A vihar legerősebb széllökéseit 380 km/órásnak mérték, de az átlag is 300 felett van. Ez valószínűleg a legerősebb vihar, ami ember lakta területet ér a Földön, mióta meteorológiai állomások és adatbázisok léteznek.
A Haiyan kialakulását (a nevét egyébként egy tengeri viharmadár-alfaj kínai elnevezéséről kapta) november másodikán regisztrálta a japán meteorológiai szolgálat a Csendes-óceánon, a Fülöp-szigetektől keletre, Indonéziától északra. Eleinte egy feltűnően alacsony légnyomással járó légköri anomáliának tűnt, de két nap múlva a japánok trópusi viharrá léptették elő, ami egyenesen nyugati irányba tart, és aggasztó módon erősödik. Amikor a mikronéziai szigetvilág több tagján áthaladt, és egyre pontosabb mérési eredmények álltak rendelkezésre róla, a vihar megkapta a tájfun, majd a legsúlyosabb trópusi vihar, az ötödik kategóriás szupertájfun besorolást.
A trópusi viharok erősségét többféleképpen is mérik. Az egyik a vihar középpontjában, amit a vihar szemének is szoktak nevezni, a légnyomás – ez minél alacsonyabb, annál durvább a vihar. A standard légköri nyomás tengerszinten 1013 hPa, az igazán durva viharoknál ez 900 alá tud menni. Az elmúlt évek leghíresebb hurrikánjai, a 2005-ben New Orleanst letaroló Katrina, illetve a tavaly New Yorkra lecsapó Sandy 902, illetve 940 hPa nyomást mutatott. Haiyan most tart 895-nél. A meteorológiai adatbázisokban szereplő legalacsonyabb nyomás, amit valaha trópusi vihar produkált, 870 volt, a Tip tájfun produkálta 1979-ben. A Tip éppen csak súrolta Japán partjait, ahol 99 halottat hagyott maga után.
A másik fontos tényező a szélerősség. A japán meteorológiai szolgálat 313 kilométeres átlagos szélerősséget regisztrált, ez a legmagasabb adat, amióta ilyeneket mérnek. A trópusi ciklonok besorolására használt Dvorak-skálán, amit 1969 óta használnak a meteorológusok világszerte, és ami több jellemző együttes vizsgálatával operál, a Haiyan elérte a 8,1-es értéket. Ez az első alkalom, hogy az eredetileg 8,0-ig kalibrált skála kiakadt.
A felfelé áramló, és forgó mozgást végző, meleg, nedves légtömegből a kicsapódó vízpára felhőket alkot, a felhőképződés pedig felszabaduló energiával jár. Itt pedig beindul a pozitív visszacsatolás, megnő a hőmérséklet, ettől megnő a felfelé áramlás és a forgás sebessége, ezáltal még több pára csapódik ki, még több energia szabadul fel, és így tovább, míg egy gigászi, akár több száz kilométeres átmérőjű, a műholdas felvételekről jól ismert, pörgő felhőspirál jön létre. A kifejlődött ciklon 1-3 hétig képes önfenntartó rendszerként élni, és a helyi szélviszonyoknak megfelelően haladni az óceánon. Amint szárazföld fölé ér, elkezd gyengülni, mivel a fenntartásához a tengerből felszálló meleg, párás levegő hőenergiáját használja.
Na és a tornádó?
Bár sokszor szokták szinonimaként használni, a tornádó nem egyenlő az egyazon meteorológiai jelenséget jelentő hurrikánnal és a tájfunnal. A tornádó szárazföld felett jön létre, egy nagy erejű zivatar (szupercella) forgásából. Sokkal kisebb méretű, legfeljebb pár kilométeres átmérőjű, és rövidebb ideig is tart, általában percekig, de egy óránál tovább nagyon ritkán. A szélerőssége nagyobb lehet, mint egy hurrikáné, 450 km/óra feletti értékeket is mértek már, a forgószél haladási iránya pedig teljesen kiszámíthatatlan. A pusztítása egyedül a brutális erejű szélből fakad, ellentétben a tájfunnal és hurrikánnal, ami mindig a víz felől érkezik, így a hatalmas erejű szél mellé özönvízszerű esőt és árvizet is hoz.
A bajokat tetézi, hogy a hurrikán várható útvonalától éppen csak délre súlyos, 7,2-es erejű földrengés sújtotta az országot október közepén, amiben 350 ezer ember otthona pusztult el, vagy sérült meg komolyan. Az újjáépítés éppen csak elkezdődött, és most várhatóan súlyos esőzésekkel, árvízzel, és 300 kilométeres széllel kell szembenézniük az amúgy is lerombolt városok és falvak lakóinak.
A tájfunok mozgása és életciklusa, ha már kialakultak, aránylag pontosan megjósolható, így azt is tudjuk, hogy a Haiyan merre fog haladni, és nagyjából meddig tart. A Fülöp-szigeteken nagyjából 40 km/órás sebességgel fog átvonulni, a szigeteket elhagyva aztán a szupertájfun az ázsiai szárazföld felé halad tovább, és azt várhatóan Vietnam középső részénél, november tizedikén hajnalban éri el, de ekkorra már kissé legyengül. Pusztító útján északnyugati irányban Laoszig és Thaiföldig érhet el, mielőtt trópusi viharrá szelídül, majd elenyészik.
Forrás: index.hu
Rampasek L.
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…
A tudósok figyelmeztetése a túlnépesedés és az élő rendszerek problémájáról. Az embereknek számos saját rendszerük…