Országgyűlés-vitanap az éghajlatváltozásról | 2018. december 12. – részlet

Az éghajlatváltozás a XXI. század egyik legnagyobb globális és hazai kihívása; megfékezése és a várható hatásokhoz való alkalmazkodás nem tűr halasztást című vitanap

Kormány: biztonságpolitikai megfontolásokat is figyelembe kell venni

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter arra mutatott rá: a szélsőséges időjárási viszonyok egyre nagyobb kihívásokat okoznak. Terméscsökkenéssel, az erőforrások hiánya miatti konfliktusokkal kell számolni, ami összehangolt nemzetközi fellépést igényel.
Rámutatott: a fellépés központi elemévé kell tenni a biztonságpolitikai megfontolásokat. Ezt a többi közt azzal indokolta: az energiaellátásáért folytatott harctól, az államok instabillá válásáig és a radikális eszmék terjedéséig számos kihívást okoz a klímaváltozás, mindezek pedig újabb tömeges migrációt válthatnak ki.
Más most is a szárazság öli meg a legtöbb embert és több mint 1 milliárdan nem jutnak megfelelő ivóvízhez. Az előrejelzések szerint 2050-ig akár 700 millióan kényszerülhetnek otthonaik elhagyására.
A migrációs mozgások a jövőben kontinensek közötti hosszú távú folyamatokká alakulhatnak – folytatta -, a két legérintettebb földrész Afrika és Ázsia lesz, ahonnan általában Európa felé indulnak.
A kockázatokat a nemzetközi közösség is felismerte – hangsúlyozta -, az unió is megállapította, hogy nemzetbiztonsági kockázatként kell tekinteni a problémára.
A lakóhelyüket éghajlati okok miatt elhagyók nem menekültek – szögezte le, rámutatott ugyanakkor arra is, hogy a negatív hatások leginkább a fejlődő országokat sújtják.
Magyarország kiveszi a részét a nemzetközi küzdelemből – folytatta, és rámutatott arra, hogy az ország a vízipari, mezőgazdasági vagy a megújuló energiaforrások terén szerzett tapasztalatait a nemzetközi közösség rendelkezésére bocsátja annak érdekében, hogy hozzájáruljon a kiváltó okok megszüntetéséhez. Az eredmények által féken tarthatók lesznek a migrációs mozgások – közölte.
Kaderják Péter, az innovációs tárca államtitkára rámutatott: az Országgyűlés október 31-én fogadta el a 2018-2030 közötti időszakra vonatkozó, de 2050-ig is kitekintést nyújtó II. nemzeti éghajlat-változási stratégiát. A határozat alapján 6 hónapon belül – majd háromévente – éghajlat-változási cselekvési tervet kell készíteni.
Hozzátette: az üvegházgáz kibocsátás háromnegyedéért az energia-felhasználás a felelős. Elkerülhetetlen, hogy a kibocsátás-csökkentési politika középpontjában egy klímatudatos energiapolitika álljon.
Rámutatott: a cselekvési terv kialakításával párhuzamosan a kormány döntése alapján dolgoznak a jelenleg hatályos a nemzeti energiastratégia felülvizsgálatán, és uniós kötelezettségnek megfelelően a jövő év végéig véglegesítendő integrált nemzeti energia- és klímaterven.
Megjegyezte: a tudományos elemzések arra utalnak, hogy az éghajlat-változás gyorsabban zajlik, mint gondolták és negatív hatásai Magyarországot különösen súlyosan érintik. Azt az elvet vallják, hogy előzzék meg az elkerülhetőt, de egyúttal készüljenek fel az elkerülhetetlenre is, azaz kiemelt szerepet kell szánni az alkalmazkodási képesség erősítésének, a szemléletformálásnak is.
Rétvári Bence, az Emberi Erőforrások Minisztériumának parlamenti államtitkára kiemelte: az oktatás területén tíz cselekvési irányt jelöl ki a hat hónapon belül elkészítendő terv. Ezek között említette, hogy elemezni kell a kerettanterveket, a felsőoktatási képzési követelményeket, valamint a tanárképzés rendszerét az éghajlatváltozással és fenntarthatósággal kapcsolatos szemléletformálás további erősítése érdekében.
Kitért arra is, hogy át kell világítani a közigazgatási vizsgák anyagait ezen szempontokból.
Hozzátette: a felnövekvő nemzedéknek ismernie és becsülnie kell az életformák gazdag változatosságát a természetben és a kultúrában egyaránt.
Meg kell tanulnia, hogy az erőforrásokat tudatosan, takarékosan és felelősségteljesen, megújulási képességükre tekintettel kell használni – fogalmazott. Megjegyezte: a köznevelési intézményeknek ezzel összefüggésben fel kell mérniük a tanulókat, meg kell ismertetni velük azokat a társadalmi és gazdasági folyamatokat, amelyek változásokat, válságokat idézhetnek elő, szűkebb és tágabb környezetünkben egyaránt.
Rétvári Bence szerint az iskoláknak intézményi szintű projektnapok és témahét szervezésével, a tanuló együttműködését igénylő gyűjtésekkel, kell támogatniuk a diákokat a természeti és épített környezettel kapcsolatos felelősségérzetük kialakításában.

Forrás: MTI