A leghatékonyabb egyéni klímavédelmi stratégia

A klímaváltozás napjaink legsürgetőbb problémája. Ahogy a növekvő hőmérsékletek minden évben rekordot döntenek, emelkedik a tengerszint, olvadnak a jégtakarók, egyre hosszabbak az aszályok, és a viharok egyre több embert érintenek. De egy gondolat mindent megváltoztathat: Az, hogy az emberek (tömegesen) nem csinálnak gyereket.

2018 őszén az ENSZ szervezete, az IPCC kiadott egy jelentést, miszerint csak 12 évünk van, mielőtt a klímaváltozás hatásai katasztrofális méreteket ölt, ha nem cselekszünk azonnal (eleget). Egy 2017-es tanulmány pedig, ami megbecsülte egy sor egyéni cselekvés hatását a karbonlábnyom tekintetében, arra jutott, hogy a leghatékonyabb egyéni klímavédelmi stratégia az, hogy valaki eggyel kevesebb gyereket csinál (vagy támogatja egy nem kívánt nemzés folyamatos megelőzését).

 

A környezettudatosság nem csak azokról a kis mindennapi dolgokról szól, mint hogy pl. újrahasználható zacskókat vinni a boltba, vagy csökkenteni az egyszer használatos műanyagpalackok fogyasztását. Wynes csapatának kutatása megmutatja, hogy nagyban is kell gondolkodnunk, hogy hatást érjünk el.

A kutatás alapján eggyel kevesebb gyermek jobban csökkenti valaki karbonlábnyomát, mint az autómentes életmód, a repülés kerülése, és a veganizmus együttvéve. Ez persze nem csoda, hisz egy gyermek mindet csinálná, ráadásul valószínűleg neki is lennének utódai.

Ahogy Wynes is utalt rá, az egyéni tettek fontosak, sokat kell tenni társadalmi szinten, ha meg akarjuk állítani a globális felmelegedést, mielőtt túl késő volna.

A fejlett világban, köztük hazánkban is sokan azt gondolják, hogy a (túl)népesedéssel kapcsolatos figyelemhívást nem it kellene végezni, hanem a szegény országokban. Ám ez a hozzáállás számost tényezőt figyelmen kívül hagy.

Az egyik, hogy a fejlett országokban jóval nagyobb az egy főre jutó karbonlábnyom, így ha eggyel kevesebb fejlett országbeli ember születik, az igazából sokkal többet jelent, mint eggyel kevesebb afrikai vagy indiai.

A másik, hogy igazából Európában is 43% a nem kívánt nemzések aránya, ugyanúgy, ahogy a fejlődő országokban, csak eltérő okokból (ott súlyosabb a szegénység, de alacsonyabba az iskolázottság, itt enyhébb a szegénység, de magasabb az iskolázottság, így nagyobb az igény a fogamzásgátlásra, de jobban is kielégül).

A harmadik dologhoz csupán egy kis józan észre van szükség: a fogamzásgátlás és a szexuális oktatás pénzbe kerül, így a probléma megoldása világ gazdagabbik részének a felelőssége. Ezt felismervén azok a zöldek is felkarolhatják a témát, akik alapvetően a cégeket és a jómódúakat tartják felelősnek a globális ökológiai válságért. A világ leggazdagabb 10%-a felelős a kibocsátások feléért, de azért is, hogy biztosítsák a szegényebbik 90% számára a fogamzásgátlási lehetőségeket, ami a leghatékonyabb klímavédelmi stratégia. Arról nem is beszélve, hogy ez a fajta támogatás egyúttal a leghatékonyabb segélyezési forma is, ráadásul a migrációs válság várható súlyosbodását is segíti megelőzni.

Túl sokáig volt ez az egész tabutéma. Túl sokáig volt a fogamzásgátlás a gazdagok kiváltsága. A pusztulás kapujában ideje nyíltan beszélni róla, és elkezdeni megvalósítani a leghatékonyabb klímavédelmi stratégiát. Támogasd Te is a fogamzásgátlás emberi jogát, követeld a fogamzásgátlás ingyenessé tételét (ahogy azt már néhány kormány megtette), és azt, hogy a saját kormányod erre is költsön a Nemzetközi Fejlesztés keretein belül!

Kántor Sztella Nóra