A lakáshitelnek és a kamatnak is van ökolábnyoma

Ha hitelt veszünk fel ingatlanra, és jelzálogot rak rá a bank, annak is megvan az üvegházgáz-vonzata. Mint mindennek, ami gazdasági tevékenység. Mert számítógépeket használunk, energiát fogyasztunk szinte minden tevékenységünkkel. Az elmúlt években persze sokat zöldült a bankok működése is.

Mi egy jelzálog a házon? Egy kis meló a számítógépen a bankban, néhány papírlap meg egy tranzakció. Ugye? Egy frászt…

A bankrendszernek is óriási az ökolábnyoma. A bankok fiókokat és irodákat működtetnek, áramot fogyasztanak, menedzsereik repülővel utaznak, az irodákba vagy az értekezletekre ételeket rendelnek, az irodákat takaríttatják, és a többi. A legelső – és egyelőre úgy tűnik, hogy egyben utolsó – kalkuláció, amit a lakáshitelekről közöltek a sajtóban, Mike Berners-Lee becslése volt 2010-ben, aki könyvet is írt a témában, megnevezve minden fontosabb tárgy, élelmiszer, szolgáltatás üvegházgáz-vonzatát, persze az akkori ismereteink szerint.

Berners-Lee angliai szakértő úgy számolta, hogy egy 100 000 fontos (35,59 millió forintos) lakáshitel esetében, melyen 5 százalék (azaz évi 5000 font) a kamat, a légszennyezés évi 800 kilogramm. Úgy számolta továbbá, hogy minden egyes fontnyi kamatfizetésre 160 gramm szén-dioxid-kibocsátás jut. (Az egy font itt természetesen pénzmennyiségként, nem pedig súlyként értendő.) Ez a karbonvonzat nagyjából hasonló volt az ügyvédek, jogászok, könyvelők és építészek irodai munkájánál is.

De maradjunk a 800 kilogrammnál! Hogy egy kicsit lehozzuk ezt az absztraktnak tűnő számot a füstölés régiójából, álljon itt annyi, hogy ez nagyjából egyenlő egy lakás majdnem egész éves áramfogyasztásával – Berners-Lee nem bocsátkozik részletekbe azt illetően, hogy mekkora otthonról és milyen mennyiségű áramról beszél –, vagy néhány rövid távú repülőút megtételével.

Zöldült a bankszektor

Azóta sok víz lefolyt a Dunán, sok szén-dioxid és metán jutott a Föld légkörébe is, és bizony a bankszektor is zöldült.

1. A bankok már nem vásárolják meg a működésükhöz szükséges összes hardvert, hanem kapacitást bérelnek a felhőben. Hogy a kiszervezés e formája zöldebb-e, vagy sem, mint házon belül megoldani az egész számítástechnikát és adattárolást, az más kérdés.
2. A pénzintézetek többé-kevésbé leépítették a levélküldést, a havi bankszámlakivonatokat pdf-ben küldik ki ügyfeleiknek. Egy évtizede a levelezgetés és a vele járó nyomtatás a bankszektor ökolábnyomának 10 százalékáért felelt.
3. A videokonferenciák és az azonnali üzenetküldésre használható chatplatformok is visszaszoríthatták az utazások gyakoriságát. 2010 táján a bankszektor ökolábnyomának közel egyharmadát tette ki a légi közlekedés.
4. A bankok ma már a mesterséges intelligenciára hagyatkoznak. Ahogy Kovács Viktor Zoltán, a K&H kkv-marketing főosztályának vezetője mondta a Piac & Profit egyik konferenciáján, a K&H Bank úgy futtatja a szoftvereit, hogy személyre szabott hitelajánlatokat készít kkv-ügyfeleiknek (a rendelkezésre álló adatok alapján), mielőtt azok bejönnének hiteligényléssel. Amikor bejönnek, már csak le kell venni a polcról a kész ajánlatot. Hogy ez erőforrás-igényesebb-e (például áramfogyasztásban), mint a régi lassú, hetekig tartó hitelkérelem-elbírálás, azt nem tudni, de Kovács szerint gyorsabb. Ez azonban annak köszönhető, hogy régen hetekig kellett várni egy kérelem elbírálására, a tényleges munka azonban nem feltétlenül volt hosszú. Csak az ügyek feltorlódása miatti várakozás volt az.

Zöldtőke-biznisz, avagy bankok glóriával

A világgazdaság alacsony karbontartalmú működési pályára állításához rengeteg pénz kellene, amit még sem a kormányok, sem a befektetési alapok nem hajlandók kellő mértékben allokálni. Zöldül a tőke, főleg az intézményes befektetőknél, csak nem elég gyorsan. Tizenkét évünk maradt, hogy hathatós változást tudjunk elérni.

Forrás: Kriston László – Piac&Profit