Az eheti Climate Now-ban műsorvezetőnk, Jeremy Wilks azt vizsgálta, mi történik a bolygónkkal. Szakértőkkel beszélt arról, milyen a hatása van a koronavírusnak, a légszennyezésre és a klímaváltozásra.

„A gazdasági leállásnak az atmoszférában lévő szén-dioxid szintjére gyakorolt hatása nagyon csekély lesz” – vélekedik Oksana Tarasova, a Meteorológiai Világszövetség légköri osztályának vezetője.

„Nézzük a Copernicus Klímaváltozási Szolgáltatásának adatait!” – mondja Jeremy Wilks.

„A márciusi átlaghőmérséklet Európában csaknem két Celsius fokkal volt magasabb az 1981-2010 közötti átlagnál.”

Az adatok sokkal szélsőségesebbek Ukrajna és Oroszország egyes részeiben. Ukrajnában a márciusi átlagnál hat fokkal magasabb hőmérsékletet is tapasztaltak, Oroszországban pedig nyolc fokkal. Ezek a régiók szárazabbak is a megszokottnál.

– Jeremy Wilks –

„Márciusban a legvastagabb az északi sarkvidék jege, ezért ilyenkor érdemes megvizsgálni. A pirossal jelölt régiókban vékonyabb a jégtakaró, mint ami elvárható lenne ebben az időszakban. A Spitzbergák körül azonban több a jég. Itt 1979 óta ellentmondásos értékeket kapunk, és 6 százalékkal vékonyabb a jégtakaró, mint kéne.”

„Riportomban azt vizsgálom meg, hogy mi a koronavírus-járvány hatása a természetre. Videókapcsolaton keresztül beszélgettem szakértőkkel.”

Olyan, mintha Európa mozdulatlanságba dermedt volna. A normál esetben zsúfolt utcák üresek. Ennek biztosan van jó hatása a környezetünkre. Bizonyos szempontból igen.

A Sentinel-5P műhold képei megmutatják, hogyan esett vissza a nitrogéndioxid szintje Franciaországban és Olaszországban. A városi levegő tisztább.

„Nem hiszem, hogy kijelenthetjük, hogy ennek a visszaesésnek van bármilyen hosszú távú hatása” – szögezi le Vincent- Henri Peuch, a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat vezetője. „De rövid távon, úgy vélem, hasznos. A légszennyezés befolyásolja a szív és a tüdő egészségét, szóval az, hogy kisebb a légszennyezettség egy olyan időszakban, amikor terjed a vírus, csak jó dolog lehet.”

Lehet még egy haszna a kisebb légszennyezettségnek – valószínű ugyanis, hogy a koronavírust a légszennyezés részecskéi szállítják. Erről még nincs tudományos egyetértés, de egyes szakértők szerint valószínű.

Például Alessandro Miani, az Olasz Környezetvédelmi Orvoslás Társaság elnöke szerint is ez a helyzet:

Bizonyos esetekben, amikor nagy a szmog és a légköri szennyezés, akkor az valóságos országútként funkcionálhat a járvány terjedésének gyorsulásához.

Szóval még az is pozitív, ha a légszennyezettség csak rövid időre csökken. Ugyanakkor a gazdasági lassulás ellenére az üvegházhatású gázok kibocsátása továbbra sem szűnt meg, és a szén-dioxid szintje rekordmagas.

„Nem az éves kibocsátás befolyásolja ezt a szintet – azt a légkörben az ipari forradalom óta felhalmozódó szén-dioxid adja” – közli Oksana Tarasova, a Meteorológiai Világszövetség légköri osztályának vezetője. „Szóval annak, hogy egy évben ilyen mértékű csökkenés lép fel a kibocsátásban, nagyon kevéssé valószínű, hogy lesz hatása a szén-dioxid globális szintjére.”

A koronavírus-járványnak azonnali és jelentős hatása volt a személyes-és munkakörnyezetünkre. De mi a helyzet a természeti környezettel?

„Az egyik tanulság, amit le kell vonnunk, ha már ez a válság a hátunk mögött lesz, hogy nagyon fontos újból elővenni a légszennyezettség problémáját” – mondja Vincent- Henri Peuch, a Copernicus Légkörfigyelő Szolgálat vezetője. „Sajnos a klímaváltozás már úton van, és nem igazán fogja ez a válság visszafordítani.”

„Sokan firtatják, vajon a vírus a jó idő megjelenésével el fog-e tűnni. A válasz nem egyértelmű, nincs még elég információnk, és rengeteg forgatókönyv lehetséges, attól függően, hogy viselkedünk. Vigyázzanak magukra, nem sokára ismét találkozunk.”

Forrás: Climate Now