Beszélnünk kell a népességnövekedésről

Jöttünk, láttunk, hódítottunk, túlnépesedtünk (a népességnövekedésről)

Geológiai értelemben egy szempillantás alatt globális népességünk egy-két milliónyi vadászó-halászó-gyűjtögetőről elképesztő 7,6 milliárdra nőtt, és most környezeti szempontból mi vagyunk a legintenzívebb lény, ami valaha élt a bolygón. Az emberi népek gyakran túlterhelték saját területüket, emiatt a termelés fokozására, illetve a hatékonyság növelésére kényszerültek, ha pedig a technológiai korlátok ezt nem tették lehetővé, akkor háborúk törtek ki. A történelem során sok civilizáció összeomlott már a túlnépesedés okozta ökológiai katasztrófák miatt (lásd: Mezopotámia, Húsvét-sziget, stb.), az emberiség pedig egy nagy globalizálódott civilizációt alkot, a Föld nevű „szigeten”. Az ökolábnyom-számítás alapján elmondható, hogy az emberiség 1970 óta már globális szinten is túlterheli a Föld erőforrásait.[1] Az elmúlt negyven év alatt a tengeri gerincesek felét kiirtottuk,[2] és a szárazföldi vadvilág kétharmadát.[3] Tömeg alapján az emberek és háziállataik adják az emberi szárazföldi emlősök túlnyomó hányadát.[4] Jelenleg az országok háromnegyede nem fenntartható.[5] Márpedig amelyik rendszer nem fenntartható, az elkerülhetetlenül összeomlik.

A jelenlegi trendek mellett egy globális összeomlás felé haladunk, ami 2030 körül várható.[6] Ennek során várhatóan újra megnő a halálozási ráta, aminek viszont elébe mehetnénk azáltal, hogy inkább a születési rátát csökkentjük le. Az a helyzet, hogy igazából már senki sem akarja, hogy nőjön a világnépesség, csak a szegények százmilliói nem jutnak hozzá a családtervezés eszközeihez, tudásához, és jogához.[7] Ha viszont minden nő hozzájutna a fogamzásgátlóhoz és a középiskolai képzéshez, akkor megállna, sőt, csökkenésbe fordulna a globális népességnövekedés.[8] Az általános iskola ugyanis átlagosan eggyel, a középiskola pedig hárommal csökkenti a tervezett gyermekek számát.[9] Ráadásul az az általános tapasztalat, hogy miután a nők hallanak a családtervezés előnyeiről, akkor nagyon gyorsan úgy döntenek, hogy kisebb családot szeretnének.[10]

A technológia megment minket… ha a kultúra hagyja

Sokak szerint viszont nem kell aggódni, mert a technológia majd megment minket… Nos ez végülis igaz, ugyanis a technológia már a 60-as években előállt a leghatékonyabb megoldási módszerrel: a fogamzásgátlóval. Az ökológusok kimutatták, hogy a tervezett gyermekek számának csökkentése, illetve a családtervezési lehetőségek megteremtése messze a leghatékonyabb klímavédelmi stratégia, mivel ez a lépés csökkenti a legnagyobb mértékben egy-egy ember karbonlábnyomát (közvetve).[11] És mivel egy meg nem született (nem kívánt) gyermeknek nem csak karbonlábnyoma lett volna, hanem az ökolábnyom egyéb összetevői is érvényesültek volna, így ez egyúttal a leghatékonyabb környezetvédelmi stratégia.

Talán igaz az, hogy ne lenne olyan probléma, amit az emberi találékonyság ne tudna megoldani, ám ehhez le kell bontani az elavult tabukat. Mióta az emberek a természetes ellenségeik legyőzése óta először túlnépesedtek, és az elvevő kultúrák teljesen áttértek a mezőgazdaságra, a további népességnövekedés folyamatos kényszer volt. A katonai védelem kulcsa ugyanis sok ezer éven át a katonaság létszáma volt. Ez persze egy ördögi kör, amit végül a géppuska és a drónok törtek meg. A mezőgazdasági gépek, az ipari robotok, az automaták, és a robotadó óta már gazdasági okokból sem jelent semmiféle előnyt a népességnövekedés. Ma már az ember számára jóformán csak a fogyasztó és a szennyező szerep jut, így mindenféle kulturális és vallásos tabu és tiltás a fogamzásgátlás alkalmazása ellen mélységesen elavult és kártékony. Ezek egy letűnt kor maradványai, amik már teljesen feleslegesen eredményeznek egyenlőtlenséget, nyomort, környezetpusztítást és háborút.

Földi paradicsom, vagy globális nyomor

A FAO becslései alapján a talajpusztulás minden évben 0,3%-kal csökkenti az élelmiszertermelési képességünket, ami 2050-re 10%-ot jelent,[12] a klímaváltozás pedig további 10%-ot ugyanennyi idő alatt.[13] Mindeközben továbbra is nő a népesség, amihez viszont egyre több élelmiszerre volna szükség, és ez a talajok kizsigerelését eredményezi. Ez történt Szíriában is, ahol az elmúlt 50 éveben megnényszereződött a népesség, ami túllegeltetéshez, és így talajpusztuláshoz vezetett. Az utolsó szög a koporsóban egy elhúzódó aszályos időszak volt, amit a klímaváltozás számlájára szoktak írni. Az IPCC jelentése alapján ugyanakkor a klímaváltozás legfőbb oka nem más, mint a globális népességnövekedés.[14]

„A klímaváltozás és a népességnövekedés csupán ugyanannak az éremnek a két oldala” – James Lovelock (klimatológus, a Gaia-hipotézis atyja)

Techno-optimizmus ide vagy oda, addig, amíg egy-egy ország szintjén, illetve globális szinten az emberiség nem éri el a fenntarthatóságot, addig a belátható jövő sci-fi utópia helyett inkább Mad Max világ lesz. A globális összeomlás persze még mindig elkerülhető, csak a leghatékonyabb módszereket kell alkalmaznunk minél szélesebb körben, méghozzá minél hamarabb! Jelenleg abban a helyzetben vagyunk, hogy a jövőben vagy földi paradicsomot teremtünk, vagy csináljuk tovább, amit eddig, ami miatt globális nyomorba süllyedünk. Mára már felismertük, miért jellemezte egyenlőtlenség, nyomor, környezetpusztítás és háború az elmúlt tízezer évet, és hogy mi a fenntarthatóság és a jó életminőség kulcsa. Ez a pozitív hozzáállás.