COP23: akik a klímaváltozás frontvonalában vannak

A tengerszint emelkedése jelentős területeket tesz lakhatatlanná.

A Világbank jelentése szerint a dél-csendes-óceáni államok bruttó nemzeti össztermékük tizedét a természeti katasztrófák elleni védelemre fordítják. Ez több mint négyszerese az öt évvel ezelőtti szintnek.
A tanulmány rámutat, az éghajlatváltozás súlyosan veszélyezteti a térség országait. A tengerszint emelkedése, az áradások, ciklonok, az egyre hevesebb időjárási jelenségek lakhatatlanná tehetik az alacsonyabban fekvő szigetek külső részét.

– Sajnos néhány országra az átlagosnál nagyobb teher nehezedik. Ezek az államok a klímaváltozás frontvonalában érezhetik magukat; egyre nő az áldozatok száma, és nőnek az anyagi terhek, hiszen képesnek kell lenni segítséget nyújtani a rászorulóknak – mondta Fidzsi gazdasági minisztere, Aiyaz Sayed-Khaiyum.

Az idei ENSZ-klímakonferencián (COP23) a Fidzsi-szigeteki Köztársaság elnököl. A jelentős pénzügyi terhek miatt nem ott tartják a rendezvényt, hanem a németországi Bonnban, ahol az ENSZ klímaváltozási ügynöksége székel.

Indonézia is megtapasztalta már, milyen a klímaváltozás frontvonalában lenni.

– Egy nagy, rengeteg szigetből álló állam vagyunk. Nem fejlődő, hanem egy közepes méretű gazdasággal rendelkező ország a miénk, némi technológiai és informatikai fejlesztéssel megtámogatva. De a mezőgazdaság is számottevő. Ezért sokkoló adat, hogy a tengerszint emelkedése miatt az indonéz tartományok 29 ezer hektár termőföldet veszítettek már el – osztotta meg a délkelet-ázsiai ország illetékes miniszter-helyettese, Arif Havas-Oegroseno.

A november 6-tól 17-ig tartó konferencián a párizsi klímaegyezmény végrehajtását szabályozó előírásokról tárgyalnak.

Forrás: Euronews