”

Forrás: The Guardian | Jonathan Watts


Ahogy az éghajlati válság fokozódik...
... a ClimeNews – Hírportál nem marad csendben, számára a környezettel kapcsolatos beszámolás prioritás. Az éghajlati veszélyről, a természetről, a légköri szennyezésekről, és a járványokról szóló jelentéstétel olyan nagy hangsúlyt kap, amelyet megérdemel. A ClimeNews tudja és elismeri, hogy korunk meghatározó kérdése az éghajlati veszély. Olyan – még tabunak számító – információkat és összefüggéseket, amelyeket más médiák gyakran nem jelentetnek meg, azt mi megírjuk. A fajunk és a bolygónk számára ebben a kulcsfontosságú időben szándékunkban áll az olvasókat tudományos tényekre alapozott veszélyekről, következményekről, és megoldásokról tájékoztatni, nem politikai előítéletekre vagy üzleti érdekekre befolyásolva. Ezekben a viharos és kihívásokkal teli időkben milliók támaszkodnak már a ClimeNewsra, amely független az igazságot és a feddhetetlenséget képviseli.

Hónapról hónapra a cikkek olvasói teszik lehetővé, hogy a ClimeNews újságírás mindenki számára nyitva maradjon. Úgy gondoljuk, hogy mindenki megérdemli a tényadatokhoz való hozzáférést, függetlenül attól, hol élnek, vagy mit engedhetnek meg maguknak. Függetlenségünk azt jelenti, hogy szabadon kivizsgálhatjuk és megtámadhatjuk a hatalomban lévő személyek mulasztásait. Az önök segítségével továbbra is olyan nagy hatású tudósításokat fogunk nyújtani, amelyek képesek ellensúlyozni a félretájékoztatást, és hiteles, megbízható hírforrást nyújtanak mindenki számára. Mivel nincsenek részvényeseink vagy milliárdos tulajdonosaink, mi magunk határozzuk meg a napirendünket, és kereskedelmi és politikai befolyástól mentes, igazságkereső újságírást nyújtunk. Amikor még soha nem volt ennyire fontos, félelem és szívesség nélkül tudunk nyomozni és megkérdőjelezni gyanús ügyeket. Tájékoztatjuk olvasóinkat a környezeti veszélyekről tudományos tények alapján, nem üzleti vagy politikai érdekek által vezérelt módon. Számos fontos változtatást végeztünk stíluskalauzunkban annak érdekében, hogy az általunk használt nyelv pontosan tükrözze a környezeti katasztrófát és az azzal kapcsolatos összefüggéseket.

A ClimeNews - Hírportál úgy véli, hogy az éghajlati válsággal szembeni problémák rendszerszintűek, és alapvető társadalmi változásokra van szükség. Jelentéseket készítünk az egész világon élő egyének és közösségek, vállalatok erőfeszítéseiről, akik félelem nélkül állást foglalnak a jövő generációi számára és az emberi élet megőrzéséért a Földön. Azt akarjuk, hogy történeteik inspirálják a reményt. Jelentést készítünk a szervezetünkben elért haladásunkról mi is, mivel fontos lépéseket teszünk a környezetre gyakorolt ​​hatásaink kezelésére.

Reméljük, hogy ma fontolóra veszi a ClimeNews - Hírportál nyitott, független újságírás, jelentések támogatását. A ClimeNews újságírói tevékenységét ön is működtetheti, és segíthet fenntartani a jövőnket. Az olvasók minden támogatása, akár nagy, akár kicsi, nagyon értékes. Támogasson minket szabadon megválasztott összeggel egy biztonságos rendszeren keresztül - és csak egy percig tart. Ha teheti, kérjük, fontolja meg, hogy havonta rendszeres összeggel támogasson minket. Köszönjük.

ClimeNews TÁMOGATÁS

Amennyiben szeretnél értesítéseket kapni az új cikkek megjelenéséről, add meg az emailcímedet.

Mit jelent ez? Kapni fogsz egy rövid értesítést az új cikk címéről és pár mondatos rövid tartalmáról. Amennyiben érdekel a cikk, az ott található linkre kattintva felkeresheted a Hírportálunkat.