Kísértetvárosokat látogattam meg egy Geiger-Müller sugárzásmérővel felszerelkezve, ahol még mindig több ezer munkás dolgozik a romok eltakarításán. Fukusima hatodik évforduló, 1. rész.
A radioaktivitás által legérintettebb zónába a lábát se teheti be az ember, de az evakuált térség távolabbi településeibe még visszalátogathatnak a valamikori lakók, csak az éjszakát nem tölthetik ott. Én két ilyen kisvárosban voltam, Tatsutában és Namieban, kihalt utcákon, elhagyott épületek között barangolva. Sok helyen úgy hagytak mindent, ahogy az evakuálás napján maradt. A boltokban még ott volt az aznapi újság, a házakban a szétszórt személyes holmi, csak a valamikor ott élők tűntek el. Szívszorító volt látni az életeknek a nyomait, amiket maguk után hagytak az ott élő emberek. A valamikor bő húszezres lélekszámú Namie vasútállomásánál éppen aznap távolították el az otthagyott, immár rozsdás, gazzal benőtt több tucat biciklit. Valamikori tulajdonosaik egy hat évvel ezelőtti reggelen munkába, iskolába menet otthagyták őket, és aztán sohase tudtak visszamenni értük. Én ezeken a személyes tárgyakon keresztül értettem meg, hogy milyen veszteségeik lehettek a pusztító cunamit túlélő, de az atomerőmű katasztrófája miatt evakuált embereknek. Az itt élők nem csupán anyagi értékeiket és persze esetleg szeretteiket vesztették el, hanem mindennapi életüket, emlékeiket, jövőképüket, szinte mindent, ami értelmet ad egy ember életének.
Az evakuációs zóna ürességét a romeltakarító munkások törik meg. Sok ezren dolgoznak a romok eltakarításán. Természetesen dózis-számlálókkal felszerelkezve, sokszor teljes védőfelszerelésben, szigorú biztonsági követelmények közepette. Az elhagyott házakat fokozatosan ledózerolják, az otthagyott tárgyakat külön hulladéktelepekre szállítják. A radioaktivitás a talaj felső rétegeibe is beleette magát, ezért azt is kicserélik. Az út mentén időnként feltűnő nagy lerakatokban tárolják ezeket. Laikus szemmel nézve dicséretes munkát végeznek a hatóságok a romeltakarításban, de sajnos az emberek életét nem lehet úgy kicserélni, mint a talaj felső rétegét. A Fukusima Daiichi erőmű környéke még sok-sok évig szomorú hely lesz.
Forrás: index (Fabók Márton)
A “fenntartható” szó exponenciális sebességgel szaporodik, hamarosan már minden mondatban szerepelni fog, akár többször is. Viszont…
Vörös riasztás: A bolygó veszélyben ! A jelentésből kiderül, hogy 2023 volt az eddigi legmelegebb…
Az éghajlatváltozás a világgazdaság iparosodásának nem szándékolt következménye. Az emberi tevékenység nagy mennyiségű CO2-t és…
A túlnépesedés még mindig óriási probléma: interjú Jane O'Sullivannal. Februárban interjút készítettem Chris Bystroff biokémikussal,…
Tizedik egymást követő havi melegrekord riasztja és zavarba hozza az éghajlatkutatókat. Ha az anomália augusztusig…
Ebben az energikus előadásban, a Nobel-díjjal kitüntetett Al Gore a klímaválság megoldásának útjában álló két…