Iskolasztrájk – Csupán átadjuk a tudósok szavait

2019 Március 15.-én több, mint 1,5 millió diák sztrájkolt a klímáért 2083 helyen, 125 országban, minden kontinensen.

A kedvenc érv Svédországban (és mindenhol máshol) az, hogy nem számít, mit teszünk, mert túl kicsik vagyunk ahhoz, hogy változást érjünk el.

A pénteki események megvalósulása volt a globális klímamegmozdulások valaha volt legnagyobbika, a 350.org szerint. Azért történt meg, mert néhány diák olyan kis országokból, mint Svédország, Belgium és Svájc úgy döntött, hogy nem megy iskolába, mert az emberek semmit sem tettek a klímaválság ellen. Bebizonyítottuk, hogy nem számít, mit csinálsz, és hogy senki sem túl kicsi ahhoz, hogy változást érjen el.

Az emberek azt kérdezgetik tőlem: „Mi a klímaválság megoldása?” Meg hogy hogyan „hozzuk helyre a problémát”. Azt várják tőlem, hogy tudjam a választ.

Ez több, mint abszurd, ugyanis nincsenek „megoldások” a jelenlegi rendszereinken belül. Senki sem „tudja”, hogy pontosan mit kell tennünk. Ez a lényeg. Nem elég egyszerűen csökkenteni vagy növelni néhány adófajtát, vagy befektetni valamilyen „zöld” alapba, aztán ugyanúgy csinálni tovább mindent, mint azelőtt.

Igen, nagyon sok dolog van, amik nagyon fontosak és szükségesek, és javítanak a helyzeten. Ilyenek a napenergia, a szélenergia, a körkörös gazdaság, a veganizmus, a fenntartható mezőgazdaság, és így tovább, De még ezek is csupán részei az egésznek.
Nem koncentrálhatunk többé egyedi és különálló dolgokra, mint az elektromos autók, a nukleáris energia, a hús, a repülés, a bioüzemanyagok, stb. Sürgősen szükség van egy holisztikus megközelítésre, hogy érdemben foglalkozhassunk a teljes fenntarthatósági válsággal, és a tovább zajló ökológiai katasztrófával. És ez az, amiért azt mondogatom, hogy el kell kezdenünk válságként kezelni a válságot. Mert csak akkor – és csak a legjobb rendelkezésünkre álló tudomány által vezérelve (ami egyértelműen látható végig a Párizsi Klímaegyezményben) tudjuk együtt elkezdeni létrehozni a globális előre mutató utat.
De ez nem történhet meg, amíg hagyjuk, hogy az „igen-de-mi-van-akkor-a-nukleáris-energiával-vita” menjen tovább. Ez időpocsékolás. Ez „klímahalogatás”. Arra van szükség, hogy sok gondolat legyen a fejünkben egyszerre, és mégis előre haladjunk a változásokkal egy korábban soha nem látott sebességgel.
Az IPCC szerint a nukleáris energia egy kis része lehet egy nagyon nagy karbonsemleges energiamegoldásnak, különösen az olyan országokban, ahol nem áll rendelkezésre a megújuló energiára való teljes átállás – még ha különösen veszélyes, drága és időigényes is. De hagyjuk ezt a vitát addigra, mikor már elkezdjük az egész képet vizsgálni.
Úgy tűnik, néhányan kétségbeesetten szeretnék megtartani a hétköznapi életük kényelmét és luxusát, így azt mondják másoknak, hogy ne legyenek gyerekeik. Mint gyerekek, akik a kistestvéreinkért szólalunk föl, ezt nem tartjuk valami bátorítónak. Nem a jövő generáció az, aki ezt létrehozta. És mégis – ismét – minket hibáztatnak. (Érdemes hozzátenni, hogy attól függetlenül, hogy ki kit hibáztat, óriási a kielégítetlen igény a fogamzásgátlásra világszerte, és a tudományos eredmények alapján az eggyel kevesebb gyerek vállalása messze a leghatékonyabb egyéni klímavédelmi stratégia (Wynes & Nicholas, 2017), amivel egyenértékű egy, a pár által nem kívánt nemzés folyamatos megelőzésének támogatása – a ford.)

Még ha a tudósok, a politikusok, a média, és az ENSZ sem beszél arról, hogy pontosan mit kell tenni, hogy „megoldjuk” a klímaválságot (más szóval, drámaian csökkenteni a kibocsátásainkat mától kezdve), akkor hogyan tudhatnánk mi, néhány iskolás? Hogyan hagyhatjátok ezt a terhet ránk?

Amint elvégeztétek a házi feladatotokat, rájöttök, hogy újfajta politikára van szükségünk. Egy új gazdasági rendszerre, ahol minden a gyorsan csökkenő és szélsőségesen korlátolt karbon-büdzsén alapul.

De ez nem elég. Egy teljesen új gondolkodásmódra van szükség. A politikai rendszer, amit létrehoztatok, a versenyen alapul. Csaltok, mert megtehetitek, mert nektek csak a győzelem számít. Hogy hatalmat szerezzetek. Ennek véget kell vetni. Le kell állítanunk az egymással való versengést. El kell kezdenünk kooperálni és megosztani a bolygó maradék erőforrásait, igazságos módon. (Megjegyzés: minél kevesebben vagyunk a korlátozott mennyiségű erőforrásokra, annál könnyebb osztozkodni – a ford.) El kell kezdenünk a bolygó eltartóképességén belül élni, a méltányosságra fókuszálni, és néhányat vissza kell lépni az összes élő faj érdekében.

Csupán átadjuk a tudósok szavait. Az egyetlen követelésünk az, hogy elkezdjetek hallgatni rá. Aztán kezdjetek el cselekedni.

Szóval kérlek, hagyjátok abba a gyerekek kérdezgetését a válaszokért, ami segít feltakarítani a saját mocskotokat.

Greta Thunberg
Fordította: Kántor Sztella Nóra
Forrás: Greta Thunberg Facebook poszt