Most szeretném a színpadra hívni Greta Thunberg-et, hogy tartsa meg az előadását.

Hello,

Másfél évvel ezelőtt senkivel sem beszéltem, kivéve, ha tényleg kellett, de aztán találtam okot arra, hogy beszéljek.

Azóta sok beszédet mondtam, és megtanultam, hogy nyilvános beszélgetés során valami személyes, vagy érzelmi kezdettel kell indítani, hogy mindenki figyelmét felkeltsem.

Olyant mondani például, mint a „házunk tüzet fogott”, „szeretném, ha pánikba esnétek”, vagy „hogy merészelitek?”.

De ma nem ezt fogom tenni, mert akkor ezekre a mondatokra összpontosítanának. Az emberek nem emlékeznek a tényekre – ez a legfőbb ok, amiért ezekről beszélek elsősorban.

Tovább már nem hagyhatjuk figyelmen kívül a tudományt.

Körülbelül egy éve, hogy folyamatosan a gyorsan csökkenő szén-dioxid-keretről beszélek – újra, és újra. De mivel ezt még mindig figyelmen kívül hagyják, továbbra is ismételni fogom.

Az IPCC jelentés a 2. fejezet 108. oldalán, amely tavaly jelent meg, kijelenti: ha 67% -os esélyt akarunk szerezni arra, hogy a globális hőmérsékleti emelkedést 1,5 Celsius fok alatt korlátozzuk, akkor 2018.január 1-jén a hátralévő időszakra 420 gigatonna szén-dioxid-kibocsátási keretünk maradt.

Természetesen ez a szám manapság sokkal alacsonyabb, mivel évente mintegy 42 gigatonnát szén-dioxidot bocsátunk ki, beleértve a földhasználatot is. A mai kibocsátási szintekkel a fennmaradó kibocsátási keret kb. 8 év alatt elfogy.

Ezek a számok nem valakinek a véleményét, vagy politikai nézetét tükrözik – ez a jelenlegi legjobb, elérhető tudomány. Noha sok tudós szerint ezek az adatok túlságosan mérsékelték, az IPCC ezeket a számokat fogadta el. Kérem, vegyék figyelembe, hogy ezek a számadatok globálisak, tehát nem mondanak semmit a méltányosság szempontjáról, amely elengedhetetlen ahhoz, hogy a Párizsi Megállapodás globális szinten működjön.

Ez azt jelenti, hogy a gazdagabb országoknak ki kell venni a méltányos részüket, és sokkal gyorsabban kell elérniük a valós nulla kibocsátást, majd segíteniük kell a szegényebb országokat is, hogy a világ kevésbé szerencsés részein élő emberek javíthassák életfeltételeiket.

Ezek a keretszámok nem tartalmazzák az öngerjesztő, visszacsatolási folyamatok többségét, a nem-lineáris fordulópontokat, illetve a toxikus levegőszennyezésbe bezárt további felmelegedési potenciált.

A legtöbb modell azonban feltételezi azt, hogy a jövő generációi valahogy képesek lesznek több százmilliárd tonna CO₂-ot kiszívni a levegőből olyan technológiákkal, amelyek még nem léteznek a kellő mértékben, és talán soha nem is fognak.

A kb. 67% -os esélyt biztosító kibocsátási terv az, amelyhez az IPCC a legmagasabb esélyeket adta meg, és most kevesebb, mint 340 gigatonnás szén-dioxid-kibocsátási keretterv maradt arra, hogy ezen méltányosan osztozzunk.

Miért is olyan fontos, hogy + 1,5 C fok alatt maradjunk?

Mivel az emberek már + 1C foknál is meghalnak a klímaválság miatt. Mert ez az érték, amit az tudományos megegyezés elkerülendőnek tart azért, hogy elkerüljük a klíma destabilizálódását, hogy a lehető legnagyobb eséllyel elkerüljük a visszafordíthatatlan láncreakciókat, mint például a gleccserek és a sarki jég elolvadása, valamint a sarki permafroszt területek olvadása.

Egy Celsius foknak minden töredéke számít! Szóval, ismét itt ez van. Ez az én üzenetem. Ez az, amire összpontosítanunk kell.

Nos, kérlek mondjátok meg, hogyan reagálhattok ezekre a számokra anélkül, hogy ne rémülnétek meg valamennyire?

Hogyan reagáltok arra a tényre, hogy alapvetően semmi nem történt e téren.

Hogy hogy nem vagytok legalább egy kicsit dühösek?

Hogyan lehet ezt úgy közölni az emberekkel, hogy ne okozzunk riadalmat? Igazán szeretném tudni !

A Párizsi Megállapodás aláírása óta a globális bankok 1,9 billió USD-t (ezerszer milliárd!) fektettek be fosszilis üzemanyagokba.

100 vállalat felelős a globális szén-dioxid kibocsátás 71% -ért.

A G20-as országok pedig a teljes kibocsátás csaknem 80% -át teszik ki.

A világ népességének leggazdagabb 10%-a okozza a szén-dioxid-kibocsátásunk felét, míg a legszegényebb 50%, a CO₂ kibocsátásnak mindössze 1/10-ét okozza.

Valóban van még néhány teendőnk, de egyeseknek több, mint másoknak.

A közelmúltban egy maroknyi gazdag ország ígéretet tett arra, hogy eddig és eddig, ennyi és ennyi %-kal csökkenti az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását, vagy lesz klíma-szempontból semleges, vagy nettó-zéró. Ez első pillantásra lenyűgözőnek tűnhet, és bár a szándék jó lehet, de ez nem irányítás!.

Ez nem vezet sehova. Ez megtévesztő, mivel ezeknek az ígéreteknek a nagy része nem foglalja magában a repülést, a hajózást, valamint az importált és exportált fogyasztási termékeket. Ugyanakkor magában foglalja az országoknak azt lehetőségét is, hogy máshol ellensúlyozzák a kibocsátásaikat.

Ezek az ígéretek nem tartalmazzák a gazdag országok számára szükséges azonnali éves csökkentési mértéket, amely a fennmaradó csekély keretterv
betartásához szükséges.

A 2050-es zero érték nem jelent semmit, ha a magas kibocsátás még néhány évig folytatódik, mert akkor a fennmaradó keret elfogy.

Ha nem látjuk a teljes képet, akkor nem oldjuk meg ezt a válságot.

A teljességre törekvő megoldások kidolgozásáról kellene a COP-nek szólnia, de ehelyett úgy tűnik, hogy ez valamiféle alkalommá vált az országok számára, hogy tárgyaljanak a kiskapukról, és elkerüljék kibocsátási törekvéseik növelését.

Az országok okos módszereket találnak ki a célravezető cselekvés megkerülésére, mint pl. a kibocsátás-csökkentés 2-szeres elszámolása, a kibocsátások tengerentúlra történő áthelyezése, és visszalépnek a vállalásaik növelésére tett ígéreteiktől, megtagadva a megoldások, vagy
a veszteségek és károk fizetését.

Ezt meg kell állítani. Amire szükség van, az a valódi, drasztikus kibocsátás csökkentés magánál a forrásnál.

De csak a KIBOCSÁTÁSOK CSÖKKENTÉSE NEM ELÉG. Az üvegházhatású gázok kibocsátásának MEG KELL ÁLLNIA.

Ahhoz, hogy + 1,5 C fok alatt maradjunk, a “szént” a földben kell tartani.

Csak távoli dátumok felállításával, és a cselekvés benyomását keltő dolgok elmondásával valószínűleg több kárt okoznak, mint hasznot, mivel az elengedhetetlen változások még sehol sem láthatók.

A megfelelő politika manapság nem létezik, annak ellenére, amit a világ vezetőitől hallhattok.

Továbbra is azt hiszem, hogy a legnagyobb veszély nem a tétlenség.

Az igazi veszély az, amikor a politikusok és és a vezérigazgatók úgy tesznek, mintha valódi akció zajlana, noha ténylegesen szinte semmit sem csinálnak, kivéve az “ötletes” könyvelést és a kreatív közönségkapcsolatokat (PR).

Nagyon szerencsés vagyok, hogy utazhatok a világ körül, tapasztalataim szerint a tudatosság hiánya mindenhol azonos, nem utolsósorban azok között is, akiket vezetőknek választottak meg. Nincs az az érzés, hogy ez az ügy nagyon sürgős lenne.

Vezetőink nem úgy viselkednek, mintha vészhelyzetben lennénk. Egy vészhelyzetben megváltoztatjátok a viselkedéseteket.

Ha egy gyermek áll az út közepén, és az autók teljes sebességgel jönnek, akkor nem nézel félre, mert túl kényelmetlen.

Azonnal odafutsz, és megmented ezt a gyermeket.

A sürgősség tudata nélkül hogyan érthetik meg az emberek, hogy valódi krízissel nézünk szembe?

Ha az emberek nincsenek teljes tudatában annak, ami történik, akkor nem fognak nyomást gyakorolni a hatalmon lévőkre, hogy tegyenek, cselekedjenek.

Nyomásgyakorlásunk nélkül vezetőink megúszhatják azt, hogy lényegében nem tesznek semmit, ahogy most állnak a dolgok.

Körbe-körbe járunk.

Mindössze három héten belül egy új évtizedbe lépünk – egy évtizedbe, amely meghatározza a jövőnket. Most éppen kétségbeesetten várjuk a remény jeleit.

Nos, azt mondom, hogy van remény. Láttam! De nem a kormányoktól, vagy a vállalatoktól jön. Az emberektől!

Azoktól, akik nem voltak tudatában, de most már kezdenek felébredni, és amint tudatában vagyunk a helyzetnek, megváltozunk.

Az emberek meg tudnak változni. Az emberek készek a változásra, és ez a remény, mert demokráciánk van és a demokrácia folyamatosan jelen van. Nem csak a választás napján hanem minden másodpercben, és minden órában.

A szabad világot a közvélemény irányítja. Valójában a történelem során minden nagy változást az emberek hoztak.

Nem kell várnunk! Most megkezdhetjük a változást. MI, AZ EMBEREK!

Köszönöm!

“LÉGY A VÁLTOZÁS MAGA, AMELYET A VILÁGBAN LÁTNI SZERETNÉL!”
Mahatma Gandhi