Bővebben az IPAT formuláról

Miért a népesedés a kulcstényező? Az IPAT formula

„Ennek az oka szimpla matek: a kibocsátásokat három fő tényező adja össze: a létszám, a fogyasztás szintje és a technológia jellege. Ezt fejezi ki tömören az I=P*A*T képlet (azaz Impact = Population * Affluence * Technology). A három tényezőből a legkisebb változást a népességszám mutatja: tavaly a Föld lakossága 1,07 százalékkal nőtt, és a növekedés mértéke úgy 30 éve folyamatosan csökken. Ehhez képest a globális GDP évek óta 2-3 százalékkal nő.” – B.I

Az IPAT formula egy hasznos eszköz, ugyanakkor nem valami pontos modell, mivel nem veszi figyelembe, hogy valójában a fogyasztás és a hatékonyság is a népesség függvénye. A népességnövekedés ugyanis kényszerfogyasztást okoz (pl. ingázás, biztonsági kiadások, hadikiadások, stb.), a népesség-növekmény ellátása miatt pedig annyival kevesebb erőforrás és pénz jut a hatékony, környezetbarát beruházásokra. A matek tehát kicsit bonyolultabb.

A GDP-növekmény egy jelentős része is a népességnövekedésből fakad (amennyiben az emberek jövedelemhez jutnak), ahogy a hatékony, környezetbarát technológiákra való áttérés lassú üteme is. A GDP ráadásul nem egyenesen arányos a természeti erőforrások fogyásával, ugyanis minél hatékonyabb a termelés, valamint minél inkább eltolódik egy gazdaság a szolgáltatások felé, annál kevésbé lesz anyag-, és energiaigénye. Emiatt például a fejlett országokban mind az egy főre jutó ökolábnyom, mind pedig az egy főre jutó karbonlábnyom évtizedek óta csökken (pl. USA, Németország, Egyesült Királyság, Franciaország, Magyarország esetében), bár nem kivétel nélkül (pl. Norvégia).

A hatékonyság-növelést is lehet számszerűsíteni; az elmúlt évtizedek során éppen elég volt arra, hogy ellensúlyozza a fogyasztás gyors növekedését. Ennek eredményeképp az egy főre jutó ökolábnyom (A*T) 1973 óta nem nőtt. Más szóval, az emberiség teljes környezetterhelésének növekedése lassan ötven éve a népességnövekedésből fakad. Persze, ha a fogyasztás nem nőtt volna ennyire, akkor a hatékonyság növelése révén az egy főre jutó ökolábnyom elvileg még csökkent is volna, ám a gyakorlatban ez nem így működik  (lásd: Jevons-paradoxon). Ha viszont a népesség lassabban nőtt volna, akkor a föntebbi összefüggések ismeretében elmondható, hogy az mindhárom, az egyenlet jobb oldalán szereplő tényező kisebb lenne. Tehát a három tényező közül a legnagyobb hatása a népesedésnek van a teljes környezetterhelésre, sőt, a tapasztalatok alapján egyedül ennek van rá érdemi hatása.

Bővebben az IPAT formuláról | ClimeNews - Hírportál

 

Category: Kell-e foglalkozni
Tags: fogyasztás, IPAT, népesedés, technológia