Szigorú világ jön az erőművekre

2016. január 1-től, vagyis alig több mint 3 hónap múlva az Európai Unió minden országában életbe lép az ipari káros anyag kibocsátás csökkentéséről szóló irányelv.

A direktíva előírásainak megfelelően a hazai erőműveknek – technológiától és üzemmérettől függően – jelentős mértékben kell csökkenteniük nitrogén-oxid, kén-dioxid és szálló por kibocsátásukat. A drámai korlátozások életbe léptetésére a hazai erőművek 2020. január 1-éig haladékot kapnak.

Az Alstom számításai szerint hazánkban a fosszilis bázisú erőművek jelentős részének fejlesztését szükséges elkezdeni és elvégezni ahhoz, hogy az ország éves bruttó 42,5 TWh villamosenergia-felhasználásának jelentős – a MAVIR ZRT. adatai alapján – több mint 30 százalékot kitevő importhányadát ne kelljen ezen erőművek kényszerű leállítása miatt tovább növelnünk. Az Alstom a közelmúltban 80, jellemzően fosszilis tüzelőanyaggal működő, 10-46 éves erőműben végzett felmérést azok fejlesztési igényeiről a világ 26 országában. A felmérés megállapította, hogy az erőművek egyes környezetvédelmi fejlesztési és levegőtisztasági projektjei a jelentős – a teljes hazai erőműpark viszonylatában több tízmilliárd forintos – pénzügyi ráfordítás mellett, még szakértői megvalósítással is legalább 1-3 évet vehetnek igénybe.

Sok erőművet fejleszteni kellene

Hazánkban számos olyan erőmű üzemel, amely a 2016-ban életbelépő, szigorú Európai Uniós környezetvédelmi szabályozásnak jelenlegi műszaki állapotában nem lesz képes megfelelni. A szabályozás a széntüzelésű erőművek számára írja elő a legnagyobb mértékű csökkentést, de jelentősen csökkentett kibocsátási értékeket ír elő a biomassza- és gáztüzelésű erőművekre is. Ezen erőművek 1000-1500 MW összteljesítményének kiesése számottevő mértékben növelné villamos energia importunkat. Noha a magyar kormányzat által az EU-hoz benyújtott Átmeneti Nemzeti Terv 2020. január 1-éig ad lehetőséget a káros anyag kibocsátás folyamatos csökkentésére, de a korszerűsítés mielőbbi elkezdése a hazai erőművek számára így is életbevágó.

„A magyar erőművek előtt álló kihívás kettős: amellett, hogy meg kell felelniük a szigorodó uniós környezetvédelmi normáknak, versenyképességüket is növelniük kell. Ezt az elvárást levegőtisztasági berendezéseik modernizációjával, valamint az erőművi kazánok vegyes hulladéktüzelésre alkalmassá tételével és egyéb tüzelőanyagra való váltással érhetik el a leggyorsabban és a legköltséghatékonyabban” – mondta Dr. Kiss Csaba, az Alstom Hungária Zrt. erőműszerviz üzletágának ügyvezető igazgatója. „Az Átmeneti Nemzeti Terv ad ugyan némi időt a hazai erőműveknek az EU irányelvben meghatározott értékek elérésére, ugyanakkor a technológiai átalakítások megtervezése, kivitelezése és üzembe helyezése akár éveket is igénybe vehet” – tette hozzá az igazgató.

Tovább nőhet villamos energia importunk?

Az uniós szabályozás ráadásul nemcsak az erőműveket, de más, jellemzően káros ipari kibocsátással járó iparágakat is érint, így a hulladékégetők, vegyi üzemek és cementgyárak tüzeléstechnikai berendezései is komoly kihívás elé néznek, ha meg akarnak felelni a szigorú irányelvnek.

Magyarország villamosenergia-import függősége igen magas. Hazánk villamos energia fogyasztásának több mint egyharmadát tartósan importból fedezi, de ez a nyári időszakban tovább is emelkedhet. A villamos energia importjának emelkedése az utóbbi években ugrásszerűen nőtt, hiszen 2010-ben az éves áramimport aránya még csak 15%-on állt. Az olcsó importáramnak ugyan számos előnye van, ugyanakkor kockázatokat is magában rejt, mivel a külföldi erőműveknél történő bármilyen teljesítményváltozás, vagy a külországi váratlan teljesítménycsökkenés Magyarországra is hatással lehet.

Forrás: Piac és Profit