8 tudós, köztük 4 professzor, 1 fizikus és 3 orvos elkészítettek egy 109 korábbi tanulmányt kiértékelő metatanulmányt a maszkhordás nem kívánatos hatásairól és veszélyeiről. A metatanulmány az “International Journal of Environmental Research and Public Health”-hez lett benyújtva, elfogadásra került és áprilisban publikálták. Erről már posztoltam korábban. Most összefoglalom, hogy mit is mond az egyik szerző Dr. med. Kai Kisielinski a tanulmányról a videóban.
Vizsgálatok megállapították, hogy a maszk nagymértékben korlátozza a légzést. Maszk nélküli légzésnél is van egy szakasza a légzőrendszernek, ahol a levegő ide-oda ingázik anélkül, hogy a légcserében részt venne, ezt holttérnek nevezzük. Az FFP2 maszk hordásakor ez a holttér 80 százalékkal megnövekszik. A légzési ellenállás, ami egy létező, természetes jelenség maszk nélküli légzésnél is, több mint a duplájára, 128 százalékkal növekszik maszkhordáskor.
Ennek a két tényezőnek a megváltozása azt eredményezi, hogy belégzéskor kevesebb oxigént vesz fel a tüdő, kilégzéskor pedig kevesebb szén-dioxidot ad le, így a vér szén-dioxid szintje emelkedik. Csekély mértékű, de rendszeres és/vagy huzamos ideig fennálló CO2 emelkedés elsősorban idegrendszeri károsodást okozhat, mivel az agyban az erek kitágulását okozza. Ezért is jellemző például a fejfájás.
A vérgázértékek változásai a szakirodalom szerint pánikrohamot és a szimpatikus idegrendszeren keresztül sztresszreakciót válthatnak ki, ami pedig vérnyomás emelkedést okoz, ahogyan ezt vizsgálatok is megállapították. Ugyancsak emelkedik a szívfrekvencia, azaz a pulzus és a légzési frekvencia. Ezek az elváltozások hosszú távon akár érkárosodáshoz, ezen keresztül pedig szív- vagy idegrendszeri problémákhoz vezethetnek.
A “maszk okozta kimerültség szindróma” egy új fogalom. A kimerültség egy mérhető állapot és a vizsgálatok bebizonyították, hogy a maszkhordás fokozza a kimerültséget.
Egyéb mellékhatások a szédülés, álmosság, beszédzavar, gondolkodási zavar. Kihat a kommunikációra és a mimikára és ezáltal az empátiára. Megváltozik a bőr hőmérséklete, bőrirritációt, ezáltal bőrgyulladásokat okozhat. Gyerekeknél depressziót vált ki és kihat a hangszalagokra.
Krónikus tüdő- vagy krónikus vesebetegeknél, pánikbetegeknél illetve kismamáknál és gyerekeknél nagyobb az esély a különböző panaszok kialakulására.
A maszk meleg, párás közegében bizonyítottan elszaporodnak a baktériumok, gombák, sőt egyes vírusok is.
A maszk okozta oxigénhiány a sejtanyagcserére és a HIF-re (Hypoxia-inducible Factors) is kihat, ami immunrendszert gyengítő és tumor kialakulását támogató folyamatokat indíthat el.
A publikáció angolul és németül:
https://www.mdpi.com/1660-4601/18/8/4344
https://46e912cb-4151-4362-a039-055bbb35e1fd.filesusr.com…
A videóban még szó esett Prof. John Ioannidis tavaly decemberi tanulmányáról, melyben megállapítást nyert, hogy az intézkedések a “pandémiára” szinte semmilyen pozitív hatást nem gyakoroltak.
https://onlinelibrary.wiley.com/doi/epdf/10.1111/eci.13484
És említésre került az a vuháni tanulmány, melyben 10 millió emberen PCR tesztet csináltak és a valamivel több mint 300 tünetmentes pozitív eredmény is lett, azonban ezeknek a tünetmenteseknek egyetlen közvetlen családtagja sem volt pozitív és a vírus kitenyésztéskor kiderült, hogy a vett minta egyetlen élő vírust sem tartalmazott. Tehát aki tünetmentes az nem beteg, nem fertőz, hanem egészséges.
Biró Éva