Már csaknem egy hónapja tart a 30 fok fölötti hőség és szárazság a Skandináv-félszigeten és Észak-Európában, amit a térségben tartósan uralkodó anticiklon okoz a meteorológusok szerint. Az északi térséget hetek óta ez a magasnyomású légköri képződmény uralja, mely újra és újra képes megerősödni, száraz, meleg kontinentális levegőt sodorva a sarkkör irányába, miközben Európa középső részein a szokásosnál hűvösebb az idő.
A szokatlan hőmérsékleti viszonyokért, a sarkvidéki magasabb és a kontinentális alacsonyabb hőértékekért az állandó északi-sarki örvény (a polar vortex) – idén különösen erős és tartós – meggyengülése felelős, amit a kutatások többsége a klímaváltozással hoz összefüggésbe.
Alapesetben az Északi- és Déli-sarkot uraló nagy kiterjedésű, alacsony légnyomású örvény (polar vortex) “sapkaként” a sarkoknál tartja a nagy tömegű hideg levegőt. Stabilitása évenként és évszakonként is változik kissé, az északi örvény télen általában erősebb, mint nyáron.
Az idei téli és nyári erős, tartós gyengülés okozza a szokatlan hőviszonyokat, emiatt már a télen sötét sarkkörön túl is tartós meleg volt idén, +6 fok fölött is járt a hőmérséklet, idő előtt megolvasztva a Jeges-tenger jegét, miközben Észak-Amerikában és Európában kirívóan kemény volt a tél.
Észak a megszokottnál 10-20 fokkal melegebb
Ezért szenved az idei nyáron a megszokottnál legalább 10 fokkal magasabb hőhullámtól Skandinávia, ezért dőlnek meg melegrekordok Észak-Amerikában, Kanadában, Skóciában és Írországban, ezért kerülnek kórházba ezrek az áradásoktól és 34 fokos párás hőségtől sújtott Japánban, miközben Közép- és Kelet-Európában, sőt Délnyugat-Európában is elmarad a megszokott nyári kánikula.
Északkelet-Oroszország nagy részén is a sokévi átlag fölött van a hőmérséklet – a napokban akár 22 fokkal is meghaladhatja a szokott értékeket, elérheti a 32-35 Celsius-fokot! A tartós meleg és szárazság miatt már másodszor gyulladt ki a szibériai tajga. A tüzek melege és a gomolygó füst újabb kockázatot jelent a Jeges-tengert borító jégtakaróra. A füst- és koromrészecskék leülepednek a fehér jégfelszínre, és emiatt megváltozik annak fényvisszaverő képessége (albedója), ami több napsugárzást elnyelve felerősíti a hőhullám miatti olvadást.
A klíma erősen és kitartóan változik – ezt jelzik az egyre gyakoribb időjárási anomáliák. Életmódunk fokozatos változtatásával könnyebben alkalmazkodhatunk a történelmi léptékkel mérve rendkívül gyors változáshoz.
Forrás: FNA/SevereEurope/WMO/NOAA/AER
Hogyan hat a jövőbeni felmelegedés és CO2-kibocsátás az oxigénkoncentrációra? Az oxigénszint csökken a fosszilis tüzelőanyagok…
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…