Négy kritikus éghajlatváltozási mutató 2021-ben rekordokat döntött: ENSZ-jelentés.
A bolygó egészségét mérő klímaváltozási mutatók szerint az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint emelkedése, az óceánok felmelegedése és savasodása mind rekordot döntött tavaly.
Az emberiség túlzott függősége a fosszilis tüzelőanyagoktól és az ökológiai károkozás olyan történelmi mértékű üvegházhatású gázokat szabadított fel, hogy az ENSZ Meteorológiai Világszervezetének (WMO) új jelentése szerint az éghajlatváltozás négy kritikus mutatója 2021-ben rekordot döntött.
A világ minden globális mutató tekintetében rekordot döntött: az üvegházhatású gázok koncentrációja, a tengerszint emelkedése, az óceánok hőmérséklete és a savasodás. A szén-dioxid és a metán – a bolygót felmelegítő erős gáz – kibocsátása 2021-ben soha nem látott szintre emelkedett a világméretű járványügyi zárlatok és utazási korlátozások ellenére – állapította meg a Globális éghajlat helyzete 2021-ben című jelentés. A CO2-koncentráció is 50%-kal meghaladta az iparosodás előtti szintet.
A gyorsan emelkedő globális hőmérséklet felgyorsítja a gleccserek és a tengeri jég olvadását, a tengerszint pedig veszélyesen gyorsan emelkedik. 2021-ben a globális átlagos tengerszint új csúcsot ért el, 1993 óta átlagosan 100 mm-t emelkedett, vagyis évente 4,5 mm-t, ami több mint kétszerese a 20 évvel ezelőtti, évi 2,1 mm-es ütemnek.
Az óceánok a világ egyik fontos szén-dioxid-elnyelője, és a globális szén-dioxid-kibocsátás közel negyedét elnyelték. Eközben azonban egyre savasabbá válnak, ami súlyosbítja az élettani stresszt, és csökkenti számos tengeri faj növekedési és túlélési arányát. Ez pedig hatással van a tengeri ökoszisztéma szolgáltatásaira és az élelmezésbiztonságra. A jelentés szerint az óceán jelenleg a legsavasabb, amilyen 26 000 éve nem volt.
Prof. Petteri Taalas, a WMO főtitkára a jelentésről.
A szén-dioxid felvételén túl az óceánok az üvegházhatású gázok által megkötött hő több mint 90%-át elnyelik, ami miatt a tengerek hőmérséklete az elmúlt 20 évben meredeken emelkedett, és 2021-ben új rekordot döntött. Az év során az óceánok nagy részén legalább egy erős tengeri hőhullámot is tapasztaltak.
Ezek az éghajlatváltozási mutatók együttesen mind egyértelmű jelei az emberiség bolygónkra gyakorolt hatásának, amely hosszú távú és valószínűleg visszafordíthatatlan hatásokkal jár.
“Az éghajlat helyzetéről szóló mai jelentés egy lehangoló litánia arról, hogy az emberiség nem tudta kezelni az éghajlatváltozást. A fosszilis tüzelőanyagok zsákutcát jelentenek – környezetvédelmi és gazdasági szempontból egyaránt” – mondta António Guterres ENSZ-főtitkár.
Az ENSZ-jelentésből kiderült, hogy az elmúlt hét év volt a legmelegebb a történelemben. A melegebb átlaghőmérsékletekkel együtt több szélsőséges hőhullám és időjárási esemény, például viharok, áradások és aszályok jelentkeznek. Ezek következményei közé tartozik a magasabb halálozási arány és a globális élelmezésbiztonság hiánya.
“A szélsőséges időjárásnak van a legközvetlenebb hatása a mindennapi életünkre” – mondta Petteri Taalas professzor, a WMO főtitkára. “Láthatjuk az Afrika szarván kibontakozó aszályos vészhelyzetet, a közelmúltbeli halálos áradásokat Dél-Afrikában és a rendkívüli hőséget Indiában és Pakisztánban. A korai előrejelző rendszerekre [az életek megmentése érdekében] kritikusan nagy szükség van, ám ezek a WMO 187 tagországának csak kevesebb mint felében állnak rendelkezésre.”
2015-ben a világ vezetői aláírták a Párizsi Megállapodást, hogy 2030-ra a globális felmelegedés mértékét az iparosodás előtti szinthez képest legalább 1,5 Celsius-fokra (és legfeljebb 2 Celsius-fokra) korlátozzák. A bolygó azonban 2021-ben 1,1 C-kal melegedett fel, és a tudósok szerint a 1,5 C-os küszöbértéket valószínűleg egy évtizeden belül átlépjük.
Az ENSZ ismét a fosszilis tüzelőanyagok termelésének és fogyasztásának azonnali beszüntetését sürgeti, kezdve a szénnel. Az ukrajnai háború miatt számos nemzet a szén felhasználásával igyekszik csökkenteni az orosz olaj- és gázszállításoktól való függőségét.
“Az egyetlen fenntartható jövő a megújuló jövő” – szögezi le Guterres. “A jó hír az, hogy a mentőöv az orrunk előtt van. A szél és a napenergia könnyen elérhető, és a legtöbb esetben olcsóbb, mint a szén és más fosszilis tüzelőanyagok. Ha közösen cselekszünk, a megújuló energiaforrásokra való áttérés a 21. század békeprojektje lehet”.
Taalas a trópusi esőerdők erdőirtásának megszüntetésére is felszólít – az erdőirtás a globális antropogén széndioxid-kibocsátás legalább 10%-áért felelős -, valamint a vegetáriánus és növényi alapú étrend nagyobb arányú bevezetésére, hogy segítsen megvédeni ezeket az erdőket. Egy nemrégiben készült tanulmány szerint a globális marhahúsfogyasztás 20%-ának húspótlókra való cseréje felére csökkenthetné az erdőirtást.
Az EO álláspontja: A jelentés világosan mutatja, hogy a világ egyre inkább elveszíti annak lehetőségét, hogy a globális hőmérséklet-emelkedés 1,5 Celsius-fok alatt maradjon. Az éghajlatváltozás katasztrofális hatásainak elkerülése érdekében azonnal ki kell vonulnunk a fosszilis tüzelőanyagokból, és növelnünk kell a megújuló energiatermelést. A kormányoknak fokozniuk kell az éghajlatváltozás elleni fellépést, le kell állítaniuk a fosszilis tüzelőanyag-beruházásokat és a mezőgazdasági támogatásokat, és azokat a megújuló energiaforrásokra kell átirányítaniuk.
Kiemelt kép: Aung Chan Thar
Forrás: Earth.Org
Euro Árfolyamok
A globális felmelegedés nem csupán az első számú környezetvédelmi kihívás, amivel ma szemben állunk, de egyike a legfontosabb témáknak, ami az egész emberiséget érintik…Mindenkinek ki kell vennie a részét abból, hogy felhívjuk a figyelmet a globális felmelegedésre és a problémákra, amelyekkel emberként szembe kell néznünk, hogy bolygónk jövője számára fenntartható környezetet érjünk el.
