Az emberi tevékenység különféle gázokat juttat a légkörbe. Ezek a gázok nem engedik meg a hosszúhullámú (hő) sugárzás kijutását a világűrbe, azaz a hő egy része itt marad a Földön a légkörben. Ezt a jelenséget hívják üvegházhatásnak. A fő üvegházhatású gázok a szén-dioxid (CO2), a metán (CH4), a dinitrogén-oxid (N2O), az ózon (O3) és a vízgőz (H2O). A különböző üvegházgázok nagyon különböző hőelnyelő képességgel rendelkeznek. Közülük a vízgőz szerepe a természetes üvegházhatásban jelentős, mennyisége nem nő a légkörben, ellentétben a szén-dioxiddal és a metánnal.
Mára már a tudományos konszenzus szerint a világméretű felmelegedés legfőképpen emberi okokra vezethető vissza. 2015-ben Párizsban az ENSZ Keretegyezményét aláíró országok elfogadták a Globális Éghajlatváltozási Megállapodást, amely az összes létező, kötelező erejű és nem kötelező érvényű megállapodást egy egységes rendszerbe foglalja. A megállapodás célja az, hogy az üvegházhatást okozó gázok kibocsátását a fejlett országokban és a fejlődő országokban olyan szinten kell csökkenteni, amely elősegíti, hogy a világ légkörének hőmérséklete ne emelkedjen több mint 2 Celsius fokkal.
Az biztos, hogy a légköri CO2 mennyiséget már az emberiség jelentősen megemelte; az ipari termelés előtti (1750) 280 ppm-hez képest most (2018) 410 ppm-re (parts per million, milliomodrész).
A szén-dioxid mennyiségének növekedése pedig elősegíti a hősugárzás csapdába esését a felső légkörben. A csapdába esett hő egy része visszasugárzódik a Föld felszíne és az alsó légkör felé, felmelegítve azt.
Az elmúlt 400 ezer év során történt változások, melyeket az alábbi ábra mutat, időben periodikusnak látszanak. Valóban, itt a hőmérséklet és a CO2-szint változásának közös oka, a Föld pályájának és tengelyferdeségének periodikus változásai, illetve ezek egymásra rakódása. Rövid távon egyensúly jellemezte a légkört: jégkorszakok (az ábrán a gödrök) és jégkorszak közötti ún. interglaciális korok követték egymást, de a CO2 szintje sosem ment 300 milliomodrész fölé.
Azonban elmondható, hogy az ipari forradalom óta a két görbe együtt futását, a két görbe egyensúlyát felborítottuk, mert a CO2-szint az eredeti szintnek majdnem kétszerese. Mivel annyit bizonyosan mondhatunk, hogy a hőmérséklet változást nem mindig az üvegházhatású gázok sűrűségnövekedése indítja el, de mindig gerjeszti, ezért a hőmérséklet növekedése várható.
Friss vizsgálatokban olyan hatásokat is belevettek a számításokba, melyekre az eddigi modellek nem fordítottak nagyobb figyelmet. Eddig alapvetően tengeren lévő jeget, a felhőket és a vízpárát vették tekintetbe, de egy új modell, amit a Bristoli Egyetem kutatói fejlesztettek ki figyelembe veszi a növényzet, és az időszakos hó és jég hatását is. Ennek eredménye szerint a sarkok körüli felmelegedés 10 Celsius fokot is meghaladhatja 400 ppm (milliomodrész) CO2 részarány a légkörben átlépését követően.
A bristoli kutatók azért kezdték el a modell kibővítését, mert adatokkal rendelkeznek egy 3 millió évvel ezelőtti időszakról a földön, amikor a hőmérséklet és a CO2 részaránya egyaránt magas volt. Azonban amikor a meglévő modellekkel próbálták ezt a 3 millió évvel ezelőtti állapotot leírni, kiderült, hogy a CO2 szintnek kevesebb hőmérséklet-növekedés lesz az eredménye, mint a valóságos. Ezért úgy vélték, valami hiányzik a modellből. A jó egyezést a valós hőmérséklet-növekedéssel akkor kapták, amikor a szárazföldi hó, jég és a növényzet szerepét is figyelembe vették a modellben.
• A globális átlagos hőmérséklet drasztikusan tovább emelkedik,
• tovább emelkedik a tengerszint 9 és 88 cm között,
• több csapadék a mérsékelt égövi zónában és Délkelet-Ázsiában, ennek következtében ezeken a területeken valószínűen árvizek várhatók,
• kevesebb csapadék Közép-Ázsiában, a mediterrán térségben, Afrika egyes részein, Ausztrália és Új-Zéland területein, ennek következtében ott aszály várható,
• egyre gyakoribb és erősen szélsőséges időjárás: túl magas és alacsony hőmérsékletek, viharok és hurrikánok drasztikus további erősödése,
• az éghajlatváltozással egyes betegségek elterjedése, mint például a malária,
• az Északi-sark és az Antarktisz további felmelegedése, ami a jég eltűnését eredményezi,
• általában az időjárás teljesen felborul, meleg lesz amikor hidegnek kellene lennie és fordítva.
Az éghajlatváltozás már valóság. Még ha az összes emberi eredetű kibocsátást teljesen leállítanák, a változás akkor is folytatódna. A népességrobbanás mielőbbi visszafordítása és a fosszilis energiaforrások kiváltása változtatna csak hatékonyan e problémán. Továbbá a tudatos energiafelhasználás, a tudatos életvitel, s a környezet fokozott védelme tovább segíti ennek a civilizációnak a minőségi megváltozását.
A BOCS Alapítvány a Nemzetközi Klímaváltozási Akciónap keretében az alábbi már elérhető lehetőségekre hívja fel a figyelmet, illetve hangsúlyozza, hogy mindenki erőfeszítésére szükség van a fentebb említett 2 Celsius fokos cél eléréséhez. Az előző évben a BOCS létrehozott saját, már megvalósult projektjeiből származó CO2e egységeket, QFPC néven. Ezeket fel lehet használni az üvegházhatást okozó környezeti terhelések kiegyenlítésére és így a segítő adományod 120-szor többet ér, mint az átlagos segélyek.
Támogasd a migrációs válság egyetlen igazi megoldását!
Ajándékozz és védd a klímát és a jövendő generációt!
A fogamzásgátlás emberi jogának (ENSZ, 1968) támogatása a leghatékonyabb klímavédelem!
Ajándékozd meg magad és a családodat személyes karbonsemlegesítéssel.
Karbonsemlegesítsd a saját weboldaladat.
Legyen a vállalkozásod vagy a céged karbonsemleges, vedd fel velünk a kapcsolatot.
kuratórium elnöke, matematikus, közgazdász, informatikus, hitoktató, system analyst, fenntarthatóság kutató és oktató |
Forrás: bocs.eu
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
