SIR DAVID ATTENBOROUGH: MINDEN KÖRNYEZETI PROBLÉMÁNK ALAPVETŐ FORRÁSA A NÉPESSÉGNÖVEKEDÉS
Több ezer év kellett ahhoz, hogy az emberi népesség elérje a 2 milliárdot. Ezt követően egyetlen nemzedék élete során (a II. világháború után születettek életében) nőtt a népesség száma 2 milliárdról 7,5 milliárdra. Ahogy Sir David Attenborough rövid riportfilmjéből is kiderül, az előrejelzések döbbenetesek.
A robbanásszerű népességnövekedésnek az alapja a technikai fejlődés és az egyre jobb egészségügyi ellátás. A fosszilis üzemanyagok, a szén és az olaj hasznosítása megtöbbszörözte a Föld népességét, mely növekedés 97 százalékát a fejlődő országok adják.
Sir David Attenborough szerint már réges-régen átléptük azt az értéket, a határt, amit a Föld képes eltartani már rövid távon is. (A növekedés határai alapján nem fog 2100-ig növekedni a népesség, hanem már 2030 körül elkezd csökkenni, a klímaváltozás és a természeti erőforrások kritikus fogyása miatt.)
A természettudós szerint az a tapasztalat, hogy ha a nők rendelkezhetnek a saját testük fölött, akkor csökken a gyerekszám. Amennyiben ezt nem hagyjuk nekik, az egész civilizáció ismét kárt fog vallani, bele fog pusztulni. Ezért fontos, hogy világszerte biztosítsuk a nők számára a családtervezés eszközeit, a hozzájuk kapcsolódó tudást, valamint jogokat. Ennek a témának a magyarországi szakértője a BOCS Civilizációtervezés Alapítvány.
Íme, a Sir David Attenborough-val készített videó:
A szép, a rossz és a fenntartható – milyen legyen, milyen lehet az új világ? Szathmáry Eörs előadása
Szathmáry Eörs előadásában sorra veszi a civilizációnkat egyre inkább fenyegető tényezőket, a küszöbön álló klímakatasztrófát, a mind fenntarthatatlanabb gazdasági és társadalmi folyamatokat, a történelemben példa nélküli természetpusztítást, a ránk szabaduló világjárványokat, valamint a megoldás útjában álló legnagyobb akadályt, a növekedési dilemmát.
Az okok feltárását követően az előadás arra keresi a választ, hogy mely döntési helyzetekben lehetne a közgondolkodást egyfajta globális együttműködés felé terelni, amely segítene letéríteni civilizációnkat az összeomlás felé vezető útról egy fenntartható világ felé. (2021. nov. 5.)
A Föld jövője az űrkutatás szemüvegén keresztül. Ferencz Orsolyával beszélgetett Timár Gábor és Hetesi Zsolt az M5-ön.
A klímamegbolondulás egy nagyon komoly kihívás elé állította az emberiséget. A beszélgetés, az űrkutatás és az abból származó tudás mennyiben segíthet a helyzet megoldásában kérdésekre kereste a válaszokat.
A Forrongó jég c. dokumentumfilm az emberek figyelmét a klímaváltozásra szeretné felhívni, és arra a kérdésre rávilágítani, lehetséges-e hogy visszafordítsuk?
Vissza lehet-e fordítani a globális felmelegedést? Igen, de csak akkor, ha megosztod a DrawDown összefoglalóját és beszélsz a leghatékonyabb klímavédelemről, amiről senki nem beszél, mert még a zöldmozgalmárok és klímatüntetők számára is tabu: az évi százmilliónyi baleset-teherbeesés megelőzéséről. Nézd meg az oszlopdiagramot és törd meg a tabut!
A 2018-as IPCC jelentés két nyugtalanító dologra mutatott rá. Az egyik, hogy ha a globális átlaghőmérséklet növekedése átlépi az 1,5°C-ot, annak katasztrofális és visszavonhatatlan következményei lesznek. Ez azt jelenti, hogy a jelenlegi civilizáció nem fog tudni tovább működni. A másik, hogy a klímakatasztrófa megakadályozásához radikális változásokat kellene eszközölni egy-két éven belül, amiknek be kell érnie 2030-ig. Annyira radikálisat, ami az ellentéte annak, ami jelenleg zajlik, sőt, ellentétes a jelenlegi gazdasági célokkal is, vagyis ebben az esetben is egy gyökeresen megváltozott civilizációban találnánk magunkat. Az eredeti angol nyelvű előadás videója lentebb, a magyar nyelvű cikk pedig itt.
Mind a szakemberek, mind pedig a laikusok körében van egy konszenzus a világon arról, hogy veszélyes klímaváltozás történik, és már most rengetegen érzik ennek negatív hatásait. Ugyanakkor a szkeptikusok szerint az egész egy műhisztéria, és a zöld lobbi „bulijáról” van szó. Azt mondják, a Föld időről-időre produkál felmelegedést s most is egy ilyen időszakban vagyunk. Bayer Zsolt Dr. Ferencz Orsolya űrkutatót, az ELTE tudományos főmunkatársát kérdezte a témában.
A film bemutatja hogyan működik az Amazonas esőerdő földünk természetes szén elnyelőjeként. A földtörténetet tanulmányozva újabb dolgok derülnek ki mi várhat a bolygónkra. Kiderült, hogy bár a múltban is volt arra példa, hogy száz éven belül több fokkal megemelkedett a hőmérséklet, méghozzá természetes okokból, ez katasztrofális következményekkel járt, amiből csak kb. hatvanezer év alatt tudott kilábalni a földi élet. Mi most ugyanezt idézzük elő a szén és a szénhidrogének égetése révén, valamint a talajpusztítás és az erdőirtás által. Bebizonyosodott, hogy emiatt az esőerdők néhány évtizede gyorsabban nőnek, és így egy darabig képesek részben elnyelni a megnövekedett kibocsátást. Viszont amikor az ottani klíma csak kicsit is szárazabbra fordul, soha nem látott őserdő-tüzek révén szinte egyszerre kiszabadul a felhalmozott karbon. Ehhez jön hozzá a tengerek mélyén lévő metánhidrátok kiszabadulása, valamint a permafroszt felengedése, amik várhatóan három részletben hozzák el a klímakatasztrófát, még ebben az évszázadban. Persze, volt már ilyen a földtörténet során, ráadásul teljesen természetes okokból, de rossz vége lett.
Több neves és független szakemberben is felmerült a kétely: valóban az ember a felelős mindezért? Valóban éghajlati katasztrófa fenyegeti bolygónkat? Valóban hamarosan ellepi az óceán a Maldív-szigeteket? Ennek a 2004-ben bemutatott amerikai dokumentumfilmnek a tanulsága szerint a grönlandi jégtakaró rétegeinek vizsgálata, valamint a műholdak adatai meglepő eredményre vezettek.
Mark Lynas könyve, ’Six Degrees: Our Future on a Hotter Planet’ (Hat fok: Jövőnk egy forróbb bolygón) sokak szemét felnyitotta a globális felmelegedés súlyosságát illetően. Alapjául szolgált a National Geographic TV csatorna ’Six Degrees could change the world’ (Hat fok, amely megváltoztathatja a világot) című filmjéhez, amit több millióan láthattak, többek közt a csatorna magyar nézői is. A könyv 2007-ben elnyerte a nagy presztízsű brit Tudományos Akadémia, a Royal Society tudományos könyvdíját. Az alábbi cikkben a könyv főbb pontjairól olvashatunk. További információ: www.marklynas.org
