Így fokozza a klímaváltozás a hurrikánokat – Jó reggelt Amerika!

Igen, a klímaváltozás súlyosbítja az olyan viharokat, mint az Ian hurrikán.

Miközben az Ian hurrikán tegnap reggel a Floridai-öböl középső partvidéke felé robogott, mielőtt 4-es kategóriájú viharként elérte volna a partot, a konzervatív médiavilág a CNN műsorvezetőjének, Don Lemonnak a kárára mulatozott.

Kedd esti műsorában Lemon a NOAA Nemzeti Hurrikánközpont megbízott igazgatóját, Jamie Rhome-ot kérdezte arról, hogy a klímaváltozás milyen hatással van a közelgő viharra. Rhome azt válaszolta, hogy a Floridát jelenleg fenyegető helyzetről akar beszélni, és hogy az éghajlatváltozásról majd később fog. Lemon újra megpróbálta, és az éghajlatváltozás és az egyre intenzívebb hurrikánok közötti kapcsolatról kérdezte.

“Nem hiszem, hogy az éghajlatváltozást bármilyen eseményhez kapcsolni lehetne” – válaszolta Rhome. “Az éghajlatváltozás összességében súlyosbíthatja a viharokat, de hogy ezt bármelyik eseményhez kössük, attól óvakodnék”.

Az ezt követő gúnyos szalagcímekben a konzervatív médiumok a megjegyzéseket úgy fogalmazták meg, mint egy visszavágást a mainstream hírcsatornák általuk továbbra is éghajlati riogatásként leírtak ellen. A Fox News azt írta, hogy Rhome “leállította” Lemont az éghajlatváltozással kapcsolatban. A brit Daily Mail azt írta, hogy “megint leiskolázták [sic]”. Amikor megkeresték a Nemzeti Hurrikánközpontot, hogy kommentálja a hírt, határozottan cáfolták, hogy Rhome elakarta volna bagatellizálni, hogy az éghajlatváltozás miatt az Ianhoz hasonló hurrikánok veszélyesebbé válnak, és csak annyit mondtak, hogy a közvetlen figyelmét a vihar közelgő hatásaira összpontosította – arra, hogy hol fog lecsapni az eső, a szél és az árvíz, és milyen súlyos lesz.

“Az NHC megbízott igazgatója világosan kijelentette, hogy “összességében, halmozottan az éghajlatváltozás súlyosbíthatja a viharokat”. Ezt támasztja alá a túlnyomórészt egyértelmű tudományos ismeretek arról, hogy mit jelent az éghajlatváltozás az Ianhoz hasonló viharok számára általában: hevesebb esőzések, esetleges lassabb mozgás, ami meghosszabbítja a heves esőzéseket és a pusztító szeleket, és a tengerszint emelkedésével több elöntés” – írta a TIME-nak küldött e-mailben Maria Torres, a Hurrikánközpont sajtószóvivője. “A kutatók utólag elemezni fogják az Iant, hogy kiderítsék, milyen hatással lehetett az éghajlatváltozás erre a konkrét viharra.”

A Floridából a Ian hurrikán nyomán felbukkanó felvételek szívszorítóak. A pusztítás mértékét nehéz felfogni. Légi felvételek Lee megyéből, Délnyugat-Floridából.

A tudomány jól ismert. A magasabb átlaghőmérséklet melegebb óceánvizet eredményez, ami viszont nagyobb párolgást okoz. Ahogy a hurrikánok átvonulnak, több nedvességet szívnak magukba, ami hevesebb esőzésekhez vezet. Az éghajlatváltozással összefüggő melegebb vizek a viharok szélsebességét is növelik, és a hurrikánok gyakrabban mehetnek át úgynevezett “gyors fokozódáson”. Kevesebb mint egy nap alatt, hétfő és kedd között az Ian hurrikán 67%-kal erősödött; a vízterület, amelyen a vihar áthaladt, az átlagosnál 1°C-kal melegebb volt, ami nagyrészt az éghajlatváltozásnak köszönhető. A tengerszint emelkedése a hurrikánok gyakran leghalálosabb aspektusából, a viharhullámból eredő árvízveszélyt is megsokszorozza, és hozzájárul ahhoz, hogy az áradások a szárazföld belseje felé tolódjanak.

A Lemon híradórészlete körüli felhajtás azonban rámutat egy jelentős kérdésre a meteorológiai közösségen belül: nevezetesen arra, hogy hogyan és mikor beszéljünk az éghajlatváltozásról, amikor az aktuális időjárási jelenségekről beszélünk.

A klímatagadók számára a válasz pontosan az, hogy soha. Rhome persze valószínűleg nem ezt az álláspontot képviselné, de a CNN-en elhangzott megjegyzései mégis valami régi nézet felé mozdultak el, miszerint az időjárás az időjárás, az éghajlat pedig az éghajlat. Egészen a közelmúltig a helyi meteorológusok vagy nem nagyon akartak az éghajlatváltozásról beszélni, vagy azt feltételezték, hogy a közönség jobban érdekli, hogy megtudja, rövidnadrágos vagy pulóveres idő van-e, mint hogy arról halljanak, hogyan változnak a trendek az idők folyamán. Az éghajlatkutatók eközben a globális felmelegedésről szinte kizárólag a hosszú távú trendek szempontjából beszéltek, de tartózkodtak attól, hogy arról beszéljenek, hogy a felmelegedés hogyan befolyásolja az egyes eseményeket.

Manapság azonban egyre több időjárás-előrejelző teszi a napi hírműsorok részévé a klímaváltozás megvitatását. A The Weather Channelt működtető The Weather Company például májusban megállapodást kötött a Climate Centralral, hogy éghajlati elemzéseket biztosít annak a több száz helyi hírügynökségnek, amelyek napi adásaik részeként használják előrejelző eszközeiket. Ennek részben az általunk tapasztalt éghajlati hatásokhoz van köze: ahogy a légkör tovább melegszik, a meteorológusok egyre inkább megakarják magyarázni, hogy miért fordulnak elő egyre gyakrabban a korábban rendellenes események. És az éghajlati tudományok helyzete is változik.

Az elmúlt két évtizedben Rhome véleménye, miszerint az éghajlatváltozás nem köthető “egyetlen eseményhez sem”, kevésbé vált aktuálissá, mivel az éghajlatkutatók módszereket dolgoztak ki annak meghatározására, hogy az emberi kibocsátás okozta melegebb hőmérséklet hogyan befolyásolja a szélsőséges időjárási eseményeket. Ezt úgy érik el, hogy az éghajlati modellekkel alternatív elemzésekkel vizsgálják meg, hogy milyen valószínűséggel fordulnának elő ilyen események az emberi eredetű kibocsátás nélkül.

Az űrből… Ian hurrikán dühöng. Az Ian név valószínűleg nem fog felkerülni a hurrikánok elnevezési listájára ezután a katasztrófa után.

Egyes ilyen elemzések egyszerűbbek, mint mások, és az éghajlatváltozás hurrikánokra gyakorolt hatásának megállapítása bonyolultabb feladat, mint például egy hőhullámot az üvegházhatású gázok kibocsátásának tulajdonítani. “A bolygó felmelegedése és mondjuk az Egyesült Államok nyugati részének helyi felmelegedése között nincs hosszútávú kapcsolat” – mondta Gabriel Vecchi, a Princeton Egyetem geotudományi professzora tavaly a TIME-nak. “Más szélsőséges események esetében még mindig kicsit bonyolultabb összefüggéseket találni”.

De meg lehet csinálni. Idén tavasszal például a londoni Imperial College és az Oxfordi Egyetem tudósai olyan eredményeket tettek közzé, amelyek szerint a 2019 októberében Tokió környékét sújtó Hagibis japán tájfun idején lezúduló szélsőséges esőzéseket az ember okozta éghajlatváltozás mintegy 67%-kal valószínűbbé tette, ami mintegy 4 milliárd dollárnyi többletkárt okozott.

A viharhullám Fort Myersben, Floridában most teljesen brutális. Az Ian hurrikán jelenleg a 4. legerősebb hurrikán, amely valaha elérte Floridát. Ez a kamera 1,8m magasan van a föld felett.

Ezek az elemzések hosszú időt vehetnek igénybe, bár a tudósok mindent megtesznek a folyamat felgyorsítása érdekében. A tudósok egy csoportja megalakította a World Weather Attribution Initiative nevű csoportot, amely intenzív, több időzónát érintő tudományos sprinteket folytat, hogy elemezze a szélsőséges időjárási eseményeket annak jelei után, hogy azok kapcsolatban álltak-e az éghajlatváltozással.

E gyors elemzések elvégzésének részben ugyanaz az oka, ami Lemon-t is arra késztette, hogy felhozza az éghajlatváltozást, amikor a várhatóan az USA történetének egyik legköltségesebb viharává váló Ian megközelítette Florida partjait. Az emberek gyakran úgy gondolnak az éghajlatváltozásra, mint egy távoli problémára, ami részben az oka annak, hogy továbbra is hiányzik a politikai akarat a szükséges kibocsátáscsökkentésre, hogy elkerüljék a katasztrofális hatásokat az elkövetkező évtizedekben. A szélsőséges időjárási események azonban olyan pillanatokat kínálnak, amelyek megmutatják, hogy az éghajlatváltozás itt és most zajlik, és rámutatnak arra, hogyan fog kinézni a jövőnk, mégpedig akkor, amikor az emberek valóban odafigyelnek.

Forrás: TIME – ALEJANDRO DE LA GARZA