A tömeges migráció nem ‘krízis’ ez az új norma, ahogy a klíma változik. (Ellie Mae O’Hagan)
A tömeges migráció nem ideiglenes, hanem normává is válhat figyelmeztet a The Guardian újságírója. Mára egyértelműen kiderült, hogy a Szíriai konfliktusban is szerepet játszott az éghajlatváltozás és az is, hogy az éghajlatilag stresszelt területeken van a legnagyobb esély a konfliktusok kialakulására.
Azok az országok akik jelenleg “küzdenek” a migránsokkal, egy nap maguk is migránsként találhatják magukat, görög, olasz, spanyol, ha tovább melegszik és szárad a területük. Kutatások szerint a következő évszázadban 7000 brit területet önthet el a víz! Így a briteknek is óvatosan kell operálniuk a botrány kifejezéssel.
Mi a közös faktor a “mediterrán menekültek” tragikus halála és az arab tavasz között? A globális felmelegedés okozta élelmiszerhiány.
Professor Richard Seager:
Nem azt állítjuk, hogy a szárazság okozta a Szíriai konfliktust. Hanem, hogy hozzáadódott az összes többi stresszorhoz/hatáshoz és segített átbillenteni a kedvezőtlen folyamatokat a tűréshatáron, egy nyílt konfliktusba. Valamint ilyen komolyságú szárazság legvalószínűbb oka az ott zajló, ember általi régió kiszárítása a termőföld tönkretétele.
Amit tennünk kell azt három pontban lehet összefoglalni.
1./ Meg kell változtatnunk a hozzáállásunkat, fel kell dolgoznunk a tényt, hogy ez nem fog megoldódni általánosságban ez egy új norma lesz.
2./ Aktívan kell hatást gyakorolni a kormányokra, hogy sokkal határozottabban lépjenek fel a CO2 kibocsátás csökkentése mellett. Hozzák helyzetbe azokat a vállalkozásokat, amelyek tettek ennek érdekében. Vagy karbonsemlegesek már 100%-ban, vagy a programjuk szerint a legrövidebb időn belül azzá válnak.
3./ Sürgősen fel kell ismernünk a jelenlegi hibás stratégiákat amit a nyugati kormányok használnak, hogy visszatartsák a migrációt és a majdnem veszett kommentárt, ami gyakran társul ezekhez.
A jelenleg zajló migráció nem egy kivételes állapot, hanem egy új paradigma kezdete, és ahogyan válaszolunk erre azt tükrözi, hogy kik vagyunk, milyen társadalom vagyunk alapvetően.
Mindenképp foglalkoznunk kell a folyamatos krízis áldozataival, könyörületes vagy jószívű módon nem csak az ő emberiességükért, hanem a mienkért is.
Rampasek László
(Forrás: The Guardian – Ellie Mae O’Hagan)